Rjukan, a különleges norvég város, ahol majdnem megfordult a II. világháború

Rjukan a Gausta hegy oldaláról fényképezve

hirdetés

Az Oslótól alig kétszáz kilométerre fekvő Rjukan városka UNESCO Világörökség, történelmi események színhelye, az 1883 m magas Gaustatoppen hegycsúcsra és a Hardangervidda Nemzeti Parkba induló túrák kiindulópontja.

Rjukan a múlt század elején Norvégia legfejlettebb infrastruktúrájú városa volt. Az olcsó elektromos energiára alapozott Norsk Hydro vegyszergyárban 1911 és 1971 között olyan iparilag és stratégiailag fontos vegyszereket gyártottak, mint a puskaporgyártáshoz szükséges ammónia és salétrom, valamint az atombomba gyártásához szükséges nehézvíz.

A vegyszergyártáshoz szükséges energiát a Rjukan határában épült vemorki vízerőmű biztosította, amelynek a turbináit még ma is a Måna folyón kialakult, 104 méter szabadesésű Rjukanfoss vízesés hajtja.

A vemorki vízerőmű

„Vannak bizonyos természeti csodák, amelyeket látnunk kell, hogy megérthessük egész szépségüket. Ezek közé tartozik egyebek közt e zuhatag is, amely a legnevezetesebb az egész európai szárazföldön.” Ezek a sorok Jules Vernétől származnak, aki 1861-ben járt a Rjukanfoss vízesésnél. Verne az életveszélyes Maristienhez – Mária ösvényhez – kötött „Telemark Rómeó és Júliája” mondáról az Egy sorsjegy című regényében emlékezik meg.

Jules Verne Egy sorsjegy – Un billet de loterie (Le numéro 9672) – könyvének a borítója

Verne és társasága  július 28-án indult a vízesést megnézni. “Sűrű ködpára-féle emelkedett a kéklő távolban. Ezt a ködpárát, mely elég magasan kanyargott fel a levegőbe, a Rjukan porrá foszlott vizei idézték elő.”

A füstre emlékeztető látványról kapta a vízesés a Rjukanfoss, azaz a ”Füst vízesés” nevet

A vemorki erőmű épületében működő Norvég Munkások Múzeumához (Norwegian Industrial Workers Museum, Norwegian, norvégül Norsk Industriarbeidermuseum) egy közel száz méter mély szakadékon átívelő keskeny hídon és egy fél kilométeres szerpentinen lehet feljutni. A bátrak akár a híddal párhuzamosan kifeszített átcsúszópályán (zipline) is átkelhetnek a szakadékon. És ha éppen kedvük támad, akkor bungy jumpot is ugorhatnak a hídról.

Híd és zipline a szakadék fölött

A múzeum bejárata előtti emlékmű a Telemark hősei (1964) filmből (is) ismert szabotázsakció hőseinek állít emléket.

A szabotázsakcióban résztvevő ellenállók emlékműve

Az atombomba gyártásához nélkülözhetetlen nehézvízből a németeknek öt tonnára lett volna szükségük, amihez hozzá is akartak jutni. De erre sohasem került sor. Számos sikertelen kísérlet után a norvég ellenállók 1943, február 23-ára virradó éjszaka felrobbantották a gyárat.

A generátorok terme

A múzeumban az óriási generátorok kiállítása mellett a nehézvízgyártással kapcsolatos, második világháborús emlékekről készült filmet is vetítenek.

A nehézvíz, alias deutérium-oxid 10%-kal nehezebb a víznél

Az egykor 10 000 lelket számláló település lakosai évről évre megszenvedték a napfény hiányát. A környező hegyek októbertől márciusig tartó árnyékot vetnek Rjukanra. Oscar Kittilsen, a Norsk Hydro könyvelője volt az, aki a Rjukan Dagbladet 1913. október 31-i számában elsőként szorgalmazta a napfény tükrökkel való “bevezetését”. Az előre látható technikai nehézségek miatt Samuel Eyde iparmágnás inkább egy kötélpályát, az 1928-ban felavatott ”Krossobanen” felvonót építtette meg, amely évtizedeken szállította a napfényre áhítozókat a hegyre.

A Krossobanen

Kittilsen tervei egy évszázadra rá, 2013-ban találtak termékeny talajra és vastag pénztárcára. Martin Andersson helybeli képzőművész tervei alapján három, egyenként tizenhét négyzetméteres tükröt, azaz heliosztátot szereltek a völgy északi oldalán magasló hegygerincre.

Rjukan tükrei

A számítógéppel vezérelt tükrök a Nap állását követik, és a direkt napsugárnál alig halványabb fénnyel árasztják el Rjukan főterét.


A napsütéses nyári napon arra sétálók „dupla” árnyékot vetnek a főtér kövezetére

A Norsk Hydro termékeit – a salétromot, a műtrágyát, majd a II. világháború alatt a nehézvizet – a Rjukantól a Tinn tó partjáig ”húzódó” 16 kilométer hosszú vasútvonalon, a Rjukanbanen-en szállították Mael kikötőjébe, ahol a vegyszerekkel megrakott vagonokat behajózták.

A kompra vezető sínpár Maelban

A Tinn tó partján fekvő Mael kikötőjében pedig egy holtvágányra húzott szerelvény, a nyugdíjba vonult Ammonia komp, és egy mini-vasútállomás őrzi a történelmi időket.

Ammonia, az egyedüli működőképes vasúti szerelvény szállítására is használható gőzhajó a világon. Harminc kilométeres hajóút után az árut Tinnosetből vasúton szállították Notoddenbe. Itt sleppekre rakták, és a Telemark kanálison Skienbe hajózták, ahol az árut tengerjáró hajókra rakták.

A Tinn tó mélyén nyugszik az Ammonia elődje, a Hydro komp. A vemorki szabotázs után a Norsk Hydro beszüntette a nehézvíz gyártását. A nehézvizet tartalmazó hordókat a németek az utolsó cseppig vagonokra rakták, és Maelben behajózták a Hydro kompra. A szabotőrök figyelemmel kísérték a mentési munkálatokat. Először a vasúti síneket akarták felrobbantani, végül a kompot szemelték ki célul. 1944. február 20-án az éjjel leple alatt bombákat rejtettek el a kompon. A bombákat úgy időzítettek, hogy a komp lehetőleg a tó legmélyebb részén, ugyanakkor a parthoz aránylag közel süllyedjen el, hogy a civileknek legyen esélyük megmenekülni. A terv sikerült, a hordókat elnyelte a víz, a 47 utasból (köztük nyolc német katona) 29-nek sikerült partra úszni.

Reaktor ammónia gyártásához

A holtvágányra húzott tehervagonon rozsdás reaktor pihen. Ilyen reaktorokban állították elő a Norsk Hydroban a levegő nitrogénjéből és a víz elektrolízisével nyert hidrogénből a puskapor gyártásához szükséges nyersanyagot, az ammóniát. A magas nyomással és hőmérséklettel működő reaktort függőleges helyzetben kell elképzelni: fent befújták a nitrogént és a hidrogént, lent pedig begyűjtöttek az ammóniát.

A Mael-állomás épülete

A Norsk Hydrot 1991. július elején bezárták, és a vonat négy napra rá, július negyedikén járt utoljára. Az Ammoniától a Storegut komp vette át a stafétát, amely nyáron, a turistaszezonban Mael és Tinnoset között járja Tinn tó vízét.

Emlékek a Rjukanbanen aranykorából

Az egykori vasútállomás vörösre festett épületében nyáron ma cukrászda és a komp jegyirodája működik. Az utóbbi egyben (mini)múzeum is.

Fürdőzők a Tinn tó partján

Amikor legutóbb ott jártunk szerencsénk volt, hét ágról sütött a nap. Az áfonyafagylaltot a Tinn tó partján, a cukrászda előtti asztalok mellett ülve ettük meg. A túlsó parton fürdőzők tanyáztak, az áthallatszó, boldog zsivaj valószínűtlenné tette az elmúlt idők történéseit.

Elérhetőség: Oslóból gépkocsival, vagy a menetrendszerű Rjukanekspressen busszal lehet Rjukanba utazni. További információk: www.nor-way.no

Kirándulások, gyalogtúrák:

  1. A Hardangervidda Nemzeti Parkba vezető, 4,3 kilométeres „Nap ösvény” a Krossobanen végállomásától, a 886 méter magasban levő Gvepseborgból indul, és az 1100 méter magasban levő kilátóhoz vezet. Az ösvény kőlépcsőit egy nepáli serpákból verbuvált csapat fektette le 2010-ben. Innen kilátás nyílik Európa legnagyobb kiterjedésű magasfennsíkjára, a Hardangerviddára, a szemközti Vemorkra és a Gaustatoppen hegycsúcsra. További információk: http://visitrjukan.com/en
  2. A közeli Gaustatoppenre újabban nem csak gyalog, hanem a hegybe fúrt alagútban közlekedő kisvasúthoz csatlakozó, 1040 méter hosszú kötélpályán is el lehet jutni. A hidegháború alatt, katonai célokból épült „feljáró” 1959-ben készült el, közel egy millió (akkori) US dollárba került. (A végállomástól száz méterre levő csúcsra vezető ösvény kőlapjait is a serpák rakták le.) További információk: www.gaustebanen.no
  3. A heliosztátokhoz ösvény vezet a városközpontból. Akit elriaszt az 570 méteres, négy-öt órát tartó kapaszkodás perspektívája, az jobban teszi, hogy a két kilométerrel arrébb fekvő Krossobanennel „mássza meg” a hegyet, és Gvepsborgból a hegygerincen közelíti meg a tükröket.
  4. A Rjukanfoss vízét 1905-ban elvezették, eredeti formájában csak július utolsó hetében, a 2005 óta évente előadott zenés dráma, a Mari-játékok (‘Marispelet’) alkalmával lehet megtekinteni. A vízesést a Marispelet előadása után, esti nyolc óra táján „eresztik meg”. További információk: http://www.marispelet.com/

Hegedűs Zsolt

 

Legyél az első hozzászóló "Rjukan, a különleges norvég város, ahol majdnem megfordult a II. világháború" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*