Ötcsillagos sivatag

Szó sincs itt fata morganáról, délibábról! Nap és aranyló homok persze mindig is bőségesen volt az Arab-félszigeten, de amióta az 1960-as évekkel megnyíltak az olajcsatornák, a varázsló pálcája újrateremti a világot, éspedig leginkább a XXI. századot.

Hatalmas sugárutak, áttekinthető arab–angol kétnyelvű feliratozással, ahol a száguldás is lehetséges lenne, hisz bőven van hely, de szigorúan előírt, mi több, betartott a sebességkorlátozás. Ahol tegnap még fehér, sárga, vörös homokdűnék borították a tájat, ott ma az égbolt legapróbb felhői is csillogó mesterséges tavak tükrében vizsgálhatják ábrázatukat. Városok nőnek ki gomba módra a földből, egy évben 70 új felhőkarcoló is születik és tart színes üvegfalaival tükörképet a szűnni nem akaró építődaruk sokaságának.

A két, hotelekkel és lakóházakkal díszített, hatalmas pálma alakú, tengerre épülő sziget, mi több, az öt kontinens képére alakuló „The world” nevezetű szigetvilág – amely 2008-ra készül el – pedig már-már kihívás a természettel szemben. Igényes és ötletes építkezés, a pénz és a technika abszolút harmóniájában. Jól illeszkedve abba a sorba, amelynek egyik részlete, a komputerrendszerek által vezérelt locsolás eredményeként tündöklő pálmafák sora, valamint a tengervízből az ivásra is alkalmas víz kitermelésének csodája.

Az Egyesült Arab Emirátus 1971 óta Abu Dhabi, Dubai, Sharah, Fujairah, Ras al-Khaimah, Ajman és Umm al-Quwain egyesülése az Arab-félsziget keleti felén, amelynek határai az Adeni-öböl és az Arab-tenger délen, az Omani-öböl és az Arab- vagy Perzsa-öböl keleten és a Vörös-tenger nyugaton. Bár területe alig akkora, mint Ausztria, négy-, sőt hatsávos autópályák kötik össze egymással városait, amelyek csomópontjainál hidak és felüljárók segítségével fennakadás nélkül engedik át a csúcsidők autóerdőit.

A legfelkapottabb turistaparadicsom, Dubai például csupán 4000 km2 kiterjedésű sejkség, ahol az olajkorszak hajnalán épült első szállodák előcsarnokainak falain még láthatók a poros utak és a sivatagban szőnyegen ülő, kávézó tevehajcsárok, solymárok, kiknek élete, ahogy Arábiai Lawrence írta, „a levegő és a szél, a nap és a fény, a messzi térség és üresség… fejük felett az ég végtelenje, lábuk alatt a föld érintetlensége”. 1951-ben azonban az olaj felfedezésével a világ e beduinokból lett uralkodók lábához borult, akik az olajmilliárdok segítségével például ez egykori kis kereskedelmi kikötőt, Dubait is pezsgő életű, modern világvárossá fejlesztették. A pénzzel minden importálható volt, autó, gép, komputer és a know-how, no meg a lakosság legalább 80 százalékát kitevő vendégmunkás, aki ugyan évekig várhat az állampolgárságra, tisztességes megélhetése mégis biztosítva van. Ahol pedig kevesebb az olaj és a földgáz, ott a turizmus virágzik – nem is akármilyen szinten.

Dubait 1830-ban alapította az akkori Maktoum sejk, a Bani-Yas-Beduinok nemzetség vezére, amikor a Liwa-oázisból székhelyét a Dubai Creek partjára helyezte át. Miután a törzsvezér az angolokkal védelmi szövetséget kötött, elsőként indiai és iráni kereskedők telepedtek le, akik megépítették az első széltoronyházakat, amelyekben a levegő mesterséges ventillációjáról a széljárást biztosító tornyok gondoskodtak. Az emírség azóta is multikulturális, a vendégmunkások köre legalább 120-féle nemzet fiaiból tevődik össze. Ők biztosítják a kisebbségben élő fehér dish-dashba és fekete abayasba öltözött helyi lakos és persze az utazók kényelmét a klimatizált villákban vagy mondjuk a Jumeirah Road szállodáiban: a Burj Al Arab, az Emirates Towers Hotel, a Jumeirah Beach, a Medinat Jumeirah sokféle keleti rafinériával csábító föúri eleganciájú villáiban és lakosztályaiban. A belső kertekkel, szökőkutakkal, titokzatos sétányokkal, füstölőillatokkal és a jellemző arab dekorral vonzóvá tett hotelekben, a pálmafákkal szegélyezett medencékhez ingyenes felszerelés szolgál, nyugszékkel és italokkal. Mi több, a napolajjal esetleg bemaszatolt napszemüveg állandó tisztogatásának szolgálatával.

