A turizmus menti meg Európát az ifjúsági munkanélküliségétől?

„High-level conference on Tourism” elnevezésű szakmai csúcstalálkozó az Európai Parlamentben; Fotó: EPFotó: EP

hirdetés

Jön az Európa márkanév: a turizmus szempontjából történelmi jelentőségű csúcstalálkozót rendeztek Brüsszelben a Turizmus Világnapján, az Európai Parlamentben. Az eseményre Az Utazó is meghívást kapott.

A „High-level conference on Tourism” elnevezésű szakmai csúcstalálkozó jelentőségét jelzi, hogy az Európai Parlament (EP) plenáris ülésterme korábban még sosem adott otthont olyan eseménynek, ahol a turisztika jelene, jövője került terítékre. A hangsúlyokat érzékelteti az is, hogy az EP képviselők mellett, a kontinensről és a világ más tájáról több kormányzati, regionális vezető – az egyik szekcióülés meghívott előadója Tarlós István Budapest főpolgármestere volt –, illetve az iparágban meghatározó üzletember érkezett.

Az eseményen elhangzottak igazolták: az Európai Parlament – ezt az Európai Unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság felé is jelezve –, végre felismerte a turizmusban rejlő értékeket, lehetőségeket. Elkezdi nagykorúként kezeli azt az ágazatot, amely ma még nem kap elég képviseletet az EU szervezetében, mert például nincs önálló büdzséje és nem képviseli önálló bizottság: az iparág, a Közlekedési és Turizmus Bizottság keretein belül próbálja képviselni érdekeit.

Fotó: Meichl Frida

Fotó: Meichl Frida

54 millió munkahely veszélyben

Megnyitóbeszédében Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke hangsúlyozta, az Európai Parlament üzenete egyértelmű: a turizmus egy olyan erős, versenyhelyzetben tevékenykedő iparág, amely a saját jogán növekedést, munkahelyteremtést, befektetést és területfejlesztést generálva járul hozzá a tagállamok fejlődéséhez. Mivel mindez, beszédének végén, egyfajta felkiáltójel volt, nézzük, melyek azok a konferencián elhangzott megállapítások, amelyek az európai turizmus jelentőségét mutatják, erősítésének indokául szolgálnak.

Fotó: EP

Fotó: EP

Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a legutóbbi tanulmányok azt mutatják: a robottechnika, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció fejlődésének eredményei a mai munkatevékenységek közel felét veszélyezteti a jövőben. Csak Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban 54 millió munkahelyet sodorhat ez veszélybe.

Ezen a szemüvegen át a turizmus azért is kiemelt fontosságú, mert olyan élőigényes ágazat, ahol a technikai fejlődés nem tudja kiváltani az emberi munkát. Sőt a turisták igényei, vásárlási szokásai miatt, több más szektorban is képes munkahelyet generálni: legyen szó a helyi értékekről, a luxus cikkekről, a kézműves termékekről, a kulturális, vagy kreatív iparágról.

A GDP és a munkahelyek 10 százaléka, pályakezdő esélyekkel

Az ágazat stratégiai fontosságát jelzi az is, hogy a turizmus ma már Európában, közvetlenül és közvetett módon, a GDP és a munkahelyek mintegy 10 százalékát adja. Jellemző, hogy Nagy-Britannia és Németország turisztikai bevétele együtt, nagyjából egyenértékű Olaszország teljes GDP-jével. A régi sztereotípiák is elvesztették már igazságtartalmukat. Már nem igaz, hogy a turizmus csak a tengerparttal rendelkező déli országoknak fontos, vagy azoknak, ahol szép hegyek vannak, miként az sem, hogy a turizmust más iparágaktól elkülönülten kell kezelni. Ezt igazolja például, hogy a kiváló termékek vonzzák a turistákat és hozzájárulnak az export növekedéséhez. Vannak például olyan tehetős kínaiak, akik az Európában gyártott luxus karórák miatt választják úti célul az öreg kontinenst.

Annak is kiemelt jelentősége van, hogy a turizmus területén dolgozók 20 százaléka 25 évnél fiatalabb. Vagyis a turizmus az egyik legfontosabb iparág a fiatalok – különösen a képzetlen fiatalok – munkához vezető útján. Mindez legfőképpen a legmagasabb ifjúsági munkanélküliséggel sújtott dél-európai országokban bír rendkívüli jelentőséggel, ahol minden második fiatal munkát keres.

