Barangolások a Mátrában

hirdetés

A hely meghatározó természeti képződménye, a Mátra hegység vulkanikus eredetű, és földtörténeti értelemben viszonylag „fiatalnak” mondható: legaktívabb korszakát mindössze 21 millió évvel ezelőtt kezdte és 13 millió éve zárta. A Tiszába torkolló Tarna és Zagyva folyók völgye övezi; egész területe vízfolyásokban, patakokban gazdag. Hozzávetőlegesen 360 forrását tartják számon, s az utóvulkáni működésnek tudható be, hogy jó néhány kénhidrogénes, szén-dioxidos forrás, csevice is akad köztük.

Ez csúcs…!

A Mátra erdőinek jelentékeny része cseres-tölgyes, magasabban fekvő részein gyertyános-tölgyesek, bükkösök húzódnak. Gazdag állatvilágának leglátványosabb képviselői közé tartozik a parlagi sas; olykor vadmacska, sőt, még hiúz is fel-felbukkan errefelé. Síelőkkel persze sokkal gyakrabban fogunk találkozni, mint velük. Az 1014 méteres magasságban található Kékestetőről indul Magyarország leghosszabb, 1,8 km hosszú, 40-60 m széles lesiklópályája, mely Mátraháza fölött, a Veronika-rétnél ér véget. A másik, az északi pálya csak gyakorlott sízőknek ajánlott. A hó utánpótlását hóágyúkkal végzik, és mivel kiépült a világítás, már az esti sízés sem kizárt. Mindemellett szakképzett síoktatók állnak rendelkezésre, és síeszközök kölcsönzésére is lehetőség van. A csúcsot nemzetiszínű kő jelöli, aki pedig még ennél is magasabbról szeretné megcsodálni a panorámát, annak egy kis áldozatot kell hoznia: fel kell másznia a tévétorony 45 méter magasan lévő kilátószintjére. Második legmagasabb hegycsúcsunk, a 965 méter magas Galya-tető 950 méter hosszú, 30-50 méter széles sípályája 960 méterről indul, és ehhez képest 200 méteres szintkülönbséggel ér véget, vagyis közepesen meredek pályának mondható. Snowboardosok is használhatják. A mátraszentistváni Sípark kialakítását 2002 őszén kezdték, és immár hat sípályája van, összesen 3520 méter hosszúságban, melyek közül a kezdőktől a haladókig bárki megtalálhatja a neki leginkább megfelelőt. A szolgáltatások színvonalát egyebek között hóágyúrendszer, síoktatás, síeszközkölcsönzés emeli. A gyerekeket síóvoda várja, mesefigurákkal és varázskunyhóval.

Mindenféle tekergések

Az sem csalódik, aki a mozgásnak inkább más formáit választaná. Megfelelő idő esetén lehet például szánkózni is, de semmiképp sem a sípályákon; biztonságosabb a mátrafüredi, mátraházi vagy mátraszentimrei szánkópályákat igénybe venni. Gyalogolni természetesen hómentes időben is lehet, a kiterjedt turistaútvonal-hálózatot követve. Ilyen a sárga sáv jelzésű Rákóczi turistaút, melyet II. Rákóczi Ferenc fejedelem tiszteletére neveztek el így; Parádfürdőtől Gyöngyösig vezet, és hossza több mint 30 kilométer. Ennek rövidebb és kíméletesebb változata az úgynevezett „kis Rákóczi turistaút”. A www.matrahegy.hu oldalon rajt- és célpont szerint is választhatók túrautak. Kerékpárút ugyan még csak Gyöngyös és Mátrafüred között épült, ám azért két keréken is érdemes nekivágni egy szép (66 vagy akár 85 kilométeres) kirándulásnak. Kb. 66 kilométert lehet tekerni például a Gyöngyös – Gyöngyösoroszi – Károlytáró – Keresztesi-nyereg – Fallóskút – Mátrakeresztes – Hasznos – Tar – Mátraverebély – Nagybátony – Szorospatak – Bec-kút – Mátraalmás – Nagy-Lipót – Kis-Galya oldala – Hatökör ura – Görgői út – Sástó – Mátrafüred – Gyöngyös útvonalon, és 70 (vagy akár 85) kilométert a Gyöngyös – Gyöngyösoroszi – Károlytáró – Keresztesi-nyereg – Bagolyirtás – Mátraszentimre – Cseternás – Nagy-Lipót – Mátraalmás – Szuha –Térfy Béla út – Parádsasvár – Parád – Parádfürdő – (Sándorrét – Pisztrángos-tó – Sándorrét) – Ilona-völgy – Várbükk – Domoszlói kapu – Hármashatár – Markaz – Abasár – Pálosvörösmart – Mátrafüred – Gyöngyös útvonalon. Mindezt egyebek mellett minigolffal, bobozással, lovaglással is megtetézhetjük, továbbá egy viszonylag új dilinek, az USA-ban feltalált és a világ számos országában játszott geocaching-nak is hódolhatunk. A „cache” rejtekhelyet jelent, a játék lényege pedig az, hogy az adott játékos jól lezárt ládikát rejt el egy általa kiszemelt, felfedezésre érdemesnek vélt terepen, majd egy erre alkalmas GPS-készülékkel rögzíti a rejtekhely pontos koordinátáit. Ezután bejegyzi a koordinátákat a www.geocaching.hu oldalon. Az adatok bárki számára elérhetők, így más játékosok felfedezőtúra keretében megkereshetik a ládikát, melyben egyébként ajándék is található számukra. A talált meglepetés helyén saját ötletes kis ajándékukat helyezik el. Az első magyar geoládát 2001 nyarán helyezték ki, napjainkban pedig már mintegy 20 ládát lehet keresni a Mátrában.

