Piramisok és mások

hirdetés

Csodák birodalma! Szól gyakran az elcsépelt dicshimnusz, ám Egyiptom kapcsán joggal mondhatjuk ezt, mert olyan hihetetlen történelmi értékekben, természeti szépségekben lehet részünk, amelyekre évtizedekkel később is boldogan emlékszünk vissza. Ha addig vissza nem visz a szívünk – ahogyan azt tavaly év végén tette.

A történelem és az utazás szerelmeseinek Egyiptom örök szerelem.

Odautazni már csak azért is mindig nagy élmény, mert egészen más világban találjuk magunkat. Ráadásul a főváros, Kairó mindössze háromórányi repülőútra van tőlünk, miközben egy ilyen túra egykoron több hónapos, veszélyektől sem mentes utazást jelentett. Persze nem csak az utazási idő rövidült le: minden tekintetben más várta azokat, akik egykoron ellátogattak Kairóba, szétnéztek Gízán, Szakkarában, és egy jó fürdőzésért felkeresték az akkor még pusztaságnak – vagyis tisztán sivatagnak – számító mai Hurghada területét. Egyvalami azonban nem változott: a csodálatos piramisok az ókorban éppolyan méltóságteljesen magasodtak, mint ahogyan azt manapság is teszik.

Noha év vége felé jártunk Kairóban, az időjárás számunkra kifejezetten kellemes volt. A fogvacogtató, esős-havas hidegből elindulva ott egész nap el lehetett lenni blúzban vagy pólóban, farmernadrágban. Számunkra ezért megmosolyogtató volt, hogy a helyiek kabátot viseltek, jelezvén, számukra ez a klíma kifejezetten hűvösnek számít.

Mivel az Anubis Travel az egyiptomi klasszikusok bűvöletében szervezte utunkat, első napunkat Kairótól nem messze, az Egyiptom szimbólumainak számító gízai piramisok felkeresésével kezdtük, amelyek – ha már az utazás csodáit említettük a bevezetőben – az ősi világ hét csodája közé tartoznak. Természetesen nem véletlenül, hiszen a gízai piramisként leginkább emlegetett három nagy építmény, a Kheopsz, a Khephrén, illetve a Mükerinosz fáraó nevéhez kötődő piramis mindegyike szinte bármeddig csodálható, gondolkodásra késztető látnivaló. És akkor még nem beszéltünk a mellettük magasodó Nagy Szfinxről, amely nemcsak hogy a földkerekség egyik legnagyobb, de egyben legrégebbi szobrának is számít.

Gízában persze akad még ilyen építmény: mintegy 140 különböző méretű piramist találtak és őriztek meg az utókornak. Az egyikbe be is látogattunk. A belépő ára 80 LE (egyiptomi font), vagyis olyan 1100 forint volt. Mindez semmiség ahhoz a különleges látványhoz és a hozzá párosuló érzéshez képest, ami a történelmi falak között hatalmába keríti az embert, az évezredekkel ezelőtt tökéletesen kivitelezett, falba vájt és festett – ami persze mára igencsak megkopott – élethű, apró figurák sorát figyelve.

Nem véletlen, hogy a piramisok környékén mindig nagy a turistatumultus, amire jó néhány kapcsolt vállalkozás is sikeresen épít. Van az ajánlatok között tevegelés, szuvenírvásárlás, fotózkodás nagyüzemben. Mindennek értékesítéséhez pedig a legfurfangosabb stratégiáktól sem riadnak vissza a helyeik.

A piramisok szomszédságában épül az új Egyiptomi Múzeum monumentális épülete, ahová a mostani – számunkra megszokott és oly kedves – múzeumi épületből fogják átszállítani a legértékesebb szobrokat hamarosan, amikor az készen lesz. De a régiben is marad még éppen elég érték: a most raktárakban őrzött műkincsek egész sora kerül ki végre a nyilvánosság elé.

Az Egyiptomi Múzeumba a belépőjegy 75 LE, és érdemes a programot egész naposra tervezni, ha mindent látni szeretnénk. Szerencsére ma már lehet fotózni is a múzeumban szinte majdnem mindenhol, nem úgy, mint régen, amikor belépéskor le kellett adni a kamerákat. (A mobiltelefon elterjedése nyilván itt is áttörte a korlátokat.)

