Kicsiny nagyhercegség Európa közepén

„Moiën”, azaz „jó napot” hangzott az első reggeli köszöntés a helyi lëtzeburgesch nyelven a sétálóutcára néző kávézó teraszán. Egyúttal gyorsan kiderült, hogy a nagyhercegségbe látogató idegen nehezen ütközhet nyelvi akadályokba, ugyanis ebben a poliglott országban hivatalosan is három nyelvet használnak (luxemburgi, német és francia), de angolul is könnyedén boldogulhatunk. A helyi az egyik legfiatalabb nyelv öreg kontinensünkön, ugyanis írott formában mindössze a múlt század eleje óta létezik, de használata az iskolai oktatásnak köszönhetően egyre meghatározóbb. Már a kávéházi asztalra terített reggeli kínálata is jól szimbolizálta az ország sokszínűségét, ahol a francia croissant és a német kuglóf versengtek az ínyencek kedvéért, és a szomszédos asztalnál egy hírre éhes olvasó kezében a helyi Tageblatt napilapban is egymás mellett sorakoztak a német és a francia nyelvű cikkek. Ez a gazdag változatosság történelmi eredetű, hiszen a több mint ezer esztendővel ezelőtt alapított város – ami ma is őrzi az évszázadok sodrásában kialakított erődítmény jellegét – a különböző európai uralkodóházak ékköve volt.

Az Európai Unió tagországai közül hét ma is alkotmányos monarchia, és köztük Luxemburg a világ egyetlen nagyhercegsége. Nassaui Henrik idén ünnepelte trónra lépésének hatodik évfordulóját, ám az uralkodócsalád korábbi töretlen népszerűsége az utóbbi hónapok során vesztett fényéből. Elsőként a főváros közelében fekvő grünewaldi királyi erdő egy része eladásának híre korbácsolta fel az amúgy békés alattvalói kedélyeket, ugyanis ezt a területet korábbi nagyhercegek már két ízben is elkártyázták, és mindkét alkalommal a luxemburgi állam adta vissza nemes gesztusként az uralkodócsaládnak. Következő félrelépésként Joséphine-Charlotte, az egy éve elhunyt és rendkívül tisztelt nagyhercegnő, II. Albert belga király édestestvére ékszereinek eladását híresztelték el. Az összesen közel 1 millió euró értékű ékszer elosztásán az örökösök nem tudtak megegyezni, és a Sotheby’s céget bízták meg az értékesítéssel. Végül is a közfelzúdulást követően a világ egyik leggazdagabb uralkodóháza – amit a luxemburgi állami költségvetés is közel 8 millió euróval támogat évente – sajtó útján fordult a néphez, és bejelentette, hogy eláll az ékszerek eladásától. Pedig Henrik és családja összességében közelebb próbál állni a néphez, mint elődeik: a nagyherceggel gyakran testőrök nélkül különböző rendezvényeken is könnyen találkozhat az utca embere, és Mária Terézia nagyhercegnő is gyakran vásárol a szombati piacon a fővárosban.

A reggeli utáni sétánk is erre, a városháza által uralt térre vezetett, ahol a középületet őrző bronzoroszlánok előtt terítik ki portékáikat szombat reggelente a kereskedők. Mindig érdekes program megfordulni egy ismeretlen város piacán, ahol megismerkedhetünk a hétköznapok szokásaival, így a gasztronómiai kínálatban láthattuk a pazar zöldséges pultok mellett a változatos húsételeket is, a nemzeti eledelként is tisztelt rizlinges pástétomot meg is kóstoltuk. Mivel a nagyhercegnővel nem sikerült összefutnunk, de adózni szerettünk volna az uralkodóház iránti kíváncsiságunknak, elindultunk a piactértől néhány lépésre fekvő Nagyhercegi Palota spanyol reneszánsz stílusban kivitelezett tornyos épületéhez. Egyfajta operetturadalom hangulatában képeslapokról és fajansztányérokról mosolyogtak ránk az uralkodócsalád tagjai a palotát környező emléktárgyüzletek kirakataiban.

Innen néhány görbe utca labirintusát követve, és a közelmúltban felújított MNHA, azaz „Musée National d’Histoire et d’Art Luxembourg” épületét érintve – ahol a múlt hónap közepéig a Pesten is bemutatott Luxemburgi Zsigmond időszaki kiállítás várta a látogatókat – jutottunk a lenyűgöző panorámát nyújtó városfalra, ami ma is mementóként utal Luxemburg hajdani erődítmény szerepére, ugyanis védelmi rendszerének köszönhetően korábban az Észak Gibraltárjának is nevezték. Egyedien szép kilátás nyílik innen az alsóvárosra, az Alzette folyó által átszelt Grundra és a negyedet uraló Neumunster-apátságra, illetve a városfal részét képező kazamaták romjaira. Szép idő esetén, amiből társaságunknak is kijutott, kiadós levegőzést nyújtó program a városfalakat körbejárni, és így felfedezni a város különböző látványos pontjait. Kellemes pihenőre találtunk a hajdanán serfőzdéiről ismert alsóváros egyik folyóra néző teraszán, ahol a helyi habos Bofferding szomjoltó hatását is tesztelhettük.

Az éttermeknek és galériáknak helyet adó több száz esztendős házak ódon atmoszférát sugároztak, és amint a helyszínen megtudtuk, esténként mozgalmasabb életre kelnek, különösen szerdán, amikor a helyiek a hét közbeni fáradtsággal dacolva, és egy régi szokásnak hódolva, itt adnak hagyományosan találkozót egymásnak. Szintén a Grund negyedében található a város egyik legjobb étterme is, az olasz névre hallgató Mosconi, ahol hétköznap délben az „à la carte” kínálat mellett egy menü formájában még barátibb áron is meg lehet kóstolni az ínyencségeket. A nemzetközi gasztronómia mellett számos étteremben rátaláltunk a neves helyi étkekre is, mint a „Flamicherzooï” zöldséges tortára, vagy például a rakott zeller kíséretében felszolgált, sörben sült fácánra, amihez harmonikusan illettek a helyi Moselle zamatos fehérborai. A Neumunster-apátság okkersárga épületét szintén néhány esztendővel ezelőtt renoválták, ugyanis az elmúlt évtizedekben börtönként szolgált, és rendkívül leromlott állagú volt, míg ma az üveggel befedett belső udvartól kezdve a hangulatos kerengőig kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak ad otthont. A templom mentén békésen hömpölygő Alzette vizén festőien tükröződött a történelmi negyed, a távolban pedig teljes kontrasztként a Kirchberg-fennsík modern épületei magasodtak.

A jelentősebb európai intézmények – mint a számvevőszék vagy a bíróság – helyhiány miatt hajdanán a városon kívülre költöztek. Így vált a korábban csak a krumpliföldekről és a legelőkről ismert Kirchberg-fennsík Luxemburg új negyedévé, ahol az üzleti világ mellett ma már a kultúra is jelentős helyet kapott. Tavaly itt adták át Európa egyik legszebb modern koncerttermét, a „Philharmonie”-t, amit látványos oszloptengerével a híres francia építész, Christian de Portzamparc tervezett, és akusztikájának köszönhetően, illetve műsorkalendáriuma szerint a világ legjobb zenészeit látja vendégül. Közvetlen szomszédságában avatták fel az elmúlt nyáron az új kortárs képzőművészetek múzeumát, a neves Pei tervei szerint épített MUDAM-ot, aki egy régi erődítmény falaira egy üvegkatedrálist álmodott. Az épület drágasága ellenére egyöntetű sikert aratott, és a jövőben valószínűleg a város egyik új szimbólumává is válhat, viszont a kiállított tárgyak már jelentősen megosztották a helyieket és a külföldről ide látogatókat. A Kirchberg negyede egyébként is megér egy sétát, új sportközpontja, a Coque pedig már most az aktív pihenés kedvelt helyszínévé vált, olimpiai úszómedencéjében mi is nagyot csobbantunk.

A hazafelé tartó repülőút során egyöntetű volt társaságunk véleménye: Luxemburg ideális hétvégi úti céllá vált izgalmas kontrasztjaival a múlt emlékei és a kortárs jegyek között!

Luxemburg 2007-ben ismét reflektorfénybe kerül az Európai Kulturális Főváros programsorozatnak köszönhetően, amivel szinte egy időben adják majd át a francia fővárossal új összeköttetést nyújtó szuperexpressz vasútvonalat és a jelenleg még építés alatt álló új repülőteret. A kulturális programok számos új és szokatlan helyszínre hívják majd fel a figyelmet, több elhagyott ipari épület is új életre kel majd. A részletes program a www.luxembourg2007.org oldalon található!

A Belgium, Franciaország és Németország által határolt országba Budapestről legegyszerűbben a Wizzair (www.wizzair.com) járataival megközelíthető Frankfurt-Hahn repülőterén keresztül lehet eljutni, ahonnan óránként indulnak csatlakozó buszjáratok (www.easybycoach.com). A nagyhercegségről és a fővárosról további részletes információval a helyi idegenforgalmi hivatal szolgál (www.lcto.lu). A „Luxembourg Card” (www.ont.lu) megvásárlásával (példaként 32 euróért 2 napra egy 2–5 fős családnak) ingyenes helyi közlekedéshez és számos múzeumi belépőhöz juthat a látogató. Szállás kérdésében hasznos tudnivaló, hogy hétközben az üzleti látogatók miatt az árak magasabbak, viszont hétvégéken az egész év során, illetve a teljes nyári szabadságolási időszakban (július–augusztus) a négy- és ötcsillagos szállodákban is rendkívül kedvező árakra találhat az érdeklődő. A klasszikus kínálat mellett 2007 nyarán kerül majd átadásra a város első kortárs design-szállodája is, a Sofitel Le Grand-Ducal (www.sofitel.com).