Liza, Karcsi, Gizi meg a többiek

A kényelmesebbek kisvasútról nézelődve is gyönyörködhetnek a Mátra szépségeiben.
Ez eredetileg az erdőkből és a környező kőbányákból származó termékek szállításához készült, ma pedig két vonalon, összesen 18 kilométeres szakaszon bonyolít személyforgalmat, Gyöngyös–Lajosháza, illetve Gyöngyös–Mátrafüred között. A szerelvényeket eleinte lovak vontatták, majd megjelent az első gőzmozdony: Liza. Később Karcsi, Gizi és Janka nevű társai is csatlakoztak hozzá. A korszerűsítés 1980-tól kezdődött, melynek során a vasút új állomásépületekkel, megállóhelyekkel, valamint nagy teljesítményű dízelmozdonyokkal gyarapodott. 2006 áprilisában újabb „hölgy” debütált a nagyközönség előtt: a Gyöngyi nevű gőzmozdony, jelenleg pedig hároméves fejlesztési program zajlik, a lajosházi vonal meghosszabbításával. Persze aki nemcsak jövet-menet szeretne benyomásokat szerezni a Mátráról, hanem alaposabban is szeretné megismerni, annak előbb-utóbb el kell ballagnia a Mátra Múzeumba. Ez „a Mátra kapuja”-ként ismert Gyöngyösön, a Kossuth Lajos utca 40.-ben található, és hétfő kivételével naponta 9–17 óráig, november 1.–március 1. között pedig 10–16 óráig látogatható. Már maga a helyszínéül szolgáló Orczy-kastély is figyelemre méltó; kertjének kapuját jellegzetes kőoroszlánok őrzik, melyekről úgy hírlik: ha délben meghallják a harangszót, leszállnak talapzatukról, és elmennek ebédelni. Ez persze nem egészen biztos, az már inkább, hogy az U alakú épület báró Orczy (I.) Lőrinc megrendelésére készült, barokk stílusban, 1769–70-ben, és valószínűleg vadászkastélynak szánták. Fia, Orczy (II.) Lőrinc építtette át 1826-ban klasszicista stílusban. Teljes felújítása a közelmúltban zajlott, a múzeumlátogatók 2007 májusában vehették ismét birtokba. A munkálatok során hét, jó állapotú freskó bukkant elő, melyek feltehetően egyidősek az épülettel. Az első teremben a várostörténeti kiállítás, a másodikban a gyöngyösi születésű Bugát Pál orvos és nyelvújító emlékkiállítása, a harmadikban a XVIII–XIX. század fordulójáról származó ruhadarabok láthatók, a negyedik-ötödik terem a kastélyépítő Orczyaknak állít emléket, míg a továbbiak vadászattörténeti, őslénytani, illetve ásványkiállításnak adnak helyet.

Mitől kocsi a kocsi?

