Székelyföld ünnepi díszben várta a magyarokat

Csíksomlyón 1567 óta rendeznek pünkösdi búcsút. Az esemény a kilencvenes évek elejétől több, mint fontos katolikus zarándoklat; a magyarság egyik legjelentősebb ökomenikus, kulturális találkozójává vált. 2008 óta különvonatokkal, a Csíksomlyó Expresszel és a Székely Gyorssal is eljuthatunk a Csíki-medencébe.

Miért éppen vonattal?

Egyrészt, mert különösen azoknak, akik a mindennapokban ritkán veszik igénybe ezt a közlekedés eszközt, romantika lengi be a vonatozást. Másrészt, mert Erdély, illetve a Székelyföld vasúti infrastruktúrájának története egyfajta tükörképe a vidék viharos múltjának az elmúlt százötven esztendőben.

Az 1863-as kiegyezéséig vasút helyett csak nyomvonalak körüli vita volt Erdélybe. Csakúgy, mint napjainkban az autópályaépítés kapcsán a magyarok az északi, Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó, a románok pedig a déli, Arad-Gyulafehérvár-Nagyszeben-Brassó fővonal mellett voltak. A vita végére Bécs tett pontot, amikor – a korszak bevett finanszírozási módja szerint – részvénytársaságot alapított a déli vasútvonal kivitelezésére, amely 1868-ra készült el. Már ugyan ebben az évben megindult az északi vonal építése is. Az angol mérnökök által irányított munkák a nehéz terepviszonyok és a helyismeret hiánya miatt a tervezetnél lassabban folytak. Móricz Rokonait és a vasútépítés hőskorát ismerőket nem lepheti meg, hogy panamák is lassították a kivitelezést. Kolozsvárt 1870-ben, Brassót pedig 1873-ban érte el az első vonat.

A zarándokvonatok áthaladtak a történelmi jelentőségű Szeretfalva–Déda vonalon is. Amikor az 1940-es második bécsi döntéssel újrarajzolták a magyar-román határt, nem csak etnikai, de a náci Németország gazdaságföldrajzi szempontjait is figyelembe vették. A németek nem akarták magyar kézbe adni a Torda környéki gázlelőhelyeket, így viszont a Székelyföldet Nyugat-Erdéllyel összekötő vasútvonal is román területen maradt. Ezt váltotta ki a Szeretfalva és Déda közötti 48 kilométeres szakasz. A magyar kormány akkora gazdasági és stratégiai jelentőséget tulajdonított Székelyföld újbóli bekapcsolásának az anyaország vasúti hálózatába, hogy a tervezéssel párhuzamosan elindult, és – a nehéz földraji viszonyok ellenére – rohamtempóban folyt a munka. A vonalat Horthy 1942. december 6-án, hogy véletlen-e, nem tudni, de éppen a névnapján adta át a forgalomnak. Az új szakasz igazi haszonélvezője a náci Németország lett; gyorsabban szállíthatta a Birodalomba a Román-alföldön kitermelt kőolajat. A háború után villamosított vonalon közlekednek napjainkban is a Budapestet a Székelyföldön keresztül Brassóval összekötő menetrendszerinti vonatok.

Miért éppen Csíksomlyó?

A búcsú története a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a katolikusból elbőbb reformátussá, majd evangélikussá, végül unitáriussá lett erdélyi fejedelem, János Zsigmond az utóbbi, a szentháromságot tagadó hitre akarta téríteni a Csíki-medence lakóit. A makacs székelyek ellenálltak. A legenda szerint 1567 pünkösdjén mialatt a gyerekek, az asszonyok és sz öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, a férfiak a közeli Tolvajos-tetőn fegyverrel tántorították el térítő szándékától a fejedelmet. Mint sok legenda, ez is ellentmond a történelmi tényeknek. János Zsigmond vallási kérdésekben különösen felvilágosult uralkodó volt; az 1568-as tordai országgyűlés vallásszabadságot biztosító határozata európai összehasonlításban is úttörőnek számított. Valószínűtlen tehát, hogy fegyverrel térített volna. A pünkösd szombati Istentiszteletre sokan gyalog érkeznek az al-, és felcsíki, a Brassó környéki, valamint a csángó falvakból. A településük egyházi zászlóit magasba tartó zarándokok hajnalban indulnak Csíksomlyóra. Az éjszakát a Somlyó-hegyen töltik, és csak vasárnap délelőtt vágnak neki a sokszor több tíz kilométeres hazaútnak.

Falusi turizmus a Csíki-medencében

A zarándokvonatok utasai komfortosabb körülmények között, magánházaknál, illetve kisebb panziókban töltötték a pünkösdi hétvégét a Csíki-medence településein. Aligha van jobb módja megismerni a csíki emberek mindennapjait, vendégszeretetüket, és élvezni a székely konyha ízeit. Ki ne szeretné vacsorára a csorba levest, a töltött káposztát és a csörögefánkot, reggelire pedig a szalonnás-juhtúrós puliszkát, a frissen köpült sajtokat és vajat, a háztáji disznóból készült kolbászt és szalámit, kemencében sült kenyérrel bundában, vagy a nélkül – nem volt olyan ház, ahol mindezek ne kerültek volna az asztalra. A finom ételeket a környező hegyek füveiből készült teával, no meg szílvapálinkával öblíthették le a fáradt zarándokok.

Gyimesbükk

A szombati búcsú után pünkösdvasárnap Gyimesbükk volt a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors úticélja. A Csíkszeredából induló 50 kilométeres szakasz a Kárpát-medence legszebb vasútvonalai közé tartozik. A mérnököknek és építőmunkásoknak is nagy kihívást jelentő 1895 és 1897 közötti építkezést a vidék stratégiai jelentősége indokolta, amelyet be is igazolt a történelem: Az I. világháborúban a románok itt, a Tatros-folyó völgyében törtek át a Kárpátokon.

Veszedelem Madéfalván

Gyimesbükkön nem ért véget a vonatozó zarándokok vasárnapi programja. A Székely Gyors – a hagyományokat követve – Madéfalvára vitte utasait. Az aprócska, Csíkszereda melletti település az 1764-es vérengzéssel (latinul siculicidium = székelygyilkosság) írta bele nevét a történelembe. A bécsi udvar 1763-ban elrendelte három székely és két román határezred felállítását. A székelyek ismét megmakacsolták magukat. Megtagadták évszázados katonai önállóságuk feladását. A császári csapotok a türelmét vesztő Mária Terézia megbízottja, báró Siskovics József altábornagy vezetésével 1794-ben egy januári hajnalon rátörtek a Madéfalván összegyűlt székely vezetőkre. Őket és a település 200 lakóját, köztük nőket, gyerekeket mészároltak le.

Látogatóban Böjte Csaba védenceinél

A Csíksomlyó Expressz útja Csíkszentsimonba, a Szent Ferenc Kollégium vezetett. A Kárpáteurópa Utazási Iroda képviselői átadták Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a kollégiumot fenntartó alapítvány vezetőjének, és egyben az összenemzeti zarándokvonatok fővédnökének, valamint lelki vezetőjének az utasok közel egy millió forintos adományát.

2500 kilométeres vonatút Erdély csodálatos tájain, gazdag program lelki és szellemi feltöltődéssel, ismerkedés a csíki mindennapokkal, a székely gasztronómia élvezete – ezt kínálta a Kárpáteurópa a Csíksomlyó Gyors és a Székely Expressz zarándokainak a pünkösdi hosszú hétvégére.

Szerző: Petrus Szabolcs