Földön ragadt légiutasok – új botrány, régi kérdések

Földön ragadt légiutasok

hirdetés

Egy Ryanair-botrány után újra fellángolt a vita arról, hogy vajon mikor, kinek a felelőssége az, ha nem szállhatnak gépre a légiutasok.

A légitársaságoknak minden esetben gondoskodniuk kell utasaik hazaszállításáról, ez alól semmilyen körülmény, sem vihar, sem műszaki hiba nem mentesíti a cégeket – hívta fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) közleményében, miután a Ryanair ír légitársaság szerda esti Madridból Budapestre tartó járata Pozsonyban szállt le, és az utasokat a szlovák fővárosban hagyták.

A FEOSZ a távirati iroda szerint azt javasolja az érintetteknek, hogy minél hamarabb nyújtsák be a Ryanairnél kárigényüket, és ahhoz feltétlenül mellékeljék a kárt igazoló bizonylatokat. A Pozsonyban maradt utasok követelhetik költségeik, így például a hazaút és a teljes kifizetett jegyár megtérítését. Ha a panaszuknak nem tesz eleget a társaság, akkor a szövetség azt tanácsolja, hogy indítsanak ingyenes békéltető testületi eljárást az ügyben.

A szövetség úgy véli, hogy a légitársaságnak a teljes jegyárat meg kell térítenie a fogyasztóknak. Kiemelték: ebben az esetben – akárcsak járattörléskor – járt volna az ingyenes étkezés, frissítő, továbbá két telefonhívás, faxüzenet vagy e-mail küldés lehetőségének biztosítása. A szövetség szerint fontos, hogy a fogyasztók megőrizzék a vásárláskor kapott bizonylatokat, hiszen így tudják bizonyítani költségeiket.

Mindezeken felül a fogyasztókat megilleti még a kártalanításhoz való jog, amely a repülőút távolságától függően 250-600 eurónak felel meg. Az utóbbi kötelezettség alól csak akkor mentesülhet a légitársaság, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.

Földön ragadt légiutasok

Földön ragadt légiutasok

Korábban a Lufthansa-sztrájk idején a téma szakértője, dr. Salamon András ügyvéd, címzetes főiskolai docens lapunknak azt mondta: a klasszikus késések esetében egyszerű a képlet, az Európai Unió 261/2004/EK rendelete minden légitársaságra egyformán vonatkozik, ha az EU-n belül közlekedik, ha uniós repülőtérről indul és a célállomás az unión kívül van. Kétórás késés után a légitársaság köteles gondoskodni az utasról (ez ételt és italt jelent természetben, pénzben vagy utalványban). Ha több mint három órás a késés, akkor már jár a pénzbeli kártalanítás is, amelynek összege a repülni kívánt távolságtól – 1500 km-ig, 1500 és 3000 km, illetve 3000 km – függően 250, 400, illetve 600 euró. Ha a várakozás az éjszakába nyúlik, vagy több napról van szó, akkor szállodai elhelyezés is jár az utasnak.

Más a helyzet sztrájk esetén, mivel a jogszabály nem vonatkozik az olyan rendkívüli, előre nem látható eseményekre, amelyeket a légitársaság az ésszerűség határán belül nem tud megakadályozni. Ilyen például a sztrájk. Az uniós rendelet alapján azonban az előre bejelentett sztrájk nem rendkívüli körülmény, tehát akkor járna a kártalanítás.

Legyél az első hozzászóló "Földön ragadt légiutasok – új botrány, régi kérdések" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*