A környékbeli híres múzeumok közé tartozik a Cifra Istálló-Kocsimúzeum is, melyet Parádfürdőn, a Kossuth u. 217.-ben tekinthetünk meg keddtől vasárnapig, április 1.–október 30. között 9–17, november 1.–március 31. között 10–16 óráig. Az épületet 1880-ban, Ybl Miklós tervei alapján építtette gróf Károlyi György, és nevét díszes kialakítása miatt kapta (hogy mást ne említsünk: boltíves istállótermeit vörösmárvány burkolat borítja). A Közlekedési Múzeum Kocsimúzeumát 1971-ben nyitották meg ezen a helyen. Az érdeklődők megismerkedhetnek a kerékgyártás, a bognár- és a lakatosmunka eszközeivel, láthatnak XIX. századi vadászkocsikat, díszhintókat, lovas szánokat, különleges magyar hajtókocsikat, fiákert, lószerszámokat, parádéskocsis-ruhákat, no és rádásként: szép lovakat is, az istálló bal szárnyában tudniillik méntelep működik. Az istálló mögötti lovaspályán lovaglásra is nyílhat lehetőség. A kocsiszínben mindemellett a világhírű magyar kocsikészítés történetéről is sokat tudhat meg az idelátogató – például azt, hogy a számos idegen nyelvben meghonosodott (pl.: coach) „kocsi” szó a magyar Kocs falu után kapta nevét. Ám hogy visszatérjünk Parádhoz: hírét nem csupán a Cifra Istálló alapozta meg – gyógyvizei miatt is sokan keresik fel. A legismertebbek: a kénes vegyületet tartalmazó csevice, amit savanyúvíznek vagy Parádi víznek is neveznek, és ivókúra formájában emésztőrendszeri betegségek ellen alkalmazható, továbbá a vasas-timsós gyógyvíz, amely a női meddőség különböző formái, a változás korában jelentkező panaszok, a nőgyógyászati krónikus gyulladásos állapotok megszüntetésében, a műtéti beavatkozások elő- és utókezelésében bizonyulhat hatásosnak. A Parádfürdői Rehabilitációs Szakkórház épületében egyébként ásványvízgyűjteményt is tanulmányozhatunk: e helyen mintegy 350 palacknyi ásványvizet mutatnak be a világ 25 országából. A parádfürdői 10 hektáros, Jámbor Vilmos főherceg-kertigazgató által tervezett ősparkban sétálgatni sem utolsó élmény – itt kereshetjük fel a Mátra talán legidősebb tölgyét, a Rákóczi-fát is, ami valóban nem mindennapi jelenség: törzse legalsó részének kerülete meghaladja a hét és fél métert.

Gáz van? Sebaj!

Bükkszéken is gyógyulást lelhetünk, hiszen e helység kincse a Salvus víz, mely a nagy oldott ásványisó-tartalmú, alkáli-hidrogén-karbonátos–kloridos, brómos-jodidos gyógyvizek csoportjába tartozik, és elsősorban a savtúltermeléssel járó gyomorbetegségek esetén lehet jótékony hatású – napi 2-3 deciliternyit fogyasztva éhgyomorra, illetve az egyes étkezések közti időkben. Idült hörghurutban szenvedők számára ugyanennyi Salvus forró tejjel vagy langyos vízzel felhígítva, kisebb adagokban ugyancsak enyhülést hozhat, jó nyálkaoldó hatása révén. A Salvus porlasztott-párologtatott formában, szaunavízként a légutakat is remekül tisztítja. A helyi termálfürdő, sajnos, csak május 1.–augusztus 31. között tart nyitva, de a vizet a kereskedelmi forgalmazás jóvoltából akár egész évben fogyaszthatjuk, Bükkszéktől távolabb is. Nem kevésbé különleges dologgal szolgál Mátraderecske, ahol Magyarország egyetlen természetes mofettája működik. A mofettának hangzásával ellentétben semmi köze a zenei műfajokhoz: sok szén-dioxidot tartalmazó, viszonylag alacsony hőfokú vulkáni kigőzölgésről van szó, mely ez esetben 1000 méteres mélységből, átlagosan 400 liter/óra intenzitással tör a felszínre. A gáz sokáig csak a helyi pincék levegőjét „rontotta” – egyszer egy szegény kútásó életét oltotta ki munkavégzés közben, gyakran pedig gödörbe tévedt szárnyasokkal végzett –, ám idővel tudományos vizsgálatnak vetették alá, és kiderült, hogy bőrön át, valamint a légzéssel a véráramba bejutva igen pozitív hatásokat is kifejt. Egészen pontosan: igen előnyösen alkalmazható verőérbetegségek, szív- és általános keringési betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség érszövődményei, különféle reumatikus betegségek, érrendszeri érintettséggel járó autoimmun-betegségek, köszvény, csontritkulás, egyes nőgyógyászati betegségek, meddőségi és impotenciaproblémák, valamint vegetatív idegrendszeri eredetű belgyógyászati panaszok esetén. Az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága a gázt 1999-ben gyógygázzá, a gyógyászati központot 2006-ban gyógygázfürdő-intézménnyé minősítette. A Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdő wellness- és fizikoterápiás részleggel is kiegészülve várja vendégeit.

