Tavaly már félmilliónál több honfitársunk vakációzott az Adriánál: évről évre többeket ejt rabul a türkiz megannyi árnyalatában pompázó Adria és varázslatos partvidéke. Ráadásul a csodálatos környezeti adottság már egyre több helyen párosul minőségi kiszolgálással is.
Ha behunyjuk a szemünket, és közben egy horvátországi nyaralás emlékképeit elevenítjük fel, a szikrázó napsütésben fürdőző kék tenger mellett a piros tetős, romantikus szépségű történelmi óvárosok jelennek meg először. Nem véletlenül, hiszen ez az a varázs, amiért évről évre mind több turista keresi fel déli szomszédunkat.
Dubrovnik, az örök első
A hivatalos adatok szerint tavaly a legtöbb vendégéjszakát Dubrovnikban töltötték a turisták, utána Rovinj, Poreč, Medulin, Umag, Mali Lošinj, Crikvenica, továbbá Funtani és Zágráb következik. S ha ez valóban így van, akkor rögtön kezdjük a listavezető, a Dél-Dalmácia szívének is nevezhető Dubrovnik bemutatásával.
A város, amely a település közelében lévő hegyoldalon fekvő domberdőről, a dubraváról kapta a nevét, már régóta az UNESCO-világörökség része. A hatalmas óváros két főbejáratának kapui közül (Pile és Plocai) bármelyiken is lépünk be, a város közel másfél évezredes múltjának emlékei köszönnek vissza ránk. Ahogy végighaladunk a világ egyik legszebb utcájának is tartott Stradunon, hamar a múltban érezzük magunkat.
Miközben az üzletek, butikok, csinos kávézók és éttermek mellett sétálunk, egy-egy utcasarkon vagy téren Dubrovnik valamelyik jellegzetes gótikus vagy barokk stílusú temploma (Szent Balázs), katedrálisa (Szűz Mária), palotája (Ranjina) vagy a jelképes Onofrio-kút látványa biztosít kellemes látnivalót. Ha pedig érezzük, hogy a belső utcácskák sűrűje után a friss tengeri levegőre és a horizontig nyúló azúrkék tenger látványára vágyunk, sétáljunk végig a várfalon, amelyhez számos erőd is tartozik. Köveiről kihajolva az ember szinte megborzong, ahogy a hullámok a mélyben fekvő sziklafalnak csapódnak.
Jótanács: a „Trónok harca” sorozat itt forgatott epizódjai miatti zarándoklat okán is, Dubrovnikra gyakran teszik ki képletesen a megtelt táblát. Azt, hogy mikor, nehéz előre megmondani, de az biztos, hogy ha fürdésre nem alkalmas az idő, minél korábban érdemes felkeresni a világsztárrá vált óvárost, mert ha megteltnek nyilvánítják, már a dombtetőn simán továbbirányítják az autósokat a rendőrök.
A városban járva feltétlenül érdemes felkeresni Dubrovnik gyönyörű strandját, ahonnan az óvárosra és a városfalra is ráláthatunk.
A vízi sportok szerelmeseinek és a bámészkodóknak a 450 férőhelyes Marina Gruz kikötő okoz örömet azzal, hogy egész évben csodás vitorlásoknak és jachtoknak ad helyet. A térség felfedezése akkor válik teljessé, ha a környező szigetekre is ellátogatunk. Az egyik kis gyöngyszem Lokrum, amely védett, erdei rezervátummá nyilvánított botanikus kertjével, gazdag flórájával és faunájával nyújt felüdülést. S ha már növényvilág: Dubrovnikban található a világ legrégebbi arborétuma. A környék nagyobb szigetei közül mindenképp kihagyhatatlan Korčula, amely hangulatos középkori városával várja az utazót, valamint Dalmácia legnagyobb félszigete, Pelješac, illetve a festői szépségű, érintetlen, egykor katonai bázisul szolgáló sziget, Lastovo. Na és persze az „Adria gyöngyszeme” címmel is jegyzett, a világ 10 legszebb szigete közé választott Mlijet, amelynek két szépséges sóstavát fenyőerdő veszi körül.