Ugyanakkor az is elhangzott, hogy az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességéhez a szakképzés és annak minél szélesebb körű elterjesztése is elengedhetetlenül fontos. Már csak azért is, mert egy tanulmány kimutatta, hogy az új munkahelyek megteremtésének alapja a megfelelő és főként a megfelelően képzett munkaerő. Viszont ebben a szektorban az egyik legnehezebb megtalálni a jól képzett munkaerőt. Az igények sokrétűek, van ahol szakácsra és felszolgálóra van szükség, míg másutt olyanokra, akik kínaiul, vagy koreaiul beszélnek (az angolt nem is említve), és van, ahol étterem menedzserre.

A következő Európai Uniós költségvetésnek ezért olyan ösztönzőket kell biztosítania, amelyek például elősegítik a 25 év alatti tanulók gyakornoki adóztatásának csökkentését. Annak az igénye is megfogalmazódott, hogy az ERASMUS programokat felhasználva, ösztönözni kell a határokon átnyúló gyakornoki programokat. Így például az a fiatal, aki télen az Alpokban szerez tudást, nyáron a görög, vagy a spanyol tengerparton szerezhessen másfajta szakmai tapasztalatot.

Európa vonzó, de nem eléggé

A Turisztikai Világszervezet (World Tourism és Travel Council) szerint, a következő 10 évben globálisan több mint 5 millió új munkahely születhet a turizmus területén, miközben a szektor által generált forgalom 1.6 billió euróról 2.1 billióra növekszik majd. Mindeközben 2030-ra a turisták száma megduplázódik: a jelenlegi 1,1 milliárdról 2 milliárdra növekszik majd. Ezek az utazók főként abból az új ázsiai középrétegből kerülnek majd ki, akik ráadásul igen jelentős vásárlóerővel is rendelkeznek.

Európa a maga egyedülálló történelmi értékeivel és egyéb vonzerejével ma már 550 millió turistát fogad, amivel a világ vezető turisztikai célpontjának számít. 2020-ra pedig ez a szám 700 millióra növekszik majd az előrejelzések szerint.

De a veszélyeket előre jelezve, a képet nagyban árnyalja, hogy amíg az 1990-es évek végéig a világ turistáinak több mint fele Európába érkezett, addig ma már nagyjából csak a 40 százaléka választja az öreg kontinenst. Az előrejelzések szerint pedig 2030-ra, a világ turistáinak kevesebb mint egyharmada választja úti célnak az Európai Unió országait.

Fotó: EP

Fotó: EP

Az Európai Parlament ezért is ismerte fel, hogy az ágazat erőfeszítéseit támogatva, a minőségre és a fenntarthatóságra fókuszálva, mindent meg kell tenni a kontinens turisztikai versenyképességének növeléséért. Ebből a szempontból az EP elnöke négy területet tart meghatározónak:

  1. vonzóbb befektetési, adózási és finanszírozási környezetre van szükség, beleértve a kis- és középvállalkozások hitelhez jutási esélyeinek javítását
  2. a szakmai oktatás, képzés támogatása
  3. a digitális forradalom vívmányainak alkalmazása
  4. a turizmusban rejlő szinergiák hatékonyabb kihasználása, az EU tagállamainak szorosabb együttműködése azért, hogy Európa együtt, sikeresebb legyen a külpiacokon, elsősorban Kínában.

Antonio Tajani azt is megjegyezte, hogy a turizmus számára, a meglévő források mellett, egy külön fejlesztési alapot is létre kellene hozni. Mondván: amellett, hogy az ebből megvalósított befektetések már rövid távon megtérülnek, úgy teszik versenyképesebbé az európai idegenforgalmi ágazatot, hogy közben a klímaváltozás elleni küzdelemhez is hozzájárulnak.

Az EP elnöke önkritikusan jegyezte meg, hogy az európai döntéshozók online az platformok kezelésével nem segítették a turizmus európai szereplőit, akiknek ezért csökkent a nyereségrátájuk. Most azonban kijelentette, hogy a jövőben egységes szabályoknak kell érvényesülniük az ágazat minden szereplőjére függetlenül attól, hogy valaki online vagy offline platformon működik.

Elismerte: jelenleg a legnagyobb online szolgáltatók úgy szereztek domináns pozíciókat, hogy gyakorlatilag a törvény határán, vagy azon kívül működnek azzal, hogy Európában minimális adót fizetnek, és közben az innen eredő óriási nyereségüket kiviszik a kontinensről. Mindezzel ráadásul csökkentik a kis és középvállalkozások versenyképességét, nyereségét és a regionális és helyi hatóságokat, sőt országokat is megfosztják a fejlesztésekhez szükséges adóbevételektől.