Recski emlékek

Ha a Mátra vidékén járunk-kelünk, Recsket se kerüljük el – ma már sok jó dolog is történhet itt velünk. Megnézhetjük például a szeptember 1.–június 1. között, 14–17 óráig nyitva tartó bányászati kiállítást – igaz, ez a múltról mesél, hiszen a felszín közeli arany- és rézércek helyi bányászata már megszűnt, ám hosszú időn át ez határozta meg a környékbeliek életét.

A tárlat a munkaeszközökön, gépeken kívül számos szép ásványféleséget mutat be. Nevezetességnek számít a recski gesztenyefasor is, amely a műutat közrefogva egészen a parádi Cifra Istállóig vezet. Kissé ugyan „foghíjas”, de százesztendős korban az ilyesmi talán már elnézhető. Az egyes fák átlagos magassága 12 méter, törzskerületük 120–310 centiméter közötti. A fasort ugyanaz a Jámbor Vilmos tervezte, aki a parádfürdői parkot. Az ő nevét dicséri (és viseli) a Mátra legjelentősebb erdei arborétuma is, mely Recsktől alig 2 kilométerre található. Eredetileg csemetekert volt, valamennyi földrészről igen sokféle fa- és cserjefajjal, a II. világháborút követő években azonban pusztulásnak indult, és még mindig jobb sorsát várja. Jelenleg 5 földrész 29 fás szárú növényfaja él a 4,5 hektáros természetvédelmi területen. Felkereshetjük persze azt a szomorú helyet is, ahol 1950–53 között kényszermunkatábor működött. Ez a településtől 5-6 kilométerre fekszik. A politikai okokból fogva tartott kényszermunkások maguk építették fel a szögesdrót kerítéssel többszörösen körülvett tábort a primitív barakkokkal és az őrtornyokkal. Arra kényszerítették őket, hogy az andezitbányában kéziszerszámokkal sziklát fejtsenek, az útépítésekhez követ törjenek. A körülményeket jól jellemzi, hogy közben sokan éhen haltak – már akit nem az őrök lőttek le, és aki nem baleset vagy betegség folytán vesztette életét. A túlélőkkel utóbb kötelezvényt írattak alá arról, hogy a történtekről soha nem beszélnek, a tábort pedig lebontották, s a barakkok helyét – eltüntetvén a nyomokat – befásították. Bajtársaik emlékére 1990-ben emeltek emlékművet a tábor helyén a Recski Szövetség tagjai, s néhány évvel később a Recski Nemzeti Emlékparkot is felavatták. A bejáratnál az egykori őrtornyok egyikének másolata áll; kihelyezett tájékoztató segítségével azonosítható a korábbi létesítmények helye, egy korabeli barakk hű másában pedig dokumentumkiállítást rendeztek be. Az emlékhely május 1.–szeptember 30. között mindennap 9–17 óráig, október 1.–április 30. között szombaton és vasárnap 9–15 óráig látogatható; előre bejelentett csoportok előadást, illetve igény szerint idegenvezetést is igényelhetnek a község művelődési házának vezetőjénél. Aki pedig némiképp vidámabb programmal szeretné zárni kirándulását, akár a recski struccfarmra is bekukkanthat. Vagy átadhatja magát a mátrai „terülj-terülj-asztalkám” és a jó mátrai borok élvezetének. Ám ez már egy másik történet.
 

