5 nap Portugáliában: Lisszabon, Sintra, Cabo da Roca és Cascais

Lisszaboni látkép, háttérben a Tejót átívelő Április 25. híddal; Fotók: Fotók: ©Turismo de LisboaLisszaboni látkép, háttérben a Tejót átívelő Április 25. híddal; Fotók: Fotók: ©Turismo de Lisboa

hirdetés

Idegenvezetővel és csoporttal? A sok, magunk szervezte kellemes utazás után, gondoltam, mégis kipróbálom, mert bár alkalmazkodni kell a többiekhez, de mégiscsak kényelmes, hogy semmiből nem kell felkészülni, mégis mindent megtudhatunk. Így a választásom egy mediterrán célpont, Lisszabon lett.

Bármerre utaztam eddig, mindig órákat töltöttem azzal, hogy az internetről összegyűjtsek minden fontos információt a tervezett célállomásaimról. De Lisszabonban most végre teljesen rábízhattuk magunkat a magyar nyelvű idegenvezetőre, aki már a reptéren várt bennünket.

Lisszabon mediterrán hangulata

Lisszabon mediterrán hangulata

A portugál főváros pedig mediterrán hangulatának könnyedségével, mi több, eleganciájával és kellemes idővel fogadott bennünket. Idegenvezetőnk pedig minden szabad percet kihasználva mesélt az ország történelméről egészen Odüsszeuszig visszamenőleg, akiről megtudtuk, hogy a legenda szerint ő volt e város alapítója. Lisszabon 1174-ben került portugál hatalom alá, és 1255-től lett az ország fővárosa. Ugyanúgy hét dombra épült, mint Róma, dimbes-dombos utcáiról pedig San Francisco juthat eszünkbe, csakúgy, mint az Április 25. hídjáról, ami a San Franciscó-i Golden Gate Bridge kiköpött mása.

A Tejó-folyó partja az Április 25. híddal

A híd túlpartján álló Krisztus király szobra pedig megtévesztően – és nem véletlenül – a riói Megváltó Krisztus szobrához hasonlít. A monumentális szobor ötletgazdája ugyanis Lisszabon egykori érseke, Manuel Gonçalves Cerejeira volt, aki 1934-ben járt Rio de Janeiróban, ahol megtetszett neki az 1931-ben felállított hatalmas Krisztus-szobor.

Mesés 18 000 lépés Lisszabonban

Ha arra kértek volna korábban, hogy mondjak három jellegzetes épületet, amiről azonnal felismerem Lisszabont, akkor a Szent Jeromos-kolostort, a Belém-tornyot és a Sé katedrálist említettem volna meg. Épp ezért megörültem, hogy első állomásunk a Belém negyed lesz, ahol a három nevezetességből mindjárt kettő is megtalálható. A 15-ös villamosról leszállva idegenvezetőnk elsőként az ország leghíresebb, 1837-ben alapított cukrászdájáról, a Pastéis de Belémről mesélt. A cukrászdában a nemzet egyik leghíresebb édessége készül (naponta tízezer darab): a vaníliakrémmel töltött roppanós levelestészta-kosárka, az eredeti Pastéis de Belém.

Pastel de Belém sütemény márkanevét szigorú védjegy óvja, az eredeti cukrászdán kívül Pastel de Nata néven ehetünk hasonló édességet

Pastel de Belém sütemény márkanevét szigorú védjegy óvja, az eredeti cukrászdán kívül Pastel de Nata néven ehetünk hasonló édességet

Különlegessége, hogy a Jeromos-rendi kolostorból származó tradicionális recept 180 éve szigorúan titkos, generációkra vetítve mindig csak néhányan, jelenleg hatan őrzik. Bár én több helyen is ettem a süteményből – Pastel de Nata néven –, azért aki az igazi kuriózumra vágyik, azt ne bátortalanítsa el a sorban állás!