Krk: csak egy ugrás az Adria
Másféle élményeket ígér a rendkívül népszerű Krk-sziget. Az például rögtön mellette szól, hogy Budapestről alig ötórás autózással elérhető, ráadásul kompra sem kell szállni, hídon juthatunk át a szárazföldről a 38 kilométer hosszú szigetre.
Jótanács: A nyári csúcs idején készülni kell arra, hogy híd ide vagy oda, a nyár közepén, de különösen szombatonként, a turnusváltások napjain gigantikus dugók alakulhatnak ki.
A sziget már az ókortól fontos kereskedelmi és kulturális központnak számított, így történelmi emlékek sokasága várja az utazót. Kulturális látnivalói mellett természeti örökségeinek is köszönheti az „Aranysziget” elnevezést: homokos tengerpartjai, kristálytiszta tengere és fenyőerdői elvarázsolják az odaérkezőket. A sziget déli részén található üdülőfalu, Baska környékén rengeteg olyan miniöböl található, amely csak a víz felől közelíthető meg, így csónakkal, de néhol akár úszva is, sallangmentes VIP-strandot foglalhat magának a fürdőző.
A sziget délnyugati részén található a fenyvesekkel körülvett Krk, a sziget fővárosa. A város a szó szoros értelmében festői szépségű, több művész is megörökítette már a vásznon. Az egyik legismertebb látnivaló itt a városfal és az 1470-ben épült tengeri bástya. Majd a fallal körülvett városközpont következik, amelynek egyik nevezetessége a Strossmayera utca, az óváros főutcája, ahol sétánk közben a különböző stílusjegyekkel gazdagított építészeti örökséget is megcsodálhatjuk.
Krk fővárosától csupán 12 kilométerre található a mindössze ezer lelket számláló Malinska. Különlegessége, hogy télen ez a legmelegebb, nyáron a leghidegebb pontja a szigetnek. A klasszikus zene hívei is jól érzik itt magukat: Malinska templomában vagy Porat kolostorában élvezhetik a koncerteket, majd békés sétára indulhatnak a tengerpartra.
Rab-sziget és a híres homokos strand
Ha Rab-sziget, akkor Lopar – vágják rá a legtöbben. Ott található ugyanis Horvátország egyik legnagyobb homokos tengerpartja. A homokos part eleve családbaráttá teszi Lopart, ám talán ennél is fontosabb, hogy az öbölben rendkívül lassan mélyül a víz, leginkább a Balaton déli partjára hasonlítható a hely, miközben persze a sós tengervíz itt is kristálytiszta. Ráadásul még az akár 3-4 éves gyerekek is biztonsággal fürödhetnek. A kicsit nagyobbak számára pedig remek élmény lehet gumicsónakkal, vízibiciklivel vagy úszva megközelíteni a parttal szemben négy-ötszáz méterre lévő, Teknős-páncélra emlékeztető szigetet. A táv csalóka: sokáig leér a felnőttek lába, mély vízben talán csak száz métert kell előrejutni. Az apró lakatlan sziget bejárása izgalmas kaland lehet a gyerekeknek.
Persze a parton is van mit csinálni. Rabon sok helyen lehet például bringát kölcsönözni, amit érdemes is kihasználni, hiszen az erdőkön keresztül már-már érintetlen partszakaszokra lehet eljutni. Akár bringával, akár gyalog érdemes felmenni a Rab-sziget legmagasabb pontjára, a 408 méteres Kamenjakra, ahonnan elképesztő panoráma tárul a kirándulók elé. Ha pedig befizetünk egy hajókirándulásra, a Rabon túl a környező apróbb szigeteket, öblöket is megcsodálhatjuk. Az egyik legérdekesebb hajós túra a meztelen szigetként is ismert Goli Otokra viszi a turistákat. Az egykori börtönszigeten – neve onnan ered, hogy északi része teljesen kopár, és déli felén is kevés a növényzet – ma is megtekinthető a börtön épülete, ahová az Osztrák–Magyar Monarchia hatóságai az első világháború idején orosz hadifoglyokat szállítottak, később pedig köztörvényes bűnözőket őriztek, egészen 1988-ig.
És persze mindenképp fel kell fedezni a 93 négyzetkilométer területű Rab névadó fővárosát. Rab város jellegzetessége a várost körülölelő fal és a piros cseréptetős lakóházak fölé emelkedő négy harangtorony, amelyek közül kettőbe fel is mehetünk, hogy onnan is megcsodáljuk a tengerre nyíló páratlan kilátást.
Érdemes benézni a város központjában lévő halpiacra, ahol a tengeri „herkentyűk” egészen elképesztő kínálatával várják a turistákat a helyi halászok. És egy tipp: az eladókat érdemes kifaggatni, mert szívesen elmondják, melyik halat hogyan tudja maga a turista is elkészíteni grillen.
Zadari csodák: tengeri orgona és a Nap-emlékmű
Azok, akik különleges természeti látványra, élményre vágynak, Zadart válasszák! A 3000 éves múlttal büszkélkedő Zadar közelében ugyanis öt nemzeti park található: a Paklenica Nemzeti Park, a Kornati Nemzeti Park, a Plitvicei-tavak, a Krka Nemzeti Park és az Észak-velebiti Nemzeti Park.
De maga a város is különleges. Az erős városfallal körülvett, egykor a Velencei Köztársaság legnagyobb erődítményének számító Zadar egyik legizgalmasabb pontja a diadalív formájú Városkapu (Szárazföldi kapu), amit a korábbi sérülések után 1543-ban, a mai formájában újjáépítettek. A város egyik ékessége az Öt kút tere, amelynek létesítményei az egykori háborúk alatt a település ivóvízellátását biztosították. Kihagyhatatlan látványosság a Szent Donát-körtemplom, amely szokatlan külsejével hódít: kör alakú, mégis kétszintes, és nincs harangtornya. Ma főként – kiváló akusztikája miatt – zenei előadások helyszíne, istentiszteleteket nem nagyon tartanak itt. Az óváros büszkesége az Augustin római császár rendeletére a III. században épített Fórum is.
A város különlegességeinek sorába tartozik a 70 méter hosszan elnyúló tengeri orgona. A tengerparti fehér mészkő sétányról üreges lépcsősor tart a tengerbe, amelynek közelében zörejek, érdekes hangok keltik fel az érdeklődők figyelmét. A titok abban rejlik, hogy a lépcsők alatt mélyedések találhatók, ahová bever a tengervíz, amit a part felé fokozatosan szűkülő polietilén csövekbe vezetnek. Így gyorsul fel a víz áramlása, amely a tengeri orgona 35 sípként szolgáló csövébe érve hét különböző hangszinten szólaltatja meg a természet által ihletett hangokat. A sétány legvégén található a szintén Nikola Bašić nevéhez kötődő műremek, a „Nap köszöntése”, avagy „A Nap emlékműve”. Az alkotás központja a több mint 300 többrétegű üveglemezt és napelemet magában foglaló, 22 méter átmérőjű kör, amely a különböző napszakokban a fény játékával szórakoztatja a közönséget, amely éjszaka a nappal begyűjtött, csodálatosan cikázó fényekben gyönyörködhet.
Delfinek nyomában – Cres és Losinj
Akár delfineket is láthat az, aki a szinte egybenőtt Cres és Lošinj szigetét keresi fel: a térség vizeiben ugyanis gyakori vendégek ezek az állatok. Emiatt pedig megannyi hajóstúra indul delfinlesre. A két sziget a magyar határtól alig háromszázötven kilométernyi távolságra, négyórányi autóútra található, ám az odautazási időre érdemes rászámolni: mindenképp kompra kell szállni, az Isztriáról vagy a Krk szigetről indulnak a hajók, s a nyári csúcs idején bizony többórás várakozásra is fel kell készülni. De ez is csak a szigetek szépségét, vonzerejét erősíti. A tengerből kiemelkedő sziget hosszú, 66 kilométeres, de közben keskeny. Legszélesebb pontján is csak 12 kilométeres. Emiatt viszont már az utazás is élmény: az autóúton a tenger hol az egyik, hol a másik oldalunkon tűnik fel.
A szigetnek szinte minden pontja rejt valami különlegességet – igaz, ezekért olykor meg kell küzdeni. Lubenicében például érdemes megnézni a sziklatetőre épült kis falut, majd onnan legyalogolhatunk egy kicsiny, eldugott, de annál csodálatosabb strandra. Nem kevésbé izgalmas a sziget közepén hat négyzetkilométeren elterülő Vrana-tó, mely ivóvízzel látja el a környező településeket. Fürödni nem szabad a hetven méter mély tóban, de ez aligha baj, hiszen a közeli tenger partján számtalan jó fürdőhely van.
Fura élmény áthajtani Cres szigetről Lošinjba – leginkább azért, mert szinte észre sem venni az átkelést. Osor településnél egy rövidke híd „ível” az alig tíz méter széles kis csatorna felett, amely elválasztja a két szigetet. Aligha van a világon ennél szorosabb szigetszomszédság!
Lošinj mindössze 33 kilométer hosszú, a szélessége a Creshez közelebb eső részén 5 kilométer, míg a nyaralók legfontosabb úti céljánál, Mali Lošinjban mindössze 250 méter. A település a szárazföldbe mélyen behatoló öböl mentén épült ki.
A domboldal telis-tele van kis házakkal, közülük mégis a plébániatemplom tornya magasodik ki. A parton álló, többnyire két-három szintes házak előtt a széles tengerparti sétányon pálmafák kölcsönzik a tájnak az üde, mediterrán jelleget. Kisebb-nagyobb motorcsónakok, jachtok, turistahajók pihennek az U alakú kikötőben, ahol nagyokat lehet sétálni. Egészen a tengerpart strandjaiig, ahol homokos és sziklás szakaszokat egyaránt találhatnak a kisgyermekes családok és a romantikára vágyakozó párok.
Ha valahol, akkor Mali Lošinjban érdemes bringára pattanni: kevés olyan hely van Horvátországban, ahol közvetlenül a tengerparton vezet séta- és bringaút. Így akár félnapos túrát is tehetünk a tenger mellett, ott megállva, ahol épp kedvünk támad mártózni egyet… S ha már tekerés: akár biciklivel is érdemes kirándulást tenni a többek között festői öble miatt feledhetetlen Veli Lošinjba.
Boda A.
16 millió utazó
Tavaly újra minden rekordot megdöntött a horvátországi turizmus. Összesen 16,3 millió horvát és külföldi turista 91,3 millió vendégéjszakát töltött az országban, 11 millióval többet, mint 2015-ben. A rekordban a magyar turistáknak is szerepe volt, hiszen a statisztikák szerint 500 ezernél is többen indultak Magyarországról Horvátországba vakációzni. Az egészen pontosan 513 ezer magyar turista 2,7 millió vendégéjszakát töltött Horvátországban. Összehasonlításul: 2015-ben még „csak” 465 ezer magyar vendég járt délnyugati szomszédunknál.
800 millió euró
Horvátországban komoly összegeket invesztálnak azért, hogy a turistákat mind színvonalasabb kiszolgálással fogadhassák, s így megtarthassák, bővíthessék a vendégkört. 2016-ban 40 szállodát újítottak fel, és ebben az évben is ennyi hotelt építenek, korszerűsítenek, összességében mintegy 800 millió euróért.
Legyél az első hozzászóló "Horvátország varázslatos partjai" című cikkhez