Külföldi utazás

Pár lépésre a Paradicsomtól

Alig jöttem haza Srí Lankáról, ahol egy teljes évet tölthettem, mikor a Travel Channel dokumentumfilmet sugárzott az „India alatt könnycseppként függő” szigetről. A szerkesztő-riporter imigyen összegezte bemutatóját: – Aki Délkelet-Ázsiába készül, menjen inkább Thaiföldre vagy Indonéziába, ott ugyanezt megtalálja; Srí Lanka drágább, koszosabb, ráadásul az emberek sem túl kedvesek. – Hát te melyik Srí Lankán jártál? – szakadt ki belőlem a közvetlen kérdés, én ugyanis egy egészen más országot ismertem meg.


Kockázatos vidékek, veszélyes országok

Ha visszagondolunk arra, hogy tíz-húsz évvel ezelőtt mi számított igazi veszélynek egy-egy külföldi út során, akkor megállapíthatjuk: mostanra jelentősen kibővült a vészhelyzetek köre. „Divatba jöttek” a tömegközlekedési eszközök, repülőgépek elleni támadások, a hoteleket és éjszakai szórakozóhelyeket romba döntő bombamerényletek, az emberrablások, és akkor a nemzetközi és helyi háborús konfliktusokról, a politikai zavargásokról, a hol itt, hol ott fellobbanó járványokról és a természeti katasztrófákról még nem is beszéltünk…


Az északi Kis London

Szeretett gyermeknek sok neve van, tartja a svéd közmondás. Göteborgot a XIX. században megtelepedett angol kereskedők és iparosok által meghonosított angolos életvitele miatt szokták „Kis Londonnak” is nevezni. A gyakran hangoztatott „Adományozók (donátorok) Városa” nevet pedig azoknak a gazdag üzletembereknek köszönheti, akik vagyonokat adományoztak kórház (Sahlgren) és egyetem (Chalmers) alapítására.


Világhírnév svájci módra

A svájci Alpok egyik eldugott szegletében van egy település, amelynek elszigeteltsége ellenére mindenki ismeri a nevét. Elég annyit mondani, hogy több évtizede minden télen a Világgazdasági Fórum csúcstalálkozójának ad otthont, és már fel is csillannak a szemek: hát persze hogy Davos! Távol a városok forgatagától, Graubünden tartomány gyöngyszeme rengeteg látogatót vonz télen-nyáron. De vajon mi lehet a titka Európa legmagasabban fekvő városának?


„Ahol a csend még hallható”

Nyugatról az Aggteleki-karszt és a Bódva folyó, keletről a Zempléni-hegység és a Hernád hullámai ölelik körbe azt a hatszáz négyzetkilométernyi területet, amelynek Cserehát a neve. Európa egyik legháborítatlanabb tájegységét járjuk.


Egy távoli és elfeledett város

Ha a képeket nézzük, elsőre talán Angkor jut eszünkbe, az ősi város a maga misztikus gyönyörűségében. Pedig Dél-Indiában, a több mint 1500 éven át csillogó szépségű Hampi rég elfeledett, ám egykoron virágzó uralmáról a tizenhatodik század eleji utazók feljegyzéseikben az írták: ha ez város, akkor Róma, Athén és London legfeljebb a falu névre érdemes…


A termékeny félhold

A földkerekség egyik legősibb városába, Damaszkuszba májusi napsütésben érkeztem. Arab lakói úgy tartják, ez a város olyan régi, mint maga az emberi gondolat. Döntően arabok lakják, de a mecsetek és fürdők egy része a török uralom emléke. Az ottomán birodalom ugyanakkor nyújtotta ki csápjait a mai Szíria földjére, amikor Magyarország is elvérzett a mohácsi csatamezőn, pontosabban néhány évvel korábban, 1517-ben.


Télből a nyárba

A téli hónapokban, aki teheti, menekül a fagyos időjárás elől, és a hideg esőt szikrázó napsütésre igyekszik cserélni. Indulás előtt azonban nem árt tájékozódni az egzotikus országokban előforduló betegségekről és az ellenük védő oltásokról.


Mediterrán hangulatban

Ókori maradványok, szűk sikátorok, óriás leanderek, sziklás tengerpartok, pompásan illatozó, grillen sült halak, isteni vörösborok, kockás abroszos, eldugott tavernák és zsonglőrködő fagyiárusok. Ezt nyújtja nekünk horvát szomszédunk, a hozzánk legközelebb eső tengerparti ország, ahol európai értelemben is turisták lehetünk: ha kedvünk tartja, egy magánháznál hajthatjuk álomra fejünket egy eldugott kis faluban, ha pedig luxusra vágyunk, azt is megkaphatjuk Rovinj, Split, Dubrovnik vagy éppen Trogir ötcsillagos szállodáiban.


Vahinék, fekete gyöngyök, kenyérfák

Nyakunkban virágfüzér, a hölgyek hajában hibiszkusz, a férfiakéban Tahiti nemzeti virága, a hétszirmú fehér tiare. A repülőtér üvegcsarnokában egy öttagú zenekar gitárjain tahiti dallamokat penget. Na persze: ez Tahiti.