Vigyázz, ha te vagy a hóangyal, mert elvisz a légimentő!

hirdetés

Az utasbiztosításnak ára van, de ha külföldön bajban kerülünk, sokkal nagyobb árat fizethetünk – tartja Lengyel Márk, az Európai Utazási Biztosító Zrt. (EUB) vezérigazgatója, aki azt is elmondja, milyen biztosítást érdemes kötni, és mit nézzünk a szerződés kisbetűi között.

lengyel-mark1

Lengyel Márk, az EUB vezérigazgatója

– Mivel az E111, vagyis az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK vagy EU-Kártya) rendkívül hasznos, mi is azt ajánljuk ügyfeleinknek, hogy az Európai Unión belüli utazásaikhoz feltétlenül váltsák ki – kezdi a jó tanácsokat Lengyel Márk. Hozzátéve: kevesen tudják azonban, hogy a Kártya nem mindenütt jelent teljes ingyenességet. Vannak olyan országok – köztük például Ausztria –, ahol önrészt is kell fizetni az orvosi kezelésért.

A biztosító azért is szorgalmazza az EU-Kártya kiváltását, mert így a baj esetén, a kármegosztás jegyében napi költségtérítést is tudnak adni az ügyfélnek. De ha nagy a baj, a mentő nem mérlegel: lehet, hogy magánkórházba viszi a beteget, az ottani költségeket – amelyek igencsak magasak lehetnek –, viszont nem fedezi az EU-Kártya. Azt a betegnek kell kifizetnie. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az EU-Kártya tisztán egészségbiztosítás, poggyászkárra és járulékos költségekre (pl. az orvosi ellátás miatt szükséges hosszabb tartózkodás szállásköltsége, telefonköltségek stb.) nem vonatkozik.

 

Nem minden biztosítás jó, ami annak néz ki!

A másik gyakori félreértés, hogy a bankkártyákhoz, lakásbiztosításokhoz, különféle szolgáltatók akcióihoz kötődő biztosítások teljes biztonságot adnak az utazáshoz. Pedig ezek (kivéve talán a magánbanki ügyfeleknek járó aranykártyákhoz kötődő biztosításokat) többé-kevésbé csak kárenyhítésre jók.

eukartya_pcjo-20160816

Lengyel Márk szerint, amíg a közeli Bécsig még egy alsó kategóriás biztosítással is megkockáztathatjuk az utazást, a távoli országokba mindenképpen érdemes olyat kötni, ami valódi fedezetet adhat a bajban. Ez már csak azért is ajánlott, mert miközben az útiköltség több százezer forint is lehet, a bajban messze többet bukhatunk, ha pár ezer forintot sajnálunk a biztosításra. A messzi országokban – különösen az angolszász nyelvterületen- a nálunk soknak tűnő 30 milliós kárfedezet, a magas kórházi költségek miatt, hamar kimerülhet. A többit pedig az ügyfélnek kell állnia. Megtörtént például, hogy valaki egy egzotikus országban váratlanul megbetegedett és miután hazatért, a házát is elbukta azért, mert a kórházi költségeket utólag ki kellett fizetnie. Ezt ugyanis a beteg aláírása után, a távolból is be tudja hajtani a kórház.

Ami az alap biztosításba nem fér bele

Miközben általános vélekedés, hogy a biztosítók a kákán is csomót keresnek, a vezérigazgató szerint ők csak a szerződésben foglaltak szerint járhatnak el.

– Azt hivatalból nem mondhatom, hogy nem kell szóról szóra elolvasni az átlagember számára bonyolult szerződéseket, de azt jó szívvel ajánlom, hogy a biztosítás megkötése előtt részletesen érdeklődjünk, hogy a biztosítás minden olyan kockázatot fedez-e, ami útközben felmerülhet. Utána pedig érdemes legalább a szerződés mellé kapott rövid ismertetőt áttanulmányozni. Nem árt tudni például azt, hogy az alapbiztosítások általában nem nyújtanak fedezetet a sportbalesetekre. Pedig egy horvátországi vízi síelés éppúgy annak számít, mint az Egyiptomban megnyert ajándék búvárkodás – magyarázza.

eu2

A kártérítési érték talán a síelés esetében a legkritikusabb, mert veszélyes sportról van szó, és a helikopteres mentők illetve a pályán működő hegyi mentő szolgálatok, valamint az egészségügyi intézmények zöme a síterepek közelében magánkézben van, így a hegyi mentés, helikopteres mentés és orvosi ellátás ára a csillagos eget súrolhatja.

eu4

Nem minden alap nélkül tartják úgy, hogy télen szinte kiürülnek az észak-német kórházak, az orvosok ugyanis az extra bevételt jelentő síterepek magánkórházaiba mennek műteni. Azt se véletlenül mondják, hogy még a tréfás hóangyal játékkal – amikor a hóban fekve kezünket-lábunkat mozgatva alakítjuk a havat – is vigyázni kell, nehogy egy légi mentő lecsapjon és már számlázzon is. Ha ilyen nem is történt még, de olyan már igen, amikor a magaslati hüttében – az alkoholfogyasztás egyébként kizárja a kártérítést – valaki rosszul lett, és bár múló panaszról volt szó, mire rendbe jött, már megjelentek a hegyi mentők, és velük a számla is.

Az ésszerűség elve

Lengyel Márk szerint a szerződés tanulmányozása mellett figyeljünk arra is, hogy amilyen óvintézkedést itthon foganatosítanánk az értékeink védelmében, azt a távolban fokozottabban tegyük meg. Ezért van kizárva a biztosításból az éjszakai autófeltörésből eredő kár megtérítése, és az autóban hagyott műszaki cikkekre, laptopra, telefonra illetve okmányokra sem terjed ki az utasbiztosítási védelem. (A nappali autófeltörés esetén a zárt térből történt eltulajdonításra vállalt fedezet is általában csak 50 %-a az egyéb körülmények között történt lopások fedezetének.)

Jó hír viszont az, hogy ha repülővel indulunk útnak, és gépünk a nemzetközi szabályok szerint már kártérítésre jogosító módon késik, vagy poggyászkár ér minket, van már olyan kiegészítő biztosítás, amire a biztosító – a reptéri igazolás alapján – azonnal kifizeti a biztosítás alapján fedezett kárt, és ezután már semmi dolgunk nem marad, nem nekünk kell a légitársasági ügyintézéssel bajlódni. Ezt ugyanis a biztosító vállalja magára.

A vezérigazgató szerint az utazási költségekhez képest szintén elenyésző összeg az útiköltség 1-2 százalékáért elérhető úgynevezett sztornó biztosítás, ami elsősorban a repülőjegyhez kötődően ismert. Ez a biztosítás akkor hasznos, ha pl. egy váratlan betegség vagy baleset miatt meghiúsul az utazás. Ilyenkor a magánszervezésű utaknál a teljes, a csoportos utak esetében pedig az utazási iroda által nem fedezett költségeket téríti meg a biztosító. Megteremtve azt, hogy az ürömbe a későbbi utazás lehetőségének öröme hozzon vigaszt.

Érsek M. Z.

Legyél az első hozzászóló "Vigyázz, ha te vagy a hóangyal, mert elvisz a légimentő!" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*