Magyarországon ritka az olyan vár, amit 552 méter magasságba egy szinte megközelíthetetlen hegycsúcsra emeltek. Ilyen Füzér Vára, amely évszázadokkal ezelőtt mégsem kerülhette el szomorú sorsát, hogy azután 2014-16 között, jelentős felújításon átesve, az úgynevezett Alsó Vár felépítése, valamint a Felső Vár Várkápolnája, Palotaszárnya és Alsó bástyája teljes megújulása után méltó módon fogadja az érkezőket. Akiknek jó hír, hogy 2019-ben a II. építési ütem munkálatai is megkezdődtek.
A füzéri Várhegy, amely Magyarország 7 természeti csodájának egyike, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpra épült egykoron. Füzér Vára nemcsak csodálatos fekvése miatt különleges, hanem azért is, mert Magyarország kevés olyan magánföldesúri várának egyike, melyről nagy bizonyossággal állítható, hogy már a tatárdúlás előtt is állt.
A hazánk legkorábbi kővárainak egyikeként jegyzett erődöt a XIII. század elején építették és Avár nevével először egy 1264-ben kelt dokumentum említi meg, amely valójában egy egy pápai intés. Egy1270-ben kelt oklevélben pedig olyan utalás található, miszerint a füzéri vár birtokosa a XIII. század első felében egy bizonyos Kompolt nembeli (vak) Andronicus mester volt, akitől azt II. András király vásárolta meg.
A kalandos sorsú vár Anjou Károly időszakában bukkant fel újra királyi várként 1320-ban. Történetének egyik legérdekesebb fejezete, hogy Mátyás-korában Perényi János tárnokmester fiai: István, Miklós és Péter osztatlanul birtokolták a Füzéri Várat. Perényi Péter pedig, mint koronaőr, Szapolyai János 1526-os megkoronázása után a Magyar Szent Koronát nem a megszokott őrzési helyére, vagyis Visegrádra vitte, hanem Füzéren helyezte közel egy esztendeig biztonságba. Ezért is történt meg az, hogy Szapolyai emberei 1529-ben felégették a vár alatti istállókat, miközben a várat minden valószínűség szerint nem tudták bevenni.
A vár végnapjait az jelentette, hogy a Wesselényi-féle összeesküvés kapcsán a füzéri javak is lefoglalásra kerültek 1670. június 22-én, majd 1676-ban a császári katonaság felégette és elhagyta a tönkretett erődítményt. A fejezet következő részeként pedig I. Lipót császár 1686-tól a birtokot a vár romos épületével együtt a Károlyi családnak adományozta, akik egészen az államosításig birtokolták azt. Füzér Várának teljeskörű feltárása 1990-ben kezdődött meg Simon Zoltán régész és Oltai Péter építész közreműködésével
A 2016 húsvétján megnyitott, teljesen újjáépített várban korhű ruhákba öltözött animátorok és tematikus kiállítások segítségével ismerkedhetünk meg a vár történetével és sajátos szerkezetével, a felvonóhidas, óratoronyként is funkcionáló kaputoronnyal, az alsó-, és a felső várral. Építészetileg a gótikus stílusú várkápolna a legértékesebb. A vár felújításának második üteme jelenleg is folyik. A 2000-ben Füzéren meghirdetett Országos Várprogram első, teljes befejezést nyerő helyszíne a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében Füzér Vára lesz, várhatóan 2026-ban. A becsült teljes befejezés forrásigénye 6,85 milliárd forint.
Fotók:www.fuzervara.hu
– azutazo –