Erre hozta fel példának a Google-t, miközben a megosztáson alapuló, közösségi gazdaság (sharing economy) két bajnokát az airbnb-t és az uber-t is a negatív példák közé sorolta. Mondván, miközben versenytársaik, a törvényesen működő kis és közepes vállalatok – de akár a nagyobbak is – minden előírást betartva működnek és adóznak, ezek a digitális platformok átláthatatlanul tevékenykedve versenyelőnyt élveznek. Ezzel kapcsolatban megerősítette, az Európai Parlament üzenete egyértelmű: a méretgazdaságosság és az innováció előmozdítása mellett, az EU-piacának olyan helynek kell lennie, ahol a versenyszabályokat betartják, és mindenki számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak.

Brand Europe: jön az Európa márka

2018 – mint az Európai Kulturális Örökség Éve és az EU-Kína Turizmus Éve kiváló lehetőséget teremt az európai kulturális és kreatív örökség bemutatására. Az Európai Parlament elnöke szerint azonban ennél többet kell tenni: miként azt más kontinensek, országok is teszik: össze kell fogni, hogy minél több turista válassza Európát. Az USA-ban például az iparág szereplői, magánfinanszírozásokból, párhuzamosan egy olyan évi 100 millió dolláros forrást teremtettek, amiből az USA-t, (a Brand USA márkanév alatt – a szerk.) a külföldi piacokon promotálják, ami a turisták számának jelentős növekedésével, többszörös megtérülést eredményezett.

Európának ugyanezt kell tennie. Ezért az Európai Bizottság felé is előterjesztik, hogy a következő költségvetésben külön alapra lesz szükség, ami legalább 25 millió eurót tesz ki, és amihez a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatoktól, valamint az iparágból legalább 75 millió eurós társfinanszírozás érkezik. A kontinens közös promotálása, Európa, mint egységes turisztikai márka megteremtése ugyanis megkerülhetetlen. Mégpedig azért, mert a világ másik végéből érkezők nem egy-egy országot vagy várost választanak, hanem mindig egy kontinenst, ahol azután legalább négy-öt helyre ellátogatnak, hozzájárulva az adott terület fejlődéséhez.

2018 – a magyar javaslatok jegyében

Az esemény magyar előadói közül először Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos, az Európai Kulturális Örökség Éve kezdeményezőjeként kifejtette: az eseménysorozat további lökést adhat a fenntartható turizmus erősödésének. A kontinens örökségének jelentőségét mi sem mutatja jobban, minthogy a 453 UNESCO Világörökségi helyszín majdnem fele Európában található. A kulturális örökség vonzerejét pedig jól mutatja, hogy az Európába érkező minden negyedik turista a kulturális értékek miatt választja a kontinenst. Mindennek a munkahelyteremtésre is közvetett, illetve közvetlen hatása van: miközben ez a terület 300 ezer embert foglalkoztat közvetlenül, más ágazatokra is jelentős ösztönző hatással van a munkahelyteremtés kapcsán.

A jövő évi kiemelt programsorozatok másik fő tematikája, az EU-Kína Turizmus Év kezdeményezője pedig Ujhelyi István, az EP szakbizottságának turizmusért felelős alelnöke, aki beszédében kifejtette: érdemi változtatásokra és a turisztikai szektornak kijáró nagyobb figyelemre van szükség. Ehhez pedig a turizmust támogató európai, politikai nagykoalíciót javasolt. Megemlítve: annak igazolására, hogy a turizmus valóban segíthet az ifjúsági munkanélküliség csökkentésében, már sikerült elindítania egy uniós programot, amely azonban további bővítést és fejlesztést igényel. Az EU-Kínai Turizmus Év megszervezése mellett pedig sikerként említette, az Európa Turisztikai Fővárosa program elfogadását, illetve az ENSZ turisztikai szervezete (UNWTO) és az Európai Parlament között aláírásra kerülő – szintén általa kezdeményezett – együttműködési megállapodást.

„High-level conference on Tourism” elnevezésű szakmai csúcstalálkozó az Európai Parlamentben; Fotó: EP

„High-level conference on Tourism” elnevezésű szakmai csúcstalálkozó az Európai Parlamentben; Fotó: EP

Miközben azt javasolta, hogy a következő Európai Bizottságban legyen különálló, felelős biztosa a turisztikai területnek, ennek indokául azt is megemlítette, hogy miközben 1950-ben még alig 25 millió turistát tartottak nyilván a világban, 2000-ben már 700 milliót, 2012-ben pedig ez a szám elérte az egymilliárdot. Ez is azt igazolja, hogy a turizmus, a jövőben is az egyik vezető gazdasági ágazat lesz, ezért sem mindegy, hogy a világ utazói melyik kontinensre szavaznak majd az utazásaiknál.

Érsek M. Zoltán

 

Legyél az első hozzászóló "A turizmus menti meg Európát az ifjúsági munkanélküliségétől?" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*