300 milliárd forint fejlesztés a magyar turizmusban!

hirdetés

A különböző programokból (GINOP, TOP, VEKOP) 240 milliárd forint juthat közvetlenül a turizmusnak, a további milliárdokat pedig a szakma olyan programokból szerezheti meg, melyek részben függnek össze az idegenforgalommal: ilyen lehet például az épületek energiatakarékossági fejlesztése vagy az informatikával összefüggő programok.

Mindezt Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár hangsúlyozta a szakmai sajtó képviselői előtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára abból az alkalomból hívta egybe a turizmussal, utazással, vendéglátással foglalkozó médiumok munkatársait 2015. szeptember 9-én, mert napra pontosan egy évvel ezt megelőzően kezdte meg e tisztségében munkáját. Az új pályázatok közül kiemelte azt a két, már napvilágot látott programot, melyekre több milliárd forint értékű fejlesztésre lehet jelentkezni: a Nemzeti Kastély- és Várprogram során 33 milliárd forint találhat gazdára, nemzeti marketinge pedig 2018 végéig 8,35 milliárdos keret áll rendelkezésre. Októberben megjelenik a gyógyhelyek fejlesztését szolgáló, 6,9 milliárd forintról szóló kiírás, a Bejárható Magyarország néven futó, az aktív turizmust szolgáló 10 milliárdos kiírás, továbbá a TDM-szervezetek működését szolgáló 2 milliárdos pályázat.

A helyettes államtitkár sikerként könyveli el, hogy a 2007–2013-as időszakban kiírt és lezáródott uniós pályázatok eredményeként a fejlesztések nagymértékben hozzájárulnak a hazai turizmus teljesítményének növekedéséhez, a minőség emelkedéséhez. 1122 turisztikai jellegű projekt jutott támogatáshoz 314 milliárd forint értékben, s eddig már 248 milliárd forintot ki is fizettek a közreműködő szervezetek 908 projekt számára. Kétszáznál több projektet viszont még be kell fejezni az idei év végéig.

A szakember szerencsésnek tartja magát, mert olyan időszakban vállalta el egy évvel ezelőtt megbízatását, amikor a vendégforgalmi statisztikák 2010 óta folyamatos növekedést mutatnak. Tavaly 9,64 millió vendég (+8,5 százalék) 24,4 millió éjszakát (+6,4 százalék) töltött el a magyar kereskedelmi szálláshelyeken. Ez abszolút értékben 1,466 millió vendégéjszaka-többletet jelent. Az utazók 189,7 milliárd forintot költöttek szállásdíjra, mely 13,9 százalékos növekedés. A külföldiek tavaly 4,4 milliárd eurót (1368,6 milliárd forintot) költöttek Magyarországon, miközben a magyarok 1,5 milliárd eurót (466,5 milliárd forintot) külföldön, így az utazások devizaegyenlege 2,9 milliárd eurós (902,1 milliárd forintos) pozitívumot mutatott. Ez euróban számítva 9,6 százalékos, forintban számítva 14 százalékos növekedést jelent 2013-hoz képest. Tavaly a szolgáltatás-külkereskedelem bevételi oldalának negyedét a turizmus adta!

Az idei első félévben változatlanul kedvezően alakult a turizmus: 4,42 millió vendég 10,45 millió éjszakát töltött a honi kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek a magas bázishoz képest is az előző évinél 10,8 százalékkal többet, 88,3 milliárd forintot költöttek szállásdíjra az első hat hónapban. A SZÉP-kártya felhasználás 1,6 százalékkal nőtt, a vendégek az első félévben összesen 6 milliárd 845 millió forintot költöttek e fizetési lehetőséggel.
A turizmusdiplomácia kapcsán a helyettes államtitkár hangsúlyozta: jelentős fejlemény, hogy Kínával a kapcsolatok magasabb szintre emelkedtek: Kína, és a kelet- és közép-európai országok turisztikai együttműködésének koordinációs központja Budapesten jött létre. 2015. május 1-jén újraindult a Budapest–Peking közvetlen légi járat az Air China révén. A Magyarországra kiadott kínai turisztikai vízumok száma április és június között megduplázódott az előző évhez képest. Kérdésre válaszolva arról is szólt, hogy szeptember végétől a Magyar Turizmus Zrt. irányításával 26 millió forint értékű kampány indul Moszkvában, amely Hévízre hívja fel a figyelmet abban a reményben, hogy az segíti visszacsábítani az orosz vendégeket a körükben néhány éve még roppant népszerű magyar kisvárosba.

Érdekes kezdeményezésről is beszámolt Ruszinkó Ádám: a belföldi turizmusba szeretnék bevonni azokat a magyar állampolgárokat, akiknek nincs elég jövedelmük, hogy lakóhelyükön kívül máshol az országban, vendégként töltsenek el legalább egy éjszakát. A még fejlesztésre váró elképzelések között szerepel, hogy bevonják a vállalkozó kedvű önkormányzatokat, melyek megszerveznék a térségükben üresen álló családi nyaralóházak használatát. E nyaralókat minimális térítés fejében lehetne igénybe venni. E kialakítandó mozgalomba vonnák be a zarándokházakat, a turistaházakat és az ifjúsági szálláshelyeket is.

A szakma által régóta várt több ezer fős kongresszusi központ megvalósításához kapcsolódóan a helyettes államtitkárság elkészítette a budapesti konferencia- és programturizmus fejlesztésének középtávú koncepcióját – hangzott el.

A különböző szálláshely-kategóriákban működő védjegyek mellett az elmúlt egy évben három új védjegyet is bejegyeztek: a fürdőkét, az ifjúsági szálláshelyekét, valamint a lapátos vízi megállóhelyekét. Jelenleg nyolc nemzeti tanúsító védjegy segíti az utazókat a kiszámítható, egyenletes minőségű szolgáltatások kiválasztásában. A védjegyeket már több mint másfélezer szolgáltató alkalmazza.

Ruszinkó Ádám a jövőt illetően, a migrációs válság ellenére is optimista. Abban bízik, hogy nagyobb mennyiségű lemondás nélkül átvészeli a helyzetet a magyar turizmus, az ország pedig hamarosan túllép a krízisen.

Legyél az első hozzászóló "300 milliárd forint fejlesztés a magyar turizmusban!" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*