Beerősítenek a turisztikai tanácsadók

hirdetés

Új tagokkal is megerősödve, új stratégiával folytatja tevékenységét a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége (TUTSz). A nagy múltú szervezet az alapítók által megfogalmazott célt, a minőségi turizmus fejlesztését szem előtt tartva, a modern trendeket figyelembe véve tevékenykedik tovább.

Dr. Fekete Mátyás

A TUTSz újrapozicionálására a szervezet elnöke, Dr. Fekete Mátyás szerint azért van szükség, mert az elmúlt évtizedben az internet megjelenésével, az új technológiák előretörésével megváltozott utazási szokások miatt is egészen új kihívások érik a szakmát, amire a turisztikai tanácsadóknak is felkészült válaszokat kell adniuk. A szervezet több mint húsz évvel ezelőtti megalapításában is részt vett szakember, aki a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség alelnökként is tevékenykedik, azt mondja: annak idején a szakma krémje sikeresen fogott össze azért, hogy a hazai turizmus lépést tartson a nemzetközi trendekkel. Az elmúlt időszakban azonban – miközben az alapítók közül több szaktekintély is eltávozott az élők sorából – a szükségesnél kevésbé hallatták hangjukat a szakmában.

Ezt a szilenciumot törték meg az elmúlt 1-2 évben, amihez új tagok felvételével már a megfelelő szaktudást és szellemiséget képviselő szakembereket és partnereket is megtalálta a továbbra is politikamentesen, szigorúan szakmai alapokon működő szervezet. A TUTSz érdekérvényesítő képessége érdekében a  kormányzati kapcsolatait is erősítette az elmúlt években a Magyar Turisztikai Ügynökég és a Magyar Turisztikai Szövetség partnereként. A hatékony szakmai érdekképviselet felé tett előbbre lépésnek tartja azt is, hogy TUTsz ismét képviselteti magát a fővárosi turisztikai kerekasztal meghívottjai között.

Az a célunk – magyarázza az elnök -, hogy olyan szakmai műhelyt működtessünk, amely azt kívánja megmutatni, hogy igenis van olyan szakmai grémium, ahol tárgyilagosan próbálják kiértékelni a turisztika különböző üzleti lehetőségeit. Mindig az optimális és reális megoldásokra koncentrálva, sosem azt keresve, miért nem lehet valamit megcsinálni. Ilyennek tartja például az utóbbi időben divatossá vált hungarikumok témakörét, ahol azt elemezik, miként lehet a magyar tradíciókra alapozva több vendéget, több bevételt generálni a turizmusba. Éppen úgy, ahogy a fővárosi szórakoztató negyed – vagy ahogy mondani szokták -, a bulinegyed kapcsán is azt helyezik fókuszba, hogy miként lehet összeegyeztetni az üzleti érdekeket a fenntarthatósággal és a hagyományok tiszteletével, és olyan kompromisszumos megoldást teremteni, amely a lakosság és a szakma részéről is elfogadható.

Érsek M. Zoltán