Az utazó kiszolgálása azonban már ennél is előbb, a szállodák ingyenes és nagyszerűen működő repülőtéri transzferszolgáltatásával megkezdődik, és olyan vonzó ötletekkel koronázódik meg, amelyeknek ellenállni szinte lehetetlen. Idén 11. alkalommal készült a világváros-sejkség a Dubai Shopping Festivalra, amelynek lényege a vásárlás és a kultúra összekapcsolása, amikor is a tetőtől talpig luxusszállodák extravagáns show-kkal, autó- és designbemutatókkal, sporteseményekkel vetélkednek egymással, megteremtve a legfőbb vonzerőt, az óriási árkedvezményt. Tavaly például 3,3 millió látogatót vonzott a január 4. és február 4. közötti fesztivál, amelynek keretében az üzletek 6,67 billió dirhamot (100 dirham mintegy 5400 forint) tettek zsebre a különféle kulturális rendezvények, szállodai mulatságok, éjszakai bárok nemzetközi műsoraitól kísért vásárláslázból, amelynek kertében nemegyszer 50 százalékos árkedvezménnyel lehetett válogatni a márkás ruha-cipő-ékszer és más árukínálatból.

A történelmi fazonú arany ékszerektől zsúfolt hagyományos óvárosi soukok (évenként 300 tonna aranyat importál az emírség: ez a világ aranytermelésének 15 százaléka) mellett hatalmas bevásárlóközpontok vonzzák a vásárlás fanatikusait. Kényelmes és tiszta taxik ezrei állnak a közlekedők rendelkezésére. Ezek úton-útfélen jelen vannak, hiszen a látogatók számára a taxi az egyetlen közlekedési eszköz, ráadásul az ára is elviselhető. A bevásárlóközpontok méreteire jellemző, hogy egyszerre 5-7000 autó parkolására alkalmasak, miközben a taxival távozók szállítása is jól szervezett: a sorbaállás senkinek sem gond, hiszen a várakozás szinte csak egy szempillantásnyi időt vesz igénybe. Az egymást követő shopok, amelyek a legtöbb bevásárlóközpontban műfaj szerint csoportosulnak, valamennyi világhírű márkát felvonultatják: a fesztivál idején viszont néha egyötöd áron is elcsíphet az ember olyan elit divatcikket, amelyet egyébként csak milliomosok tudnak megfizetni.

Apropó, milliomosok! A bevásárlóközpontok építészetétől, a színek és a díszítő aranyozás csillogásától, a többemeletes mozgólépcsők által szállított emberáradattól kábult turisták mellett leginkább a lefátyolozott, hosszú fekete dzsellabába öltözött hölgyek vásárolnak arrafelé. Fogy a flitterekkel gazdagon kivarrt farmer és a T-short, vagy éppen az arab világ Chanelnek és Diornak adott „válaszaként” az Arushi haute-couture elképesztő selyemcsodái, a 20 000 dirham árú estélyi és esküvői ruhák. Mielőtt valaki feltenné a kérdést, hol viselik mindezt az utcán titokzatosan vonuló helyi hölgyek, a válasz: ők mindenekelőtt egymásnak öltöznek és egymással rivalizálnak férjeik pazar villáiban, amelyek például a Sheikh Zayed Road hatalmas sugárút tengerparti szakaszán tucatjával emelkednek. A világos mediterrán architektúrától az európai kastélyépítészeti csodákig terjedő széles paletta műremeke mind. Igaz, többnyire magas falak védelmében, ahol azonban a kaput éppen nyitva felejtik, ott egzotikus virágerdők, pálmafák és mindenekelőtt annyi luxusautó látható, hogy a család minden tagjára bizonyára nem is egy jut belőlük.