A Belém negyedben elsőként a Szent Jeromos-kolostort látogattuk meg. Csipkézett kerengője valóban lenyűgöző. Építészeti különlegessége, hogy a Portugáliában sajátos mánuel stílusban (a korai reneszánsz egyik változata, gótikus és mór elemekkel, gyönyörű kőfaragásokkal) építették.

A Szent Jeromos-kolostor csodálatos kerengője

A Szent Jeromos-kolostor csodálatos kerengője

A kolostor össze van kapcsolva a Santa Maria-templommal, melyet a nagy felfedező, Vasco de Gamma emlékére állítottak, aki egyben itt is nyugszik több portugál hírességgel együtt.

A Szent Jeromos-kolostor 1983-tól az UNESCO Világörökség része

A Szent Jeromos-kolostor 1983-tól az UNESCO Világörökség része

Majd egy gyönyörű parkon át a Tejo folyó felé vettük az irányt. Portugália XV–XVIII. századi nagy felfedező expedícióinak állított emléket a város 1960-ban, stílszerűen az itt már óriásira duzzadt Tejo folyó partján. Az 50 méter magas Felfedezések emlékművének két oldalán híres portugál uralkodók, felfedezők, misszionáriusok, térképészek és utazók kaptak helyet.

A Felfedezések emlékművének „vezéreként” Tengerész Henrik portugál herceg látható

A Felfedezések emlékművének „vezéreként” Tengerész Henrik portugál herceg látható

Érdemes a földet is pásztázni az emlékmű bejáratánál, ahol egy mozaiktérképen a hódítók útjaival elénk tárul a világ.

A Tejo folyó torkolatánál értük el a város szimbólumává vált Belém-tornyot. A XVI. században épült erőd eredetileg Lisszabon kapujának épült, aztán a város védelmi rendszerének részeként szolgált, majd vámházként és később börtönként is használták. A kőből faragott balkonjai, tornyocskái, a boltíves ablakai, az őrtorony bordázott kupolái csodás látványt nyújtanak.

Egy szűk csigalépcsőn fel lehet menni a Belém-torony 35 méter magasan lévő teraszára, ahonnan csodás a kilátás

Egy szűk csigalépcsőn fel lehet menni a Belém-torony 35 méter magasan lévő teraszára, ahonnan csodás a kilátás

Az 1755-ös, mindenszentek napján történt nagy földrengés Lisszabon jelentős részét romba döntötte. Az alsó városrész újjáépítésekor jött létre a főváros új központja: Baixa. Sétánkat a város „tengeri kapujánál”, a Tejo folyó partjáról nyíló kereskedők terén, a Praça do Comersión kezdtük. Ahol a hatalmas kiterjedésű földrengés szörnyű részleteit is megismerhettük. A tér közepén kapott helyet az újjáépítő I. József király lovas szobra, míg a tér tengelyében láthatjuk a városba vezető hatalmas díszkaput, ami a Rua Augusta utcán (a helyi Váci utca) keresztül a Baixa belső részeibe és a főváros legmozgalmasabb terére, a Rossio térre vezet.

Praça do Comersio tér közepén kapott helyet az újjáépítő I. József király lovas szobra

Praça do Comersio tér közepén kapott helyet az újjáépítő I. József király lovas szobra

A város dimbes-dombos utcáin utazhatunk az élénken csilingelő villamosokkal, siklókkal is, amik úgy néznek ki, mint a normál villamosok (némelyikük vidám graffitivel színesítve). Mindenképpen érdemes felszállni valamelyikre. Ha már hegytetőre értünk, remek kilátókat találhatunk, ahonnan páratlan kilátás nyílik a városra, a látóhatár szélén kivehető a Vasco da Gama híd is, mely 17 kilométerével Európa leghosszabbja.

Lisszabon belvárosában lépten-nyomon olyan házakba ütközhetünk, amelyek falait (főleg) kék mintákkal festett mázas csempék, „azulejos” borítják. Különleges hagyomány itt a csempefestészet, művészi képkompozíciókat is találhatunk egy-egy ház falán. Megvallom, teljesen beleszerettem ezekbe a csodás csempedíszítéses épületekbe.

