A napi tornaóra hatására, a korábbinál több időt fordítanak sportolásra a gyerekek, de a sportegyesületeknek így is jelentős feladataik vannak még. Ugyanakkor a dolgozó felnőttek 60 százaléka motivációs gondokkal küzd a sporttal kapcsolatban – derül ki az Intersport legújabb, a régió sportolási szokásait bemutató trendtanulmányából.
„ÍGY SPORTOL MAGYARORSZÁG” – címmel ismertette az Intersport, a legújabb, Magyarország és a régió sportolási szokásait feltérképező egyedülálló, friss és átfogó felmérés eredményeit. A világ legnagyobb sportszer kereskedelmi cége, az Intersport, Ausztriában mutatta be legújabb Sport Trendriportját, ami a munka és a sport, a gyermekek és a sport viszonya mellett a sport és a természet kapcsán kérdezte meg a cseh, a magyar, a német, az osztrák és a szlovák válaszadókat.
A felmérés fontos megállapítása, hogy Magyarországon szinte minden szülő (96%) azt szeretné, ha gyermeke aktív, sportos lenne – fejtette ki Horváth Csobán, az Intersport Magyarország ügyvezető igazgatója. Hozzátéve: a sportegyesületek lehetőségeit, illetve tennivalóját mutatja, hogy hazánkban csak a gyerekek 35%-a tagja valamilyen sportegyesületnek. (Szlovákiában 46,4 %, Ausztriában 47,9 %, Csehországban 49,4 %, Németországban 57,3 %) Ebben nagy szerepe van annak, hogy a válaszadó magyar szülők majdnem fele szerint a sportegyesületi kínálat nem kielégítő a lakóhely, vagy az iskola közelében.
A felmérés szerint – ahol egy kérdésre több választ is lehetett adni –, a hat évesnél idősebb gyerekkel élő szülők 18 %-a nem tudja, mennyit sportol gyermeke, 16 %-uk szerint heti 1-3 órát, 21 %-uk szerint legalább heti 5 órát, 40 %-uk szerint pedig hetente több mint 5 órát tölt el sporttal a család kisebb tagja. Beszédes adat, hogy miközben a gyerekeknek csak 4,5 % nem sportol rendszeresen, az iskolai tornaóráknak köszönhetően egyértelműen megnőtt a gyerekek sporttal eltöltött óráinak száma, ezáltal pedig nagyrészüknek a sport beépülhet a mindennapjaiba.
A közösségi média megoszt, de van jó szerepe is
A mobiltelefon, a közösségi média és a sport kapcsolatát elemző kérdésre a válaszadók 77 %-a mondta azt, hogy minél gyakoribb a digitális média használata, a gyerekek és fiatalok annál kevésbé aktívak a sportban. Ugyanakkor a válaszokból az is kiderült, hogy a digitális média ösztönözhet is a sportra: a megkérdezettek 49 %-a szerint a közösségi média arra motiválhatja a fiatalokat, hogy (többet) sportoljanak, míg 58 %-a gondolta úgy, hogy a közösségi média sportos példaképeket állít a fiatalok elé. A válaszadók 59 %-a szerint a közösségi média felkelti a fiatalok érdeklődését az új sportágak iránt.
A helyszín és a közösség is számít
A gyerekek sportra való motivációjához kapcsolódva a helyszínt illetően, a válaszadók 32%-a mondta azt, hogy a gyerekek számára fontos, hogy a természetben legyenek. 64% szerint a mozgás öröme, 45% szerint pedig az egészség és a fittség a gyerekek sport iránti motiváló ereje. Emellett a szülők 57 %-a vallja azt, hogy a barátokkal való együtt sportolás a legfontosabb mozgatórugója annak, hogy egy gyerek mozogjon.
A munka melletti sport energiát igényel és szabadít fel
A felnőtt munkavállalók 59,1 %-a válaszolta azt: hiába határozza el, hogy munka után sportolni fog, nincs elég motivációja a sportoláshoz, mert ezzel kapcsolatban motivációs mélyponttal küzd. Ez az arány csak Csehországban és Szlovákiában jobb – 55,4%, illetve 56,7% -, míg Ausztriában 66,8%, Németországban pedig 60,5%. Emellett a válaszadók 59 % mondta azt, hogy a munka és az egyéb tennivalók mellett nem jut ideje arra, hogy a gyerekeivel sportoljon. Ugyanakkor, a megkérdezettek 82 %-a mondta, hogy igyekszik sok mozgást beépíteni a munkás hétköznapokba, míg 62 % vallja azt, hogy csökken a munkában nyújtott teljesítmény, ha hosszabb időn keresztül nem sportol. 76% tartja úgy, hogy a sportra mindig kell időt találni, akkor is, ha a munkahelyen sok a stressz. 62% pedig szeretné még jobban beépíteni a munkás hétköznapjaiba a sportot.
A kérdésre, hogy milyen hatással van a rendszeres sportolás a munkájára, a válaszadók 67%-a mondta azt, hogy a sportolás után általában jobb a hangulata, míg 54%-uk szerint ettől nagyobb teherbírás, 48% szerint pedig megnövekszik a teljesítőképesség, míg 15% szerint csökken a kiégés kockázata.
A felmérés során az is kiderült, hogy Magyarországon, a munkaadók csupán 32%-a biztosít dolgozói számára térítésmentes fitnesz lehetőséget. Vagyis a