Kínai agyagkatonák az Iparművészeti Múzeumban

hirdetés

A kiállítás a neolitikumtól a XVIII. századig tekinti át a kínai birodalmi központok tárgykultúráját. Közülük kétségkívül az agyagkatonák a legérdekesebbek. A Magyar Nemzeti Múzeum 1987-es kiállítása óta Magyarországon nem lehetett eredeti agyagkatonákat látni. Csin Si Huang-ti (Kr.e. 221–210), az első kínai császár óriási kiterjedésű sírját 1974-ben fedezték fel véletlenül, kútásás közben. A síremlék nyolc-kilencezer agyagkatonát rejthet, ezekből eddig mintegy háromezret tártak fel. A feljegyzések szerint a lelőhely közepén a császár nyugszik az akkori világot mintázó sírkertben, a kínai tudósok azonban mindaddig nem kezdenek további feltárásokba, amíg ehhez nem áll rendelkezésre megfelelő technológia.

Az agyaghadsereg szabályos hadrendbe rendezett katonáit előre gyártott darabokból állították össze, az arcokat és hajviseleteket azonban minden esetben egyedileg mintázták meg; az életnagyságú alakokon jól megfigyelhetők a korabeli bőrpáncélok, viseleti elemek. A kölcsönző intézmények közül a Senhszi Történeti Múzeum rendkívül gazdag régészeti anyaggal büszkélkedhet, mert környékén számos dinasztia fővárosát tárták fel – írja az MTI. Jelentős tárgyanyag érkezett a nancsingi városi múzeumból, hiszen a dél-kínai várost hat kínai dinasztia tekintette fővárosának. A kiállítás harmadik kölcsönző intézménye a csengtői palotamúzeum, amely a XVIII. századi udvari kultúra pompás darabjait bocsátotta rendelkezésre; a város a mandzsu Csing-dinasztia (1644–1911) idején Észak-Kína egyik legfontosabb birodalmi központjának számított.

A tárlat 2015. február 6-tól április 19-ig lesz látható az Iparművészeti Múzeumban.

Fotó: Kovács Tamás (MTI)

Legyél az első hozzászóló "Kínai agyagkatonák az Iparművészeti Múzeumban" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*