A sok burqa, azaz arcmaszk mögé bújtatott szép fiatal lány, asszony látszatra megerősíti a világ általános felfogását az elnyomott arab nőkről. Annak ellenére, hogy a közéletben nem képviseltetik magukat, elfátyolozottságuk pedig az európai kultúrától igencsak eltérő, mégsem helytálló a fenti következtetés. A nők itt a saját és a család vagyonának kezelői, tiszteletre méltó pozíciót töltenek be a családban, és azonkívül is komoly tekintély övezi őket. Nem ritka a családi rendezvény, vacsora valamelyik nyilvános étteremben vagy kávéház teraszán. A bevásárlóközpontokban barátnők sétálnak együtt, netán szolgálóik kíséretében indulnak vásárolni, moziba, vagy éppen étterembe.
Érdemes néhány szót ejteni az arab arisztokráciáról is, amelynek köreiben az uralkodói címek használata ma is olyan, mint a mesében. Az emír megszólítás az ország uralkodóját illeti meg. Olyan cím ez, amelyet a kalifa, Mohamed próféta közvetlen leszármazottja adhat. Bár a vezető uralkodócsalád fejének rangja ma is kalifa, a cím a XI. század óta ritkán használatos. Sejknek nevezik a törzsek vezetőit, amely cím ma többnyire nem a születési, hanem a pénzarisztokrácia, a szellemi és jogi autoritás megfogalmazódása. Ők persze Dubai utcáin nemigen láthatók: tacskókutyareklámra emlékeztető, vége-hossza nincs, lefüggönyözött limuzinokban suhannak tova, otthonaikban „csinálják” a pénzt, vagy a legelegánsabb szállodákban szórakoznak. Dubaiban, talán mert nincsenek színházak, amúgy is a közélet és a kultúra egyetlen színhelye a szálloda.

Itt valóban minden arany, ami fénylik. Nemcsak naplementekor színes a világ egyetlen 7 csillagos szállodája, a Burj Al Arab tengerre épült, hatalmas vitorlásra emlékeztető épülete, amelynek üvegfalán a földieper színétől a türkizig játszanak a fénysugarak, hanem belsőépítészetében is. Titáni oszlopai 24 karátos arannyal bevontak, féldrágakővel és márvánnyal díszített halljának vízesése háttereként pedig aranyozott lépcsőzet szolgál. A legolcsóbb szoba napi 4000 eurós árának megfizetése arra is feljogosítja a vendéget, hogy helikopterrel érkezve (6000 euró) az épület tetőteraszán, a teniszpálya mellett, mintegy az égből csöppenjen bele a luxusvilágába. A 27. emeleti exkluzív étteremből mint valami űrallomásról szemlélhető a tengerre épülő gigantikus vízióra, a „pálmákra” és a „világ” földrészeinek képére épülő új szállodakomplexum. Nem véletlen az étterem elnevezése: „Égbolt”.
A parttól 300 méterre, a tengerre varázsolt épület alsó szintjén lévő vacsorázóhely, az Al Mahara óriási tengeri akvárium köré épült. A szálloda exkluzivitásához tartozik az is, hogy külső szemlélő csak akkor tekintheti meg, ha legalább egy egyszerű reggelit vagy vacsorát rendel magának, amelynek ára 55, illetve 65 euró személyenként. De ennek is meg kell adni a módját: a nőknek elegáns ruhát, a férfiaknak zakót és félcipőt kell viselniük. Itt még a müzli, a péksütemény, a joghurt is különleges, nem beszélve a bolognai homárral, zöld és fehér spárgakrémekkel díszített lágy tojásról, vagy a rántott virágokról, amelyeket különleges gyümölcsszörpcikornyák, kompótok díszítenek – na és persze az ételek tálalásának eleganciájáról. Érdemes néhány órát rááldozni egy ilyen különleges reggelire, majd a szállóvendégnek kijáró golfkocsival átruccanni a Medinat Jumeirah a világ minden részének konyháját felevenítő éttermeibe, és sétálni egyet virágoskertjei, valamint az Ezeregyéjszaka meséibe illő shopjai között. Mindeközben pedig kellemes kitekinteni az aranyló homokos strandokra, ahol a 20-25 fokos nyárban az ember elfelejti az európai havas fehérséget, esős szürkeséget.