Kairó klasszikus, kihagyhatatlan nevezetességei közé tartozik az 1830–48 között, Mohamed Ali pasa megbízásából emelt Mohamed Ali-mecset is, amely méltóságteljesen tekint le a városra a Szaladin-citadella (Száláh el-Din) tetejéről.

Miközben már magassága is imponáló: 52 méter magas a kupolája, két keleti minaretje pedig nem kevesebb mint 84 méterre magasodik az égbe, az épületet körüljárva azt is hamar megértjük, miért szokták Alabástrom-mecset néven is emlegetni. Ennek magyarázata az, hogy belső és külső falait 11 méteres magasságig szépséges alabástrom borítja.

Kairóhoz szintén közel, mindössze 30 kilométerre fekszik Szakkara (Sakkara) amelynek egyik legfőbb látványossága az Egyiptom első piramisának számító, Dzsószer fáraó síregyüttesének közepén álló, különleges kivitelezésű lépcsős piramis. Amely a mai napig kutatások helyszíne. Nem sokkal odébb pedig megszemlélhetjük a világ legrégebbi falfirkájaként számon tartott alkotást is. Szakkara ékessége az ókori Egyiptom egyik fővárosának számító Memphiszhez kötődő, hét kilométer hosszú „halottak városa”, vagyis nekropolisz is, ami a városon kívül elhelyezkedő hatalmas temetőt jelent.

Itt is turisták hadaival találkozhatunk, akik izgatottan keresik a halottkultusznak szentelt és évezredeken át ennek szellemében működő városkomplexum piramisait, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb építményeket, amelyeket az ókor mesés festményeivel díszítettek.

A kairói klasszikus építészeti remekek után Egyiptom másik nagy vonzereje a Vörös-tenger. Ezért a búvárkodás, a sznorkellezés klasszikus helyszíne felé vettük az irányt: a fővárosból Hurghadára vezetett utunk, amihez jól jött, hogy az országon belüli repülőjáratok kényelmesek és olcsók. Hurghadára egy órán belül le is érünk az amúgy nyolcórányi buszos út helyett. Ami viszont szép és kalandos, hiszen közben a sivatagot, illetve Szueztől a tengert is láthatjuk az ablakon át. Kinek-kinek ízlése, ideje és pénztárcája szerint érdemes választani.

A tenger és a sport együttese mindenképpen Egyiptom egyik legnagyobb vonzereje. Nem véletlen, hogy a világ leghíresebb és legnépszerűbb búvárterepeinek egy része kétségkívül a Vörös-tenger térségében található, hiszen a kiváló szállodák, fürdőhelyek mellett első osztályú búvármerülő helyek is akadnak például Hurghadán és környékén, finom homokos partokkal és víz alatti koralltelepekkel – amit a gyakorlott magyar utazóknak nem is nagyon kell bemutatni.

A sivatagba épült város egyébként egyre csak terjeszkedik észak és dél felé, nem véletlen, hogy a repülőtérről érkezve mindig megállapíthatjuk, hogy nagyon szép új városnegyedek épültek, ízléses, négy-öt emeletes házakkal, üzletekkel. A klasszikus városközpont és főutcája, a Sheraton Road is egy felkapott üdülőhely képét adja: az ilyen helyeken megszokott üzletekkel, hotelekkel, szórakozóhelyekkel fogad. Nappal, főként a délelőtti órákban nyugalmas a környék, hogy aztán délutántól beinduljon és estére már dübörögjön az élet.

Miközben a tengerpart a nyaralásról szól, a kereskedők azért itt is nagy erőkkel vonultak fel, ami elsősorban a hatalmas bőráruválasztékban csúcsosodik ki. Más kérdés, hogy az óvárosi piacon, illetve bazárban – ami a városközponttól mindössze tízpercnyi buszozásra van északra – ugyanezeket a termékeket sokkal olcsóbban is megkaphatjuk. Estefelé pedig a fürdés és vásárlás után – még a szállodai all inclusive részeként kínált vacsora előtt vagy helyett –, a helyi hangulatra ráérezve érdemes beülni a helyi éttermek, kávézók valamelyikébe, ahol egyébként elég olcsó árakkal találkozhatunk.

Miközben az elmúlt évek Egyiptomban történt szomorú eseményei miatt sokan elbizonytalanodtak az utazást illetően, a turisták száma manapság már – honfitársainkat tekintve is – ismét emelkedik. „Próbálunk túlélni – mondja ezzel kapcsolatban Amr Abd Allah úr, a Sea Star Beau Rivage Hotel igazgatója. – Amíg a korábbi években orosz és német turistákkal töltöttük meg a szállodát, most nyitottunk kelet felé, Kínából jönnek nagyon sokan hozzánk.”

Nos, a szálloda helyzete mára messze túllépi a túlélés fogalmát, hiszen a nagyon kedvező áron elérhető ötcsillagos hotel 95%-os telítettséggel üzemelt ottjártunkkor. 2017 végre kiemelkedő év volt számukra, az egyébként is gyönyörű hotelen pedig folyamatosan fejlesztéseket, karbantartásokat végeznek, mert a szolgáltatások színvonalának megtartása a legfontosabb célok közé tartozik.

Ahmed Mohamed Aldet, a Hurghadai Turisztikai Hivatal vezetője ehhez azt tette hozzá, hogy a korábbi csúcsévük 2010 volt: akkor érkezett a legtöbb turista Hurghadára. Az azt követő évek csökkenő beutazásai után a 2016-os, de különösen a 2017-es évben újra a korábbi csúcsra jutott a beérkező turisták száma. Főként a hagyományos piacaikról, Németországból, Angliából, Olaszországból, de a kelet-európai országokból, Lengyelországból és Csehországból is ugyanannyi turista érkezik, mint korábban. A kieső nagyszámú orosz turistát pedig kompenzálta a kínaiak érdeklődése. De ha az óriási orosz piac ismét küldeni fogja a turistákat a Red Sea Kormányzóságba, amely a teljes egyiptomi turizmus 30%-át kezeli Marsa Alam, Hurghada, Safaga stb. városaival, a szakember szerint akkor is meglesz a kapacitás a fogadásukra. A város a hagyományos nyaraló- és vízisport-imázs megtartása mellett a gyógy- és wellnessturizmus fejlesztését is célul tűzte.

De a hurghadai nyaralás ma sem csak a fürdőzésről és búvárkodásról szólhat, hiszen horgászathoz is kölcsönözhetünk hajókat. Emellett pedig katamarán kapitánnyá képezhetjük magunkat, egy motorcsónak mögé kötve ejtőernyőnkkel az égbe emelkedve élvezhetjük a parasailingezés örömeit, vagy akár csak a napfényt élvezve adhatjuk át magunkat az egyiptomi nyaralás örömeinek.

Tömegközlekedés

Kairóban a városon belüli közlekedés a különböző buszjáratokkal könnyen megoldható. A fővárosban az országban másutt is elterjedt minibuszos közlekedésre is van lehetőség: a fix útvonalon járó kis buszok 1,5-3 LE-ért bárhová elvisznek. Igaz, kicsit szűkös a hely, de célszerű megoldás és olcsó. Emellett metró is jár Kairó és Gíza között, a jegy ára naponta és személyenként 1 LE.

Hazai szemmel

Egy honfitársunkat is megkérdeztük Hurghadán, hogyan látja a helyi turizmus helyzetét. A név nélkül nyilatkozó turisztikai szakember szerint amíg a 2011-es Arab Tavasz igencsak megviselte az ágazatot, mára konszolidálódott a helyzet, minden évben egyre több turista keresi fel vagy tér vissza Hughadára. Aminek egyik kulcsa az, hogy meglátása szerint is mindent megtesznek azért, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat, és a lehető legnagyobb biztonságban is legyenek. Ezért a katonai jelenlétnek és a gyakori ellenőrző pontoknak inkább örülni kell, mert ezek a turisták biztonságát szolgálják.

Szöveg: Szeszler Szilvia
Kép: Egyptian Embassy és Szeszler Szilvia

Legyél az első hozzászóló "Piramisok és mások" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*