A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia 2025-ben is csatlakozik az Ars Sacra Fesztivál eseményeihez. A 19. alkalommal megrendezésre kerülő egyházművészeti programsorozat idei mottója – „A remény zarándokai” – arra hívja az érdeklődőket, hogy a művészet segítségével fedezzék fel a zsidó-keresztény gyökerekből táplálkozó európai kultúra mélyén rejlő remény jeleit. A szeptember 13–21. között szervezett események a legkülönbözőbb műfajokat vonultatják fel: zenei és irodalmi estek, színházi előadások, kiállítások és spirituális alkalmak is helyet kaptak közöttük, amelyek közül többnek a Március 15. tér ikonikus temploma ad otthont.
A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom története szorosan összefonódik a város múltjával, hiszen alapjai a római kori Contra Aquincum katonai erőd parancsnoki épületére vezethetők vissza. A 2014 és 2016 között zajlott régészeti feltárások során előkerült többhelyiséges kőépület a IV. században padlófűtéssel is rendelkezett. A XI–XII. században az erőd köveiből emelték a román stílusú templomot, amelynek déli tornyában ma is látható Budapest legépebben fennmaradt románkori fala. A gótikus átépítések során alakult ki a szentély körüljáró folyosója, ahol 2010-ben bukkantak rá a Trónoló Madonna freskóra, a fülke oldalfalán Szent Gellért püspök ábrázolásával. A templom három magyar szent ereklyéjét őrzi: Szent Lászlóét, Árpád-házi Szent Erzsébetét és Szent Gellértét, utóbbi maradványai több mint kilencszáz év után, 2002-ben tértek vissza Muránóból eredeti őrzési helyükre. Erzsébet emlékét az is különösen erősíti, hogy gyermekkorában, 1211-ben ebben a templomban tartották eljegyzését a thüringiai őrgróffal.
A török hódoltság idején a templom dzsámiként működött, ennek nyomai ma is láthatók: a szentély déli falában fennmaradt mihráb és az Allah-felirat emlékeztet erre az időszakra. A felszabadulás után a hajót barokk stílusban építették újjá, így alakult ki a templom különleges téri világa, ahol a gótikus szentély és a barokk hajó kontrasztja egyedülálló hangulatot teremt.
A templom zenei öröksége sem mindennapi, hiszen Liszt Ferenc 1858 és 1871 között gyakori vendége volt a plébániaépületnek, sőt hét évig ott is lakott. Számos alkalommal vezényelte itt saját műveit, és több darabjának ősbemutatóját is a falak között tartotta. A karzaton álló, 1932-ben épült orgona 5621 sípjával a főváros egyik legnagyobb és legjelentősebb hangszere.
A 2010-es években átfogó felújítás valósult meg, amelynek köszönhetően az altemplom és a torony is megnyílt a látogatók előtt. Az altemplom kiállítótereiben régészeti leletek, liturgikus tárgyak és kották kaptak helyet, a kápolnában aranyozott apostolszobrok és a Nürnbergi Madonna márványszobra látható. A templom tornyaiban 2020-ban alakítottak ki kilátópontot, ahonnan 98 lépcső vagy lift segítségével lehet feljutni, és ahonnan páratlan panoráma nyílik a Dunára, Pestre és Budára. A padlástéren át a Liszt Ferenc-torony is bejárható, azon a lépcsőn keresztül, amelyet maga a zeneszerző is használt.
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom így nem csupán a hitélet, hanem a kultúra, a történelem és a közösségi találkozások helyszíne is. A fesztivál idején megrendezett előadások és koncertek ebben a különleges térben különösen erősen szólnak, hiszen a templom egyszerre hordozza a múlt örökségét és a jelen üzenetét: a reményt.
é.m.z.