A dubai pezsgő élet népközelibb központja a többfunkciós Dubai Creek, arabul Al-Khor, amely egy 13 kilométer hosszú, mesterségesen meghosszabbított tengernyúlványon található. A tengervíz illatával kevert dízelolajszagú árukikötőben található raktárakat a történelmi gályákra emlékeztetően feldíszített hajók, az úgynevezett dhauk szolgálják ki. Napközben sürgő-forgó rakodómunkásokat látni itt, jachtkikötőt és az éjszakai úszó vacsorázóhajók pihenőhelyét. Itt található a szabadidőparkot szegélyező sétány is, ahonnan a dubai skyline, a twin tower csillámló üvegfalai, a szállodák és irodaépületek sora élvezhető. A vízitaxival történő utazás a Creeken, vagy akár csak az egyik partról a másikra történő hajókázás elengedhetetlenül hozzátartozik Dubai nevezetességeinek megtekintéséhez. Úgy hullámzik a víz, mint Velencében, a vízi közlekedés összevisszasága azonban még nagyobb, mint a Serenissima kikötőjében. A 20-25 ember szállítására alkalmas hajócskák sűrű ütközések mellett közlekednek – talán amíg egyszer el nem törnek. Az utasnak pedig vigyáznia kell, nehogy lerepüljön a lapos hajóról. A lagúna a keleti végén jachtklubban végződik és természetvédelmi területté szélesül, ahol több ezer piros-fehér flamingó tölti a telet.

További nevezetességek? A Hotel Hyatt Regency óránként körbeforduló terasza, amelyről alátekintve Dubai szinte a lábunkhoz simul; a Dubai Múzeum, amelynek életképei megelevenítik a történelmi múltat, az 50 évvel ezelőtti életet és annak szereplőit, valamint az ősi foglalkozásokat; az arany-, fűszer- és parfümsoukok, ahol a vilag legdrágább parfümje, az Amuage (2 centiliter aranytokba foglalva 600 euró) is kapható. Alapanyaga göcsörtös bokrok nedűjéből, Omanból származik. Az Al-Agmadya-iskola és a Heritage House, a Basta Art Café művészeti és ékszerkiállításával, amely a perfekt arab stílus szimbóluma. De éppúgy említhetnénk a világ első egészségüggyel foglalkozó szabadkereskedelmi zónáját, a Dubai Healthcare Cityt is, amely pionírprojekt: az európai és a délkelet-ázsiai egészségügyi ellátás közötti szakadékot hivatott világszínvonalon kiegyenlíteni. Dubai közeli látványosság a Wadi Hatta vízeséseivel és a Hatta Fort Hotel, ahol az aranybarna sivatag kőfallal körülvett világából a homokdűnék és állatviláguk élete is megfigyelhető. Nagyszerű szórakozást nyújt egy dzsippel megtett homokdűnetúra is, vagy a szomszédos Sharjah régészeti múzeumának Krisztus előtti 1000-ből származó leletei. Éppoly vonzó azonban a turizmus által még fel nem fedezett Ras Al Khaimah természeti szépségekben, buja zöldben, délszaki virágokban gazdag vidéke, vagy a Hajar-hegység felségesen csipkézett sziklatömbjei, melyek lankáit ökológiailag fontos mangroveerdők és oázisok díszítik.

Nemhiába volt már Sherezádé meséje is tele meglepetéssel és titokkal. Újabb titkokkal és meglepetésekkel Dubai is szolgál, ahol az utcán hever a pénz, ha valaki ügyesen hajol le érte!

Hó a homokon

Dubai legújabb csodája már a legszínesebb fantáziát is túlszárnyalja. Mindenkinek más kell, mint amije van: a dubaiak ezért a hó után vágyódnak. Meg is kapták azt az ezüstszürke űrhajóra emlékeztető, röviddel ezelőtt nyílt 110 méter magas alpesi sícsarnokban. Építése 231 millió euróba került. Mínusz két fok mellett a hóágyuk nemcsak a többméteres hótakaróról gondoskodnak, hanem még a hegyvidékhez tartozó romantikus ködről, hóborította fenyőkről is. Négyszemélyes felvonók szállítják a lesiklókat a magasba, ahonnak öt különbözö erősségű lesiklópálya (melyek között még feketével jelölt is van) vezet lefelé. Aki tehát Dubaiba készül, a fürdőruha és golfütő mellett ne feledje elvinni a sífelszerelését is, bár a vadonatúj márkás cipők, lécek helyben is sorban állva várják bérlőiket. A csarnokban 6000 tonna hó fekszik, és a 22 500 m2-nyi területen 1500 sportoló élvezheti egyidejüleg az alpesi atmoszférát. Főszezonban (csütörtöktől szombatig) 33 euró az egyszeri, kétórányi szórakozás, míg a napi kártya 55 euróba kerül. Szezon előtt és után (azaz vasárnaptól szerdáig) 4 euróval jutányosabb az ár. Ezek után pedig már azon sem lepődnénk meg, ha hamarosan sívilágkupával, de legalábbis a sívilág legnagyobbjainak show-jával jelentkezne Dubai.

