A Közel-Keleten kiéleződő amerikai–izraeli–iráni konfliktus súlyos csapást mérhet az Öböl-menti országok turizmusára, amely évente mintegy 367 milliárd dollárral járul hozzá a régió gazdaságához. Az elmúlt években Abu-Dzabitól Dubajig dollármilliárdokat fordítottak arra, hogy a térség biztonságos, prémium úti célként pozícionálja magát – ez az imázs most megingott.
Az Iránt célzó amerikai-izraeli légicsapások hatására a világ egyik legforgalmasabb nemzetközi repülőtere, Dubaj, valamint több nagy közel-keleti légi csomópont működése jelentősen korlátozódott, ami tízezrek utazását hiúsította meg. A helyzetet iparági szereplők a Covid-időszak óta a legsúlyosabb légi közlekedési válságnak nevezik. A Reuters cikke szerint a konfliktus következtében Dubaj repülőtere és a város ikonikus szállodája, a Burj Al Arab is károkat szenvedett, ami különösen érzékenyen érinti a nemzetközi turistákat. A World Travel & Tourism Council adatai szerint a látogatók tavaly mintegy 194 milliárd dollárt költöttek a régióban.
Az első adatok máris visszaesést mutatnak. Az AirDNA elemzőcég szerint az Egyesült Arab Emírségekben a rövid távú szálláshelyek lemondásai szombaton több mint duplájára, mintegy 8450 egységre ugrottak, főként márciusi foglalások esetében.
Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója „jelentős összeomlásról” beszélt a Közel-Keletre irányuló foglalások terén. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a régió korábban is gyorsan talpra állt hasonló válságok után. A kereslet közben átterelődött más desztinációkra: Portugália, Olaszország és Görögország iránt nőtt az érdeklődés az húsvéti időszak előtt.
Dubaj az esti fényekben
A dubaji turisztikai hivatal közölte: a látogatók biztonsága a legfontosabb, és a szállodákat arra kérték, hogy támogassák az érintett vendégeket, hogy ne kelljen fizetniük a kényszerű túltartózkodás miatt. A város hangsúlyozta, hogy korábban is sikeresen kezelte a globális zavarokat.
A Tourism Economics tanácsadó cég szerint a konfliktus időtartamától függően 23–38 millióval kevesebb utazó érkezhet a Közel-Keletre az idén a vártnál. A potenciális bevételkiesés 34–56 milliárd dollár között alakulhat, mivel a bizalom megingása a harcok lezárulta után is éreztetheti hatását.
A TUI németországi vezető utazási irodája szerint az utazók remélik a helyzet gyors rendeződését, de egyelőre nem látszik enyhülés. A Közel-Keleti légtér korlátozása miatt például az Európa és Ázsia közötti jegyárak emelkedtek, mivel a járattörlések miatt az utasok alternatív útvonalakat keresnek. És miközben sokan igyekeznek elhagyni a térséget – például az Egyesült Államok hétfőn felszólította állampolgárait a távozásra –, mások nyugodtabban reagálnak. Egyes turisták szerint a helyzet inkább „szürreális”, mint ijesztő. Bár katonai repülőgépek és helikopterek jelentek meg több város felett, sok üdülőhelyen a mindennapi élet egyelőre folytatódik.
A régió turisztikai jövője most alapvetően attól függ, mennyi ideig húzódik el a konfliktus, és sikerül-e gyorsan visszaépíteni a bizalmat. Az elmúlt évtizedekben felépített prémium márkaérték könnyen sérülhet – helyreállítása viszont hosszabb folyamat lehet.
Érsek M. Zoltán
