Plitvicei tavak – A bűvölet sodrásában

hirdetés

Ehhez pedig nem is kell olyan sokat utaznunk. Horvátország legnagyobb és egyben Délkelet-Európa legrégebbi nemzeti parkja: a Plitvicei tavak vidéke. A környék messze földről vonzza a látogatókat, hiszen a tórendszer a kontinens egyik legszebb látványossága. Bármelyik évszakban utazunk is erre, mindig más, szebbnél-szebb arcát mutatja.

A Horvát Karsztvidéken elterülő 295 k méretű parknak csupán 2 k-nyi részét teszik ki a tavak. 16 tagja azonban mintegy száz vízeséssel egységet alkotva, összesen 133 méteres szintkülönbséget köt össze.
A területet egyedi szépsége, növény- és állatvilága miatt már 1949-ben nemzeti parkká nyilvánították, 1979-től pedig már az UNESCO Világörökségi listájára is felkerült.

A lépcsőzetesen, egymás alatt elhelyezkedő tavak színskálája ámulatba ejtő. Az azúrtól a zöldig, a szürkétől a kékig különböző árnyalatokban pompáznak, mely természetesen a bennük lévő ásványoktól, organizmusoktól és a nap rájuk vetülő fényétől is függ.
A tórendszert a felső és alsó tavak egysége alkotja. A Mala Kapela és a Plješivica hegyvonulatainak találkozásánál elhelyezkedő Plitvički Ljeskovac nevű falu mellett több kis patak egyesül, majd Matica néven a legmagasabban elhelyezkedő, 40 m mély Prošćansko tóba ömlik. A víz innen mintegy 8 km kalandos út során, végighaladva a vadregényes tólépcsőkön, a festőibbnek mondott felső tavakon, megérkezve a kisebb, sekélyebb alsóbbakhoz, a Novaković brod-ba érkezik, hogy a patakok vizét aztán a Korana folyó vezesse el.

Két legnagyobb tava: a Kozjak és a Prosce, előbbin hajóval kelhetünk át. Legmagasabb zuhatagjai a 78 méteres Veliki slap és az 25 méteres Galovački buk. Sokak egybehangzó véleménye szerint a Galovac lépcsős vízeséseivel a legszebb tó.

A víz azonban nemcsak a felszínen, hanem alatta is munkálkodott, ennek köszönhetően számos barlang is a látványosságok közé tartozik. Ha időnk engedi, feltétlenül látogassuk meg a Nagy-barlangot, a Fekete-barlangot vagy a Tónimfa-barlangot!
Természetesen minden tó nevének megvan a maga eredete és legendája. A történet szerint sok-sok évvel ezelőtt az itt élők a Fekete Királynőhöz fohászkodtak vízért, imáik pedig meghallgatásra találtak, így jött létre a 16 tó. A Batinovac nevét a helyiek szerint egy benne elmerült Batinić névre hallgató falubeliről kapta. A Galovac névre keresztelt tavat egy Gal nevű bandita után nevezték el, akit itt lőttek le üldözői. A Kozjak, vagyis a Kecske tó története szintén szomorú eseményhez köthető; egy pásztor 30 kecskéje a farkasok elől menekülve itt merült el, miután a jég nem bizonyult elég vastagnak alattuk.
Az év bármelyik részében teszünk is itt kirándulást, az élmény felejthetetlen lesz. Tavasszal a hóolvadásnak köszönhetően bővizű patakok várnak, nyáron minden csupa zöld, ősszel pedig színek millióival találjuk szembe magunkat. Télen is megéri ide eljönni; a jég borította táj a csipkefüggönyökké vált vízesésekkel festői látvány.

Turizmus

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő nemzeti parkot évente mintegy 1,2 millió látogató csodálja meg. A legtöbb utazási iroda igyekszik felvenni ezt a programot a repertoárjába, hiszen az akár egy hétvége alatt megtehető túra sok utas gyors és kellemes kikapcsolódását eredményezheti.

Belépő

A park több bejáraton át is megközelíthető. Végig ügyeljünk a belépőkártyánkra, hiszen ennek felmutatásával vagyunk jogosultak felszállni a park területén közlekedő buszra, ill. hajóra! Választhatunk egy-, de akár kétnapos jegyet is.
Egynapos árak (1 kuna kb. 43 Ft)
Felnőtt: 110 kuna/fő
Diák: 80 kuna/fő
Gyermek (7-18 évig): 55 kuna/fő
Gyermek (7 év alatt): ingyenes

A hírnév nyomában

1962 és 1968 között a park számtalan western film helyszíneként köszönt vissza a mozikban; Karl May történetei, mint például Az Ezüst tó kincse, itt elevenedtek meg.

A tavak

Felső tavak vidéke: Prošćansko jezero, Ciginovac, Okrugljak, Batinovac, Veliko jezero, Malo jezero, Vir, Galovac, Mihino, Jezerac, Burget, Kozjak
Alsó tavak vidéke: Milanovac, Gavanovac, Kaluđerovac, Novaković brod

Szöveg: Miliosz Katalin
Fotó: Fodor Csaba 

Legyél az első hozzászóló "Plitvicei tavak – A bűvölet sodrásában" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*