Vidróczki és Kodály

„A Vidróczki híres nyája / zörög-morog a Mátrába’ / zörög-morog a Mátrába’ / mert Vidróckit nem találja” – hallhatjuk Kodály Mátrai képek című, közismert népdalfeldolgozó kórusművében. De ki is volt az a híres Vidróczki? Teljes nevén Vidróczki (Vidrócki, Vidrovszky, Mitróczy) Márton, egy juhászember 1837-ben született fia, akiről így ír a Néprajzi Lexikon: „A mondahagyomány szerint juhász volt, majd elvitték katonának, innen megszökött és beállt betyárnak. Egy másik monda szerint Vidrócki Marci egy Szép Rózsi nevű leányt szeretett, akit gazdag szülei nem adtak hozzá, ezért lett bánatában betyár. Sok történet szól mulatozásairól a Bükk és a Mátra falvaiban. Mint a betyárokat általában, őt is a szegények jótevőjének tartották.” Népszerűségére jellemző, hogy a Mátra vidékén a „betyár természetű” emberre nemritkán azt mondták: „Eredj, te vidrócki!”. A romantikus történet feltehetően egy verekedéssel ért halálos véget 1873-ban – amikor a betyár a zsákmányon osztozkodott társaival. Mátrakeresztes mellett az Alsó-vízesés sziklájának egyik ürege egyébként ma is a Vidróczki-barlang nevet viseli. A Mátrai képek szerzője, Kodály Zoltán is sok szállal kötődött a Mátrához – gyakran pihent Galyatetőn, és a helyi templomban ma is megvan az a harmónium, amelyen annak idején számos alkalommal játszott. A templombejáratnál emléktábla jelzi: Kodály a közelben komponálta a Csendes misét. A település parkjában Kodály-emlékfa áll; a hagyomány szerint e fa alatt pihent meg népdalgyűjtő útjai során a nagy zenetudós és zeneszerző.

A jó palócok

A Mátrában a palóc kultúra számos emlékével is találkozhatunk. A magyar parasztság Mikszáth műveiben is megörökített, palócnak nevezett része a XIX–XX. században a Mátrától és a Bükktől északra fekvő, medence jellegű területeket, illetve az Ipoly völgyét lakta, korábbi településhelyének szűkebb környéke vélhetően Bélapátfalva környékén volt. Ma hazánkban körülbelül 150 palóc települést tartanak számon. A hagyományos palóc életmód, építészet és népművészet sajátosságait tájházak mutatják be. Mátraderecskén a Népművészeti Ház és Palóc Út Információs Központ épületében (Deák F. út 1.) részletes felvilágosítást kaphatunk Palócföld településeiről és turisztikai kínálatáról; ugyanitt működő palóc szövőműhelyt és kiállítóhelyet is találunk. Nyitva tartás: április 1.–október 31. között hétfőtől péntekig 8–16, szombaton 9–12, vasárnap 13–16 óráig, november 1.–március 31. között hétfőtől péntekig 8–16 óráig. Régi palóc házakat tekinthetünk meg például Bátonyterenye-Kisterenyén, az Árpád út 9.-ben; Markazon, a Fő u. 138.-ban; Mátraballán, a Petőfi Sándor u. 4.-ben; Parádon, a Sziget u. 10.-ben; Recsken, a Kossuth u. 118.-ban. Mátrafüreden, a Pálosvörösmarti u. 2.-ben 16 palóc település öltözékeit bemutató babák sokasága és palóc néprajzi magángyűjtemény várja a látogatókat; Gyöngyössolymoson, a Szabadság u. 163.-ban pincés malom és molnárház; Verpeléten, a Kossuth u. 54.-ben XIX. század eleji kovácsműhely; Abasáron, a Fő tér 1.-ben egy egykori szőlőművelő kapás és summás család életmódját bemutató kapásház. Érdemes minden esetben előre érdeklődni, mert némelyik helyszín csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Kastély- és várjáró

A gyöngyösi Orczy-kastélyon kívül, amely ma a Mátra Múzeumnak ad helyet, ugyancsak jól ismert főúri exlakhely a parádsasvári Károlyi-kastély. Ybl Miklós tervei szerint épült 1881–82-ben, neoreneszánsz stílusjegyekkel, s eredetileg vadászatok idején szolgált szállásként. A család Sasvárnak nevezte. A két világháború között lakatlanná vált, majd 1945 után úttörőtábor lett belőle. Jelenleg sokrétű wellness-szolgáltatást nyújtó, ötcsillagos szálloda, s ha valaki esetleg nem tudná: itt forgatták a Meseautó című magyar film modern változatát. Napjainkban oktató- és üdülőházként működik a gyöngyöstarjáni Borhy-kastély, melyet korábban ugyancsak vadászatok alkalmával használtak tulajdonosai. Az épület bejelentkezéssel látogatható parkjában más, szemet gyönyörködtető növények mellett 150-200 éves cserfák és kocsánytalan tölgyek sora, valamint gazdag madárvilág nyűgözi le a sétálgatót. A park egyik legkedveltebb helye a 3 méter magas, zöld alagutat formázó bukszusfolyosó. Mátrafüredtől jó félórányi távolságra, a zöldellő hegyek egyik hosszúkás gerincén, a Benevár-bércen Benevárat kereshetjük fel – 471 méteres magasságban. Nevét feltehetően Bene vitéz, Árpád fejedelem egyik vezérének unokája után kapta. Az első helyi földvár a XIII. század második felében készült el, később Csobánka ispán építtetett e helyen új kővárat, nemzetségének székhelyéül. A fennmaradt iratok arról árulkodnak, hogy valaha hosszúkás, ötszögletű építmény magasodott itt, amelyet kettős, sziklába vájt szárazárok is védelmezett a támadók ellen; vaskos öregtoronyból, palotaszárnyból, gazdasági helyiségekből és bejárati őrtoronyból állt. Egyes források hétszögletű lakótornyot említenek. Az épületegyüttes maradványait az 1980-as években tárták fel és egészítették ki. A Mátra keleti szélén, a Tarna völgyében a magányos vulkáni csúcsra épült siroki várhoz tehetünk kirándulást. Legkorábbi változatát a tatárjárást követően emelték, a róla szóló első írásos feljegyzés 1320-ból származik. A török hódítás idején bástyákkal tagolt alsóvárral egészítették ki az eredményesebb védekezés érdekében (bár utóbb kiderült: hiába, mert a vár elesett). Az utolsó ostrom a Rákóczi-szabadságharc idején, az ide menekülő labancok ellen indult, a következő évszázadokban pedig gazdátlanul pusztult-omladozott az épület. Jelentősebb feltárására és helyreállítására csupán az 1990-es években került sor. Szintén jól ismert vár a kisnánai, amelyben egyik volt tulajdonosa, Móré László rablóvezér állítólag elásta kincseit a török pusztítást megelőzően (bár azóta sem leli senki), s amely ma vármúzeumnak ad otthont. A tárlaton az ásatások során előkerült ércpénzeket, cserépdarabokat, használati tárgyakat és a vár építéstörténeti makettjét és kőtárt lehet megtekinteni. A kisnánaihoz közeli markazi várnak napjainkban csupán romjai láthatók.

Ganca, görhe, fehérbor

Annak ellenére, hogy Palócföldről legelőször talán a palócleves jut eszünkbe, ez valójában nem a hagyományos palóc étkek egyike: Gundel János készítette el éttermében 1892-ben, a „Nagy Palóc”, Mikszáth Kálmán számára. Eredetileg birkából vagy bárányból készült, ma másféle húsból is főzik, és jellegét a burgonya, zöldbab, tejföl, fokhagyma, babérlevél, fűszerpaprika együttese határozza meg, felidézve az originális palóc levesek kissé savanykás, pikáns ízvilágát. A palóc konyha jellegzetes fogásai: a túrós-kapros lepény, a ganca (vízben főtt kukoricadara), a haluska (juhtúrós metélt), a görhe (ez kukoricalisztből készül tejjel leforrázva, majd kizsírozott tepsibe öntve, sütőben megsütve, és prósza vagy málé néven is ismert), illetve a különböző krumplis ételek. A tót atyafiak, azaz a szlovák nemzetiség jelenléte a palóc konyhát sztrapacskával, gubával is gazdagította. Aki errefelé asztalhoz ül, azt se feledje, hogy hazánk borvidékei közül a mátrai a legnagyobb – 7000 hektárnyi szőlőültetvényével. Úgy hírlik, a honfoglaló magyarok már szőlőkultúrát találtak ezen a helyen. Az első ezzel kapcsolatos írásos emlék 1042-ből származik, és a mai Abasár határában levő szőlőbirtokot említi. A történelmi borvidéken elsősorban fehér fajtákat találunk; főként olaszrizlinget, leánykát, muscat ottonelt, szürkebarátot és chardonnay-t. A helyi borkultúra részei az évről évre megtartott, színes programokkal egybekötött szüreti rendezvények, borünnepek, bornapok.

Legyél az első hozzászóló "Barangolások a Mátrában" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*