A gyász napjai

Az idei shopping-fesztivál nem úgy alakult, ahogy Dubai tervezte, tekintettel uralkodója, Maktoum bin Rashid al-Maktum őfelsége hirtelen halálára. A sejkség 7 napos gyászt rendelt el: ezalatt jobbára csak a bevásárlóközpontok tartottak nyitva, a soukok üzletei csupán néhány órára. A város csendes volt, a bevásárlóközpontok 43 ország részvételével tervezett zenés-táncos rendezvényei, a szállodák bárjainak bemutatói elmaradtak. Nemrég Pavarotti fellépését ünnepelte Dubai kulturális elitje több mint félmillió euróért, most a nagyszerű libanoni táncosnőkkel és énekesekkel tervezett látványos show-k, európai sztárok koncertjei év végéig sztornírozva lettek.

A felvilágosult uralkodó, Maktoum bin Rashid al-Maktum hobbija a fejlesztés volt és emellett a lovak. Az emirátus tévécsatornái szünet nélkül idézték az angliai királyi ház tagjaival közös lóversenylátogatásait és az arab világ vezetőivel történt találkozásait, mérnökökkel, építészekkel és egyéb szakemberekkel folytatott megbeszéléseit, ami hozzájárult ahhoz, hogy Dubai ma a világ minden tájáról ideérkezett turistát elkápráztatja.

Az arab világ politikai vezetőinek tisztelgő látogatása, a kondoleálók nagy sora, a köszöntéseknél tapasztalható különféle szokások, a tiszteletadás történelmi hagyományainak gyakorlása és az egész temetési szertartás európai szemmel nézve sok furcsaságot rejtett. Bizonyára kevesen tudják, hogy a magasabb rangúnak kijáró orra biggyesztett puszi, természetesen férfiak között, vagy a fejjel a nagyobb tiszteletű válla felé hajlás a tekintély elismerése, a tisztelet kifejeződése. Az orr, mint az emberi lélek külső tükrének, az arcnak reprezentánsa, a tiszteletadás középpontja. Egy megcsonkított orr a tisztesség elvesztésével egyenlő büntetés: egy hagyomány, amely az arab világon belül egyedül az emírségben él.

A filmkockákon többnyire látható volt Dubai koronahercege, Mohammed bin Rashid al-Maktoum, az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztere is, kinek felesége a szépséges Haya hercegnő, a néhai Husszein jordán király lánya. Mi több, mintha egyik-másik filmkockán, az iszlám szokásaitól eltérő módon, még ő is jelen lett volna, férje, az elhunyt tesvére és Dubai új uralkodója oldalán.

Mohammed nagyívű gazdasági terveinek köszönhetően Dubai gazdasága 2003-tól évenként több mint 8 százalékkal növekedett. Ő volt az 560 méteres magasságával a világ legmagasabb épületének szánt Burj Dubai – amely egy arab sivatagi virágot hivatott ábrázolni – építésének kezdeményezője. Akárcsak Dubailand (egy bevásárlóközpontokkal ellátott óriási szórakozópark, amely a Kheopsz-piramistól az Eiffel-toronyig és Szemiramisz függőkertjéig jeleníti meg egy sivatagi város vízióját) ötletgazdája, amely akár még a Disney Worldöt is háttérbe szoríthatja. Több tucat telivér ló megszállott tulajdonosa, kitűnő lovas és romantikus költő. Ő az a szponzor, akinek a Dubai World Cup 6 millió dollár alapítói vagyonát köszönheti, és aki öt év alatt kereken 50 milliárd dollár nagyságrendben fektet be az új építkezésekbe. Nem csoda hát, ha a bevásárlóközpontokban éppúgy kínálják a selyem báli ruhát, mint az épülő felhőkarcolókban lévő lakásokat. Leginkább a Dubai World Trade Center Residence rövidesen elkészülő, diszkrét luxussal berendezett lakásai a divatosak – amennyiben valaki legalább egy-két millióval rendelkezik (euróban). Jó hír, hogy ha sok pénze van, újabban külföldi is vásárolhat magának luxusingatlant.