A csempefestészet egyik remeke

A csempefestészet egyik remeke

140 méter magasan az Atlanti-óceán felett

Másnap fakultatív program keretében látogattunk el a környékbeli nevezetes helyekre. A Lisszabontól alig 30 kilométerre található Sintra a 19. századtól szolgált a portugál királyok nyári székhelyéül. Legmagasabb pontján tündököl – mint egy elvarázsolt kastély – a Pena-palota.

A Pena Palota Portugália hét csodájának egyike

A Pena Palota Portugália hét csodájának egyike

A „portugál Neuschwansteinként” emlegetett színpompás romantikus kastélyt egy egzotikus, összesen ötszáz növényfajtát birtokló hatalmas park öleli körbe. A belváros közepén áll Sintra másik ékessége: a királyi villa, melynek belső falait szebbnél szebb festett kerámiacsempék díszítik.

Sintra másik ékessége: a királyi villa

Sintra másik ékessége: a királyi villa

Sintrától 18 kilométerre található Cabo da Roca, azaz a Szikla-fok. Itt ér véget Európa szárazföldje – ez a pont az öreg kontinensünk legnyugatibb pontja. Egyszerűen leírhatatlan érzés 140 méteres magasságban állni a végeláthatatlan Atlanti-óceán felett, és csodálni a végtelent!

Cabo da Roca az Atlanti-óceán partján

Cabo da Roca az Atlanti-óceán partján

Útközben persze nem bírtuk ki, hogy le ne szaladjunk az egyik aranyhomokos strandra egy gyors fotózásra, meg hogy meg ne érintsük az óceán fehér tarajos hullámait… A Cascais felé vezető úton pedig még a Pokol Szájába is belenéztünk. A Boca do Inferno egy parti sziklában kialakult olyan hasadék, amiben viharos időben nagy dübörgéssel többméteres hullámok csapkodnak.

Szelídebb vidékre érkezve jutottunk Cascaisba, a bájos kis üdülőfaluba. Az egykori halászfalu mára igen kedvelt nyaralóhely lett: elegáns városközpont, finom homokos strandok, hangulatos utcácskák, remek éttermek találhatók itt. Ráadásul a kellemes belvárosi séta után cipőt lehajítva, mezítláb lépkedtünk Cascais Beach puha homokos strandján…

Cascais elegáns, kozmopolita elővárosa a fővárosnak

Cascais elegáns, kozmopolita elővárosa a fővárosnak

Kötött pályás időutazás

A nagy földrengés Lisszabon legrégebbi városrészét, az Alfama negyedet szerencsére nem rombolta le, így a mai napig élvezhető annak középkori hangulata: festői kis girbegurba utcácskáival, apró tereivel olyan, mint egy régi kis falu a nagyváros közepén. Mivel meredek, macskaköves utcái igencsak próbára teszik az állóképességet, hogy ne kelljen annyit gyalogolnunk, érdemes kipróbálni Lisszabon leghíresebb és egyben legrégebbi villamosát, a legendás 28-ast. Valódi időutazásban lehet részünk… Alfama kihagyhatatlan látnivalói közé tartozik a hajdani királyi rezidencia, a legmagasabb dombon álló Szent György-vár, a Nemzeti Panteon és a város történelmi emlékhelye, a Sé katedrális.

A Sé Katedrális elegáns, de visszafogott román stílusban épült

A Sé Katedrális elegáns, de visszafogott román stílusban épült

Aki viszont egy kis szórakozásra vágyna, annak a Bairro Alto negyedet ajánlom, amelynek hangulatos utcáiban bárok, éttermek sora várja az esti kikapcsolódásra vágyókat.

Hogy visszamennék-e újra Lisszabonba? Bármikor! Több napra való látnivaló akadna még, de az biztos, hogy az eredeti Pastel de Belémért és néhány azulejóért mindenképp…

Bukszár Csilla

 

Legyél az első hozzászóló "5 nap Portugáliában: Lisszabon, Sintra, Cabo da Roca és Cascais" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*