A gyógyhelydömping nyomában

Kehidakustány, az ország harmincadik gyógyhelyeKehidakustány, az ország harmincadik gyógyhelye

Harmincra nőtt az országban a gyógyhelyek száma, legutóbb a Zala megyében fekvő Kehidakustány kapta meg ezt a minősítést. De vajon mi is az gyógyhely? Miért keverik sokan a gyógyfürdővel? És milyen hasznot hajt ez a cím egy községnek, városnak? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.

Gyógyhellyé nyilvánította Kehidakustányt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat még a múlt év végén. Nem sokkal később az ÁNTSZ közzé is tette annak a harminc településnek, településrésznek a listáját, amely eddig kiérdemelte ezt a minősítést. A legtöbb “díjazott” minősítése a gyógyízen alapul, de persze vannak kivételek, mint például Miskolc-Lillafüred, amely az országban elsőként, 1935-ben érdemelte ki a minősítést, és vált klimatikus gyógyhellyé. Míg korábban lassan bővült a lista, az utóbbi években felpörgött a minősítési gépezet. A harminc gyógyhely minősítéssel rendelkező település, településrész közül ugyanis tizenhét 2012 óta kapta meg a “címet.” És a kör még bővülhet: a Magyar Fürdővárosok Szövetsége szerint ugyanis csak a fürdőtelepülések között akad 32 olyan, amely kiérdemelheti a gyógyhelyminősítést.

Gyógyhelyek Magyarországon: Miskolc-Lillafüred, Harkány, Sopron-Balf, Gyöngyös-Kékestető, Hévíz, Balatonfüred, Parád, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Bükfürdő, Eger, Debrecen Város Nagyerdő Gyógyhely, Gyula, Sárvár-Arborétum, Sárvár-Gyógyvarázs, Mezőkövesd- Zsórifürdő, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Szigetvári Gyógyhely, Tapolca Gyógyhely, Kiskunmajsa Gyógyhely, Halasthermál Gyógyhely, “Mórahalom a gyógyvizek városa”, “Gyógyhely Lenti”, “Orosháza-Gyopárosfürdő”, “Nyírbátor-Szénaréti Gyógyhely”, “Tiszakécske Gyógyhely”, “Egerszalóki Gyógyvölgy”, “Celldömölk Vulkán Gyógyhely”, “Igali Gyógyfürdő”, “Kehidakustány Gyógyhely”.

 Fürdés közben gyógyulni

Mivel a gyógyhelyi minősítések zöme a gyógyvízen alapszik, ezúttal annak jártunk után: mitől lehet gyógyhely egy olyan városból, ahol van fürdő? A Magyar Fürdőszövetség főtitkára, Hunka Erika mindenekelőtt arra hívta fel figyelmet: véletlenül sem szabad összekeverni a gyógyhelyet a fürdőknek, gyógyfürdőknek otthont adó településekkel, a kettő ugyanis nem ugyanaz.

Hévíz felülnézettből: nem csak a gyógyhatást, a jó levegő és a csönd is számít

Hévíz felülnézetből: nem csak a gyógyhatás, a jó levegő és a csönd is számít

Mint az a főtitkár elmondta, az országban 97 gyógyfürdő működik, ám a gyógyfürdő csak az egyik feltétele annak, hogy az adott települést gyógyhellyé minősíthessék, ehhez számtalan más kritériumnak is meg kell felelni. – Ha azonban ez sikerül az adott településnek, akkor abból sokat profitálhat – vélekedett a szakember, aki szerint elsősorban marketingszempontból előnyös a minősítés, de a pályázati források is bőségesebbek a gyógyhelyek számára.

Fontos a csönd és a friss levegő is

Részletesebb magyarázattal szolgált dr. Szabó Zoltán, a Magyar Fürdővárosok Szövetségének ügyvezető elnöke. Tájékoztatása szerint a gyógyvízen alapuló gyógyhely nem csak elismert természetes gyógyvízzel, ásványvízzel rendelkezik, hanem biztosítja „a gyógyvíz, ásványvíz igénybevételének gyógyintézményi feltételét is.” A gyógyfürdő mellett további kritérium az is, hogy zavartalan legyen a gyógyítás és a betegek nyugalma, többek között az előírások szabályozzák a levegő tisztaságát, de azt is, hogy a fokozottan védett területnek megfelelő legyen a zajszint. Kizáró tényező lehet, ha a közelben ipari környezetszennyező forrás vagy nagy forgalmú útvonal található. Fontos kritérium továbbá, hogy megfelelő legyen az infrastruktúra, azaz a közművek, a közlekedés, a hírközlés, a kommunális szolgáltatások és az ellátó-, szolgáltató intézmények rendelkezésre álljanak.

Bonyolult engedélyezés

A gyógyhellyé nyilvánítás folyamatát szigorú előírások szabályozzák, és egy települést vagy településrészt az Országos Tisztifőorvosi Hivatala nyilváníthat gyógyhellyé. Maga a procedúra cseppet sem egyszerű. Elsőként úgynevezett döntés-előkészítő tanulmányt kell készíteni, amelyben a kockázatokat és lehetőségeket kell feltárni. Aztán az első vizsgálati szakaszban a négy évszakos levegőminőség-mérést és zajmérést kell abszolválni. A vizsgálat második etapjában szakvéleményeket kell beszerezni. Ez után lehet csak összerakni a komplex dokumentációt és benyújtani a kérelmet. Mindez optimális esetben is egy évig és két hónapig tart.

Miért jó a gyógyhely?

Dr. Szabó Zoltán szerint a gyógyhelyi státusznak számtalan előnye van. Kiemelheti például a települést más fürdővel rendelkező városok, községek közül. Fontos, hogy mivel a cím mögött bizonyítottan kedvező környezet-egészségügyi jellemzők állnak, az érintett települések megalapozottan szólíthatják meg az egészséget fókuszba helyező üzenetekkel a potenciális látogatókat.

A minősítés újabb fejlesztési forrásokat nyithat ki

A minősítés újabb fejlesztési forrásokat nyithat meg

A gyógyhelystátusz előnyös lehet azért is, mert később a vezérfonala lehet a település turisztikai vonalú előretörésének, különösen akkor, ha más egyéb, például kulturális, aktív turisztikai elemet is kapcsolnak hozzá. Mindezek miatt összességében a cím elnyerése nyomán javulhat az adott településen lévő gyógyfürdő üzemeltetési feltétele, jövedelemtermelő-képessége, új munkahelyek jöhetnek létre. A cím ráadásul pályázati előnyökkel is jár, mivel a minősített település, településrész előtt megnyílik például az Európai Bizottság által elfogadott Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 4. prioritási tengelye, amelynek elsődleges célja a gyógyhelyi fejlesztés.

Legyél az első hozzászóló "A gyógyhelydömping nyomában" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*