Ugyan a kastély a pandémia idején zárva tart, ám Keszthely még így is lenyűgözi a látogatókat. Kezdjük a leghíresebbel, a Festetics kastéllyal.
Keszthely több földesúr tulajdonában volt, mígnem 1739-ben a legnagyobb birtokostól megvásárolta Festetics Kristóf. A barokk stílusú kastély építése ezután kezdődött és még többször átalakították. Bővítették neobarokk toronnyal és újabb épületrészekkel, végül 101 helyiségből állt. A második világháború nem okozott komoly pusztítást a városban, a Festetics-kastély épülete, bútorzatának egy része és könyvtára épen maradt.
A könyvtár megmenekülése annak köszönhető, hogy a fosztogatásokat megelőzendő a könyvtári szárnyat az ott elraktározott berendezési tárgyakkal együtt elfalazták. Nem így történt a bútorokkal, festményekkel, porcelánokkal. Ezek nagy része szétszóródott, „elvándorolt”.
A kastély bejárata előtt látható a család leghíresebb tagjának, gróf Festetics Györgynek a szobra, aki kiemelten fontosnak tartotta a kultúrát. Ezt bizonyítják a megmaradt bútorok, festmények is. A Festetics-kastély parkja egyidős magával az épülettel. Jelentősége nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is óriási. A 18. században megalkotott barokk kastélypark ugyanis Közép-Európa legjelentősebb kertművészeti alkotása. Széleskörű ismertségét a tájkép az angolkert és a franciakert kombinációjának köszönheti. Az angolkertekben az ember hagyja a természetet érvényesülni, míg a franciakertre a mértani formák kialakítása a jellemző. Az újkori rekonstrukció során a kerti tó kétszer akkora lett, mint az eredeti volt, s a Hercegnői Kamarakert esztétikai céllal épült, azaz intimitása miatt az előkerti úttól cserjék takarják.
Itt található egy Könnyező Szűz Mária szobor is, közelében találjuk azt a többszázéves páfrányfenyőt, ami már Festetics György névjegykártyáján is látható volt. A kor egyik újdonsága az előkert szökőkútja, kialakított gépészeti berendezése, a fúvókái és a vízvezetékrendszer egyedülálló látványt varázsolt a néző elé.
A sétálóutcává alakított Kossuth Lajos utcát számos műemlék jellegű és műemléki védettséget élvező épület koszorúzza. Az épületek legnagyobb része romantikus vagy eklektikus stílusú. A sétálóutca végét a Georgikon zárja. A Festetics György által alapított gazdasági tanintézet egyes épületeiben ma a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely működik, míg más épületrészekben oktatási intézményként a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa áll a diákok rendelkezésére. A Fő téren áll a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom, amely a város legrégebbi épülete, 1390. körül emelték. A keszthelyi templomot alapító II. Lackfi István a királyi seregek fővezére volt. A kerekegyházi Lackfiakat az Anjou-kor legvagyonosabb, legbefolyásosabb főnemeseiként jegyezték. 1974-ben fedezték fel a templom szentélyének falfestményeit, amelyek a mai Magyarország legnagyobb felületű gótikus freskói. A templom előtt látható a millennium évében állított Lackfi István nádor lovasszobra.
Dunay Csilla
