Németország karácsonyi lázban ég

hirdetés

Karácsonyfa, karácsonyi vásár, forralt bor – a szeretet ünnepének elválaszthatatlan részei. Mind a német kultúrkörben születtek. Először Közép-Európát hódították meg, majd az egész világot. A karácsonyi vásár, a Weihnachtsmarkt nem csak évszázados hagyomány Németországban, de évi 85 millió látogatóval gazdasági tényező is.    

Az elnevezésből eleinte a „vásár” dominált. A XIII. században német földön elterjedtek a december eleji piacok. Itt lehetett beszerezni a meleg ruhát és a sóval tartósított húst a hosszú télre. A XVI. században kézművesek és édességárusok is felállították az asztalaikat, szokássá vált ugyanis a gyerekeket kis karácsonyi ajándékokkal meglepni. Megszületett a karácsonyi vásár, a Weihnachtsmarkt!

A gyökerek

Az első feljegyzés 1310-es: Münchenben Nikolausmarktot (Mikulásvásár) tartottak. A szokás terjedni kezdett. Aachen, Augsburg, Drezda, Frankfurt, Lipcse – néhány hely a tucatnyi közül, ahol a XV. században már volt karácsnyi vásár.

A sokadalmak hasonlóak, az elnevezések viszont sokfélék voltak.  Augsburgban Lebzeltermarktot (Mézeskalácsvásár), Aachenben a helyi édesség nevét átvéve Printenmarktot rendeztek. A ma használatos két elnevezés XVI. századi: Weinhachtsmarkt (Karácsonyi vásár) és Christkindlmarkt (Jézuskavásár).

Mai formájukban, sózott hús helyett karácsonyfával, ajándék, forralt bor és mézeskalács árusokkal a XIX. század vége óta elválaszthatatlanok az adventtől.

Leg…leg…leg…

Németország szerte 2500 Weihnachtsmarktot rendeznek. Nagy a harc a látogatókért. Mindenhol különlegességekkel, legekkel igyekeznek előrukkolni.

A münchenit említették a legkorábban, 1310-ben. A szászországi Bauzen büszkélkedik a legrégebbi, 1348-as uralkodói oklevéllel. A kölni a legnagyobb, 5 millió látogatóval. Dortmundé a legkülönlegesebb karácsonyfa: egy 45 méteres fémkonstrukcióra elhelyezett 200 fenyőből áll. A türingiai Erfurtban kék izzókkal díszített, karácsonyfára emlékeztető, 25 méter magas kúpot állítanak.

Belső oldalán csigalépcső vezet a csúcsra. Útközben a 742-ben alapított város történetét ismerheti meg a látogató. A baden-württembergi Biberachban színészek népesítik be a karácsonyi jászolt. Jézus érkezésének történetét elevenítik meg.

Nincs Weinhachtsmarkt felnőtteknek, illetve gyerekeknek szóló színes programok sokasága, és a régió gasztronómiai specialitásai nélkül.

München, Bécs, Nürnberg

3 millió, köztük a legtöbb külföldi látogató a müncheni sokadalmakat keresi fel. Városszerte tucatnyi van belőlük. A legnagyobbat a városháza előtt, a Marienplatzon rendezik. Itt áll az Alpokból érkező, 30 méter körüli, 2500 izzóval díszített fenyő. Minden évben egy másik bajor, osztrák, vagy olasz település ajándéka. Nem csak a fa, a legtöbb külföldi is Itáliából szokott érkezni. A Weinhachtsmarkt-tradíció nélküli országok közül az olaszoknál a legnépszerűbb a rendezvény. A vásárok az elmúlt években az egész csizmát meghódították.

A bajor fővárosban több tematikus karácsonyi vásár is van. Például a középkori, és a modern művészetre specializálódó. Pink Weinhachtsmarkt néven nagy népszerűségnek örvendő meleg karácsonyi vásárt is tartanak.

Az 1628 óta megrendezett nürnbergi a világ legismertebb Weinhachtsmarktja. A Marktplatz 180 standja 2 millió látogatót vonz. Ez a város legnagyobb idegenforgalmi attrakciója. 2017-ben a vásárosok 150 millió euró bevételt, a szállásadók pedig 190 ezer vendégéjszakát számoltak.

