A buli, amit életed végéig emlegetsz majd

Képzelj el egy sor hatalmas hajóablakot, mely egy élénk, élettel teli zátonyra néz – és természetesen ne felejtsük ki a jobbnál jobb ritmusokat biztosító DJ-t és a remek koktéloktól roskadozó bárt sem. Sügérek, ajakoshalak, szellőrózsák, papagájhalak egyvelege pislog a padlótól mennyezetig érő üveg mögül. Kíváncsian szemlélnek, minden bizonnyal a villogó diszkófények csalogatták ide őket.

A Subsix 2010-ben, a felszínen nyitotta meg kapuit, ám állandó helyére a tengeri kertben talált rá. Az építkezés természetesen különösen nagy körültekintéssel ment végbe, tengeri biológusok biztosították a természet sértetlenségét. A közelmúltban végzett átalakításokat követően a klub augusztustól várja újra vendégeit.

A mennyezetről lógó, tengeri csillagra hasonlító hatalmas olasz csillár, és a kagyló formájú, hullámokat idéző világítótestek tökéletes atmoszférát teremtenek. A reflektorok töviskoronás tengericsillag alakzatba rendezettek, a bárszékek tengerisün- és csillag formában sorakoznak, mindemellett – a megannyi kiegészítővel egyetemben – mégsem kelt giccses hatást. A fergeteges bulik pedig egészen addig folytatódnak, ameddig az utolsó vendég úgy nem dönt, hogy megtámadja a felszínre vezető lépcsőket és egy hajóval visszatér Niyamara. Van, amikor erre csak napfelkeltekor kerül sor.

Talán a kissé mesterkélt és autentikus dolgok keveredése tette, de pont olyan csillogónak és elbűvölőnek találtam ezt a klubot, mint bármelyik szórakozóhelyet a New York-i Tribecán vagy a londoni Sohón. Minden kezdeti aggályom ellenére – környezeti hatások, a viszonylag magas árak – életem egyik legjobb buliján vettem részt. Vagy talán az oxigénhiány idézte elő ezt az érzést? Erről mindenki győződjön meg saját maga.