A tudomány és a kortárs művészet találkozásából született különleges kiállítás látható a Műcsarnokban. „A képlettől a képig – A dataizmus művészete” című tárlat május 10.-ig várja a látogatókat, és azt mutatja meg, miként válhatnak az adatok, grafikonok és hálózatok a művészi alkotás inspirációjává.
A kiállítás középpontjában a világszerte ismert hálózatkutató, Barabási Albert-László munkássága áll. Az eredetileg fizikus végzettségű kutató a hálózatkutatás egyik legismertebb alakja, jelenleg a bostoni egyetemen dolgozik. Tudományos munkája során az adathálózatok vizuális ábráiban nemcsak információt, hanem esztétikai lehetőséget is felfedezett – innen vezetett az út a művészet felé.
A tárlat a dataizmus jelenségét járja körül: azt a gondolatot, hogy a modern világban az adatok mindent átszőnek, a gazdaságtól és a kultúrától kezdve egészen a mindennapi életig. A kiállítás egyszerre mutatja be a tudományos kutatás és a művészi alkotás folyamatát, valamint azt, hogyan dolgozik együtt a kutatócsoportként ismert Barabási Lab és az alkotóműhelyként létrehozott Barabási Atelier.
Az utóbbi években Barabási egy nagyszabású festészeti projektbe is belevágott. Három nyáron át dolgozott olyan műveken, amelyek mindegyike valamilyen adathalmazból vagy adatvizsgálatból indult ki. A kiállítótérben a látogatók megismerhetik azt a tizenkét speciális festőhengert is, amelyeket az Atelier tagjai fejlesztettek ki. Ezekkel készült a három fő sorozat: Fake News, Banned Books és Numbers.
Illusztrációk: Műcsarnok
A termek mindegyike külön történetet mesél el. A Fake News részben neon színekben vibráló alkotások idézik meg az álhírek világát, miközben idővonalak mutatják be Barabási pályájának fontos állomásait. A Banned Books teremben olyan könyvek jelennek meg installáció formájában, amelyeket valahol a világon valamikor betiltottak – a karókra tűzött kötetek erős történelmi utalást hordozó látványt teremtenek.
A Numbers tér személyesebb hangvételű. Itt a kutató saját azonosítószámaiból és telefonszámaiból indul ki, hogy megmutassa, mennyire az adatok hálójában élünk. Mint fogalmazott, a modern rendszerek – bankok, intézmények vagy a közösségi média – számára mindannyian számok és adatok vagyunk. Ezek a számok azonban nemcsak adminisztratív azonosítók, hanem egy újfajta vizuális nyelv alapjai is lehetnek.
A Műcsarnok kiállítása azt is bemutatja, hogyan fonódik össze Barabási tudományos és művészeti munkája. A tárlaton a látogatók betekintést kapnak a Barabási Lab és a Barabási Atelier közös munkájába, és abba a kísérletbe is, amelyben a kutató a tudományos módszereket a művészet világában is alkalmazza.
A kiállítás egy másik személyes inspirációt is felidéz: Barabási nagyapját, aki Erdélyben szobafestőként dolgozott hagyományos festőhengerekkel. Az Atelier által fejlesztett modern hengerek részben ezt az örökséget viszik tovább, új vizuális nyelvet teremtve az adatokból.
A „A képlettől a képig – A dataizmus művészete” című tárlat így egyszerre tudományos kísérlet, művészeti projekt és gondolatébresztő kiállítás arról, hogyan alakítják az adatok a 21. század világát.
-azutazó-