Karácsonyi vásár, mint gazdasági és turisztikai faktor

Németország szerte 200 felett van az 1,5 milliónál több látogatót vonzó karácsonyi vásárok száma. Népszerűségük évről-évre nő. A Szabadidő- és Turizmuskutató Intézet (IFT) becslése szerint az 1500 nagyobb vásárt 2001-ben 50, tavaly már 85 millióan keresték fel. 2 millióan külföldről. Nem csoda, hogy nagy a zsúfoltság. A válaszadók 83%-a szerint túl nagy – derül ki egy felmérésből. Idén mégis 71%-uk tervez látogatást. A Vásárosok Szövetsége mind a 2500 Weinhachtsmarktot figyelembe véve 160 millió látogatóról, 5 milliárdos bevételről és 190 ezer foglalkoztatottról számolt be.

A 2017-es összbevételt 2,5 milliárd euróra becsülte az IFT. Az átlagos látogató a vásáron 12, a látogatással összefüggésben, tehát a környező utcák üzleteiben kiadott pénzt is beleszámítva átlagosan 20 eurót költ.

A vásárosok 3,7 milliárdos éves bevételük 28,5%-át a karácsonyi vásárokon keresik meg. 80%-uk részt vesz valamelyik rendezvényen. Pedig a standok drágák. Általában negyedüket az ételt-italt kínálók foglalják el. Ők például Nürnbergben 522 euró helypénzt fizetnek négyzetméterenként. A jóval kisebb árréssel dolgozó kézművesek kevesebbet, 83 eurót.

Nyúlik a szezon

A Weinhachtsmarktok újabban advent előtt egy héttel indulnak. De például a wormsi már november 19-én megnyitott. Ami jó a kiállítóknak és a potenciális látogatóknak sincs ellenére, az zavarja az egyházat és a hívőket.  A Németországban domináns protestáns felekezeteknél ugyanis november 20. és 26. közé esik az örök élet vasárnapja, a halál és élet feletti elmélkedésé, a számvetés napja. Se ez, sem a háborúkban életüket vesztettek november végi emléklapja nem egyeztethető össze a vásári vigassággal.

Viszont Magyarországgal ellentétben a december 24. utáni nyitva tartás még nem merült fel.

Nincs karácsonyi vásár forralt bor nélkül
A karácsonyi vásárok legkelendőbb terméke a forralt bor, a Glühwein. A meleg alkohol csészéje 2-3 eurót kostál Németországban. Az árak általában magasak. A témában készült közvéleménykutatás válaszadóinak 81% szerint túlságosan is – derül ki egy kutatásából. A Németországban értékesített 50 millió liter jó részt mégis a karácsonyi vásárokon kerül a helyszínről-helyszínre változó festésű csészékbe. És miközben a válaszadók 61%-nak nem tetszik, hogy sokaknak a Weinhachtsmark csak az ivásról szól, 34%-uk vallja be, hogy számára nincs vásár Glühwein nélkül. 

A forralt bort is a németeknek köszönhetjük. Igaz ugyan, hogy a XVI. századi Svédországban terjedt el először glögg néven, de szász, egész pontosan a svéd királyhoz férjhez menő Katharina von Sachsen-Lauenburg közvetítésével érkezett északra. A legrégebbi ismert receptje szintén egy szász könyvből, az 1747-ben Lipcsében kiadott Universal-Lexikonból maradt ránk. Igaz nem Glühwein (forralt bor), hanem Würzwein (fűszerbor) néven.  

Bár a minőség sokat javul, a forralt bor nem veszélytelen. Az alkohol ugyan 78 fokon párologni kezd, a forralt bort viszont nem szabad 80 foknál melegebbre hevíteni. Különben káros anyagok válnának ki. 78 fokon sem főzhető sokáig, ugyanis az is előírás, hogy legalább 7%-osnak kell lennie. Igazán veszélyessé nem az alkoholkoncentrációja, hanem forrósága és cukortartalma teszi. Ezek gyorsítják az alkohol véráramba s a fejbe jutását, növelve a macskajaj valószínűséget.
A forró ital rövid távon melegséggel tölt el. De az alkohol tágítja a vérereket, és így középtávon gyorsítja a test hőmérsékletvesztését. Ez az oka, hogy bár a többség a sűrű pelyhekben hulló hóval gondolja a legszebbnek a karácsonyi vásárt, hideg időben mégsem látogatja. 5-10 fokban megy igazán az üzlet. 

Petrus Szabolcs