A boszorkányság és varázslat éjszakája – Halloween

hirdetés

 A keresztény ünnep azonban mára erőteljesen összefonódott Halloween mítoszával, az éjszakával, mely során egy másik dimenzióban találhatjuk magunkat, egy olyan varázslatos világban, ahol az élők képesek kommunikálni a holtakkal, az utcákat elborítják a rémítő alakok és mágikus, lehetetlen dolgok történnek.

Évről évre megszokottabbá válik hazánkban is, hogy egyre többen – főleg gyerekek – öltöznek be különböző félelmetes jelmezekbe, s járnak házról-házra édességet követelve. Azonban tudjuk-e, illetve ők vajon tudják-e, hogy honnan eredetezhető ez a szokás, melyet előszeretettel űznek? Sokan amerikai tradícióként emlegetik, tévesen. Ugyanis az Egyesült Államokban élő emberek évtizedekkel ezelőtt éppen úgy átvették a hagyományt, ahogy nemrégiben mi tőlük.


A “Trick or treat”, magyar fordításban “csokit vagy csalunk!” felszólításra adják oda a felnőttek a gyermekeknek az értékes portékát minden egyes háznál

Az angol Halloween szó szerinti fordításban a mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, Írországból és Nagy-Brittaniából indult, és főleg a skót, ír, valamint walesi közösségekben maradt fent. A bevándorlók később magukkal vitték ezt a hagyományt Észak-Amerikába is, ahol egyre népszerűbbé vált, majd az amerikai kultúra részeként elterjedt az angol nyelvet beszélő nyugati államokban, az utóbbi pár évben pedig meglepően híressé vált Nyugat Európában is.

Az ősi kelta törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet , a Samhain-t, vagyis a nyár végét. Ilyenkor egyszerre hódoltak a napisten és a holtak ura előtt. Hitük szerint ugyanis ekkor visszatérnek a földre azoknak a bűnösöknek a lelkei, akik az elmúlt évben haltak meg. Megfelelő áldozatok bemutatásával azonban engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy azok átkelhessenek a mennyországba. A közösségek tagjai máglyákat gyújtottak, mely a gonosz szellemek elűzését szolgálta. A gyerekek jelmezeket öltöttek magukra és házról házra kopogtattak, édességek, gyümölcs és dió gyűjtésének céljából, illetve azért, hogy ünneplésre késztessék az embereket.

A Halloween legismertebb jelképe hosszú évszázadok óta a faragott töklámpás, az ún. Jack-lámpa (Jack O’lantern), amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak lelkeinek, hogy azok hazatalálhassanak.

Jack a hiedelem szerint egy részeges, ám tréfás és leleményes kovács volt. Olyannyira, hogy még az ördögöt is megviccelte; mikor az eljött érte, hogy elvigye, Jack felzavarta őt egy hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt a fa törzsére. Mivel az ördög irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a fáról. Jack csak azután engedte le a gonoszt, miután az megígérte, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög is haragudott rá, amiért korábban túljárt az eszén. Ezért csak odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy legalább ne vak sötétben kelljen kóborolnia az idők végezetéig. Jack beletette a mécsest egy kivájt fekete retekbe és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között. A kelta retket az amerikaiak időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt nekik) és a világító sárga gömb lassan Halloween szimbólumává vált.

A mindenszenteket megelőző nap teljen hát játékkal, bolondozással, varázslattal. Öltsünk boszorkányos, ijesztő ruhákat, készítsünk töklámpást és hagyjuk, hogy megigézzen Halloween hóbortos éjszakája. De ne feledkezzünk meg az utána következő meghitt napokról, amikor a szeretteinkre való emlékezés és a halhatatlanságba vetett hit legyen a legfontosabb.

Zana Diána

Legyél az első hozzászóló "A boszorkányság és varázslat éjszakája – Halloween" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*