A sintrai mesekastély – Portugália hét csodájának egyike

Élénksárga tornyok, játékos, könnyed kapuívek, enyhén giccsbe hajló termek és szobák – ez jellemzi a Sintrában álló portugál mesekastélyt, a Palácio Nacional da Pená-t. A kastély, amely 1995 óta az UNESCO Világörökség része, egész évben rengeteg látogatót vonz.

Mint egy mesefilmben: Palácio Nacional da Pena

A Sintra-hegység második legmagasabb csúcsán emelkedik a Palácio Nacional da Pena, az élénk színű mesebeli kastély, amely pontosan úgy néz ki, mint ahogyan egy gyerekszobájában álmodozó kislány elképzeli kedvenc játékbabája palotáját. Az épületet Portugália azon hét csodájának egyikeként tartják számon, amelyek egyedülálló látványosságként gazdagítják az ország nemzeti örökségét.

Képek forrása: www.parquesdesintra.pt

Képek forrása: www.parquesdesintra.pt

(Jogosan kérdezhet itt most az olvasó, hogy ha ez az egyik, akkor melyik a másik hat csoda? 1. Guimarães vára 2. Óbidos vára 3. Belémi Torony és a három kolostora. 4. Mosteiro da Batalha 5. Mosteiro dos Jerónimos 6. Mosteiro de Alcobaça.) A Palácio da Pená-ról azt kevesen tudják: egy építész tehetséggel megáldott német bárónak köszönhető, hogy egyáltalán megépülhetett a kastély.

A kastély helyén egykor kolostor állt

Az 1490-ben elkészült eredeti építmény kolostorként működött, ám 1755-ben egy erős földrengés akkora kárt tett benne, hogy elhatározták, nem építik fel újra. Idővel széthullottak az erős falak, és elvadult a körülötte fekvő gyönyörű kert is.

Amikor II. Ferdinánd király “hivatalból kiszállt” és megtekintette a romokat, annyira megtetszett neki az ott uralkodó kellemes éghajlat, a varázslatos táj és a kellemesen friss levegő, hogy elhatározta, királyi nyári rezidenciát építtet magának ezen az egyedülállóan szép helyen. Döntése alapján Wilhelm Ludwig von Eschwege bárót bízta meg, hogy a kolostor romjaiból megépítse a Palácio Nacional da Pena-t.

Csak egy féltételt szabott a király

II. Ferdinánd király mindössze egyetlen feltételt szabott Eschwege báró számára: az elkészülő kastély egy operaházszerű épületre kell, hogy emlékeztessen. Eschwege báró ezenkívül teljesen szabad kezet kapott, fantáziáját engedhette szabadon szárnyalni.

Így lett a mesekastély játékos, könnyed, sokszínű és a maga nemében különleges. Az épület kicsit emlékeztet Hundertwasser házainak fantáziavilágára, amelyeknél a színek, formák kreatív és újszerű módon kerülnek kapcsolatba egymással. A portugál kastély is különböző építészeti stílusokat és színkombinációkat köt össze.

Az egész világon egyedülálló kastélyt neogótikus, neoreneszánsz és más történelmi építészeti stílusok is befolyásolták, ebből kerekedett ki az a csoda, amely élénk, eleven színeivel a világ minden sarkából ide vonzza a turistákat. Mindennek megvan persze az ára is: A Parques de Sintra honlapja szerint egy felnőtt napijegy 13,30 euróba kerül.

Nincs két egyforma terem a kastélyban

A kastély belső helyiségei ugyanolyan tarkák és pompásak, mint a palota külseje. Belső berendezése teljesen épen megmaradt a XIX. századból. Nincs két egyforma szoba vagy terem, a falak dugig tele vannak képekkel, a bútorok is színesek és játékosak.

A falakat a legkülönbözőbb színű csempék borítják, szép stukkós a mennyezet, és mindenre a barokk stílus nyomra rá a bélyegét. Nem kell, hogy romantikus lélek légy, mindenkit elvarázsol a Palácio Nacional da Pena.

Lenyűgöző park

Bármennyire is népszerű és látogatókkal teli a kastély, mindig lehet találni egy-egy csendes, nyugodt sarkot benne, ahol a különleges természetet és a mesés környezetet élvezhetjük. A kastélyt körülvevő nagy parkban sok-sok apró ösvény kanyarog, amelyek szökőkutakhoz, tavakhoz, szobrokhoz és sok más egyéb meglepetéshez vezetnek, ezért érdekes, vonzó úti célt jelent családok számára is.

A tágas erdős parkban számtalan olyan növény talált otthonra, amelyeket II. Ferdinánd a világ minden sarkából ideszállíttatott. Így találkozik itt egymással egyetlen kertben például Amerika, Japán és Új-Zéland mai növényvilága.

– K. Strompf –

Legyél az első hozzászóló "A sintrai mesekastély – Portugália hét csodájának egyike" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*