Ne hagyjuk magunkat, ha késik a repülő

hirdetés

A kiélezett légiipari versenyben már az is megtörténhet, hogy egy légitársaság vagy repülőtér mondjuk szoftverhiba miatt átmenetileg lebénul. A késés pedig – mivel már a múlté a bármikor üzembe állítható tartalék gép – szinte mindennapos. A téma szakértője, dr. Salamon András ügyvéd, címzetes főiskolai docens szerint az utasnak mindig érdemes megnéznie milyen kompenzációra számíthat ilyen esetekben.

Salamon András tapasztalatai szerint a magyar légiutasok többsége még mindig nincs tisztában az utazáshoz és a kártalanításhoz, kártérítéshez kötődő jogaival. Akik pedig tisztában vannak, azoknak is 70-80 százaléka inkább veszni hagyja a neki járó összeget, mondván nem beszél idegen nyelvet, úgysincs esélye egy légitársasággal szemben és amúgy sincs ideje az esetleg hosszabb időt igénybevevő jogi eljárásra.

Pedig a szakértő szerint a késés, járattörlés kapcsán nem árt tudni, hogy a repjegy árának visszatérítése, vagy újbóli felhasználhatósága mellett a kártalanítás is automatikusan jár. Az Európai Unió 261/2004/EK rendelete minden légitársaságra egyformán vonatkozik, ha az EU-n belül közlekedik. De akkor is, ha egy tengerentúli járat uniós repülőtérről indul, vagy a kiindulópont ugyan az unión kívül van, de a célállomás már EU-s. Kétórás késés után a légitársaság már köteles gondoskodni az utasról, ami ételt és italt jelent természetben, pénzben vagy a reptéren felhasználható utalványban.

Ha a gép több mint három órát késik, akkor már pénzbeli kártalanítás is jár. Ennek összege a repülni kívánt távolságtól – 1500 km-ig, 1500 és 3500 km, illetve 3500 km felett – függően 250, 400, illetve 600 euró. Ha pedig a várakozás az éjszakába is belenyúlik, vagy több napot emészt fel, akkor mind emellé szállodai elhelyezés, étkezés, valamint a transzfer a reptér és a szálloda között is jár az utasnak.

A kártalanítás mellett ugyanakkor kártérítési igényt is bejelenthet az utas. Ebben az esetben azonban már neki kell bizonyítania a kár bekövetkeztét és annak mértékét. Így járhat például kártérítés azért, ha mondjuk az éjszakai érkezés miatt lekéste a szükséges tömegközlekedési eszközt és taxit igényelt, vagy a repülő időjárási okokból másik hazai, vagy külföldi repülőtérre érkezett meg és a légitársaság nem gondoskodott az utasok hazajutásáról. De ide tartozik például az is, ha lekéste a csatlakozást és így hiába fizette ki előre a szállodai szobát, vagy a komplett nyaralást. A szakértő ezzel kapcsolatban kiemelten hangsúlyozta: amíg a kártalanítás a légitársaság hibája esetén mindig és automatikusan jár, a kártérítéses ügyekre leggyakrabban a bíróság előtt kerül pont.

Fontos információ, hogy a Montreáli Egyezmény alapján a kártérítésnek is van maximum összege. Halál esetén ez 100 ezer SDR, sérülésnél, egészség károsodásnál pedig 100 ezer SDR-ig köteles kártérítést fizetni a légitársaság. Amennyiben a kár oka a járatkésből, törlésből ered, legfeljebb 4150 SDR-ig köteles kártérítést fizetni a légitársaság. Poggyászkár esetén pedig 1000 SDR-ig.

Az SDR a Nemzetközi Valutaalap virtuális pénze. Tehát nincs forgalomban, de minden tagállam nemzetközi bankja, így a Magyar Nemzeti Bank is vezet SDR árfolyamot. 1 SDR most 385 forint.

Salamon András szerint, miközben a klasszikus légitársaságok meglehetősen konstruktívak és a kártalanítási igény benyújtása után 80 százalékban automatikusan fizetnek, a fapados légitársaságok – különösen a Ryanair – első körben általában visszautasítják az igényt. Az ügyvédi levélre már gyakrabban fizetnek, de nem ritkán a pereskedésig is elmennek.

Az igényérvényesítésnél az a legfontosabb, hogy már a repülőtéren jelezzük ezt az adott légitársaság pultjánál. Ilyenkor általában egy nyomtatványt kapunk a tudnivalókkal – nem ritkán angolul – és az adott légitársaság honlapján kell regisztrálni a végleges igényt. A kártalanításnál, ami a fizetést tekintve általában két hét alatt lebonyolódik, 5 év az elévülés, míg a kártérítés esetében, a montreali egyezmény alapján, 2 év az elévülési idő.

Kivételek

A jogszabály nem vonatkozik az olyan rendkívüli, előre nem látható eseményekre, amelyeket a légitársaság az ésszerűség határán belül nem tud megakadályozni. Ilyen például a sztrájk. Az uniós rendelet alapján azonban az előre bejelentett sztrájk nem rendkívüli körülmény, tehát jár a kártalanítás. A légiközlekedésben meghatározó montreali egyezmény alapján többek között akkor nem felelős a légitársaság, ha a kár oka nem az alkalmazottak körében merül fel, illetve akkor is mentesülhet a kártalanítás megfizetése alól, ha érdemben bizonyítani tudja hogy a járattörlést/késést minden ésszerű intézkedés ellenére sem tudta volna elkerülni.

Érsek M. Zoltán