Királynői nászajándék a Duna partján

Ráckeve, a négytornyú város

Ráckeve nem ígér többet, mint amit adni is tud az utazónak: szépséget, csendet, nyugalmat, séta- és túralehetőséget, ami különösen tavasszal, az újjáéledő természet látványával ígér feltöltődést a Duna partján.

Alig ötven kilométerre a fővárostól, Ráckevére érve szinte lelassul életünk filmje, mert a Csepel-sziget déli részén a nyugalom szigete vár ránk, ahol megmutatva az összefogás erejét, immáron évszázadokon át békében élt-él együtt a magyar, a szerb és a sváb nemzetiség. Történelmi érdekesség, hogy a Csepel-sziget – az először Kis-Keve, majd Rác-Keve néven említett várossal együtt – a mindenkori magyar királyné nászajándékának számított: Mátyás okleveleiben Beatrix királyné legnagyobb magánbirtokaként szerepelt. A 18. században a városba a magyarok és a szerbek mellett német telepesek költöztek nagyobb számban.

Az Alföld felől érkezve, a millenniumra átadott Árpád hídnál megállva azonnal megértjük, honnan ered a „négytornyú város” elnevezés. A három nagy egyház által képviselt város felé haladva többfelől is látszik a három templomtorony és a régi városháza tűztornya. Az alföldi típusú, szecessziós stílusú városháza ékessége a 40 méter magas Tűztorony-kilátó, ahonnan Ráckeve mutatós épületein túl az Angyali-szigettől a Kerek-zátonyon át tiszta időben egészen Százhalombattáig és a budai hegyekig ellátni. (A torony naponta 9-től délután 4 óráig minden egész órakor látogatható, jegyeket az épület mellett, a Tourinform-irodában válthatunk.)

A főutcára, a Kossuth Lajos utcára visszaérve az egykor gazdag kereskedőváros késő gótikus, reneszánsz, barokk elemeket ötvöző épületei között érdemes sétát tenni, majd a református templom megtekintése után az ország egyetlen fennmaradt gótikus szerb temploma, a különleges szépségű Nagyboldogasszony-templom felé ajánlott venni az irányt. Nem messze tőle a katolikusok méltóságteljes építménye, a copf stílusban emelt Keresztelő Szent János-templom található, bal oldali falánál a Nepomuki Szent János-oltárral, amit a ráckevei molnárok állíttattak. Belsejében az Európa legnagyobb, több mint 600 négyzetméter felületű szekkóit a ráckevei Patay László Munkácsy-díjas festőművész készítette, akinek alkotásai a szegedi dómot és az Országház több termét is díszítik.

A sziget méltóságteljes látványának meghatározó eleme az első magyarországi világi, barokk kastély, a Savoyai-kastély. Tervezője, az osztrák barokk legnagyobb mesterének számító kiváló építész, Johann Lucas von Hildebrandt a tájhoz illeszkedő palota létrehozásával valósította meg először a védjegyévé vált tervezői-művészi gondolatát: az alkotás és a táj kapcsolatának megteremtését.

Az épített környezetet tavasszal a zöldbe burkolózó nádasok, fák, virágok látványa tölti meg igazán mozgásra csalogató élettel. Ilyenkor örömteli a séta a szomorúfüzekkel tarkított Duna-parti sétányon, ahol szerdánként és szombatonként a helyi termelők és a messziről érkezett kereskedők portékái közül válogathatunk. Vagy a folyó túlpartján, az Árpád híd melletti, korábbi Kék Duna Wellness Hotel, mai nevén Duna Relax & Event Hotel előtti sétányon, amely kiváló kiindulópontul szolgál egy kiadós kerékpártúrára Ráckevén és környékén.

A zsilipek miatt a sodrásmentes, állandó vízszintű Kis-Dunán már a csónakokat is vízre eresztik, hogy utasaik a közeli Angyali-sziget és a Senki-sziget, valamint a Kerek-zátony és a holtágak tavaszi titkait felfedjék.

Hajómalomban őröltek

A Duna menti keveiek meghatározó foglalkozása a molnármesterség volt egykoron: az 1700-as évek elején már öt malom is üzemelt a folyó partján.

A hagyományokat felelevenítve néhány éve, lakossági kezdeményezésre, az eredeti írásos emlékek, dokumentumok alapján épült újjá az a Ráckevei Hajómalom, amely Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalmaként büszkélkedik a Duna-parton.

Két vagy négy kerékkel

Ráckevén megszállva a város felfedezése után a környéken is bőséggel akad látnivaló. Közéjük tartozik Áporkán a barokk református templom és a falumúzeum éppúgy, mint Apajon a régmúlt regényeket idéző, a tavasz beköszöntével új arcát mutató magyar puszta, amely hazánk egyetlen szoloncsák-szikes összefüggő pusztája. Itt egyaránt otthonos a mangalica, a racka juh, a szürke marha és a tipikus pusztai madár, a védettséget élvező túzok. A magyarországi szerb közösség fővárosában, Lóréven a szerb ortodox templom ígér különleges látnivalót, míg Szigetbecsén a Szigetbecsei-holtág és a babakocsival is bejárható Tőzike tanösvény garantál vérbeli, természetközeli  élményt.

Kocsis Erika

Fotók: Kocsis Erika; Tourinform Ráckeve

Ez a cikkünk Az Utazó magazin 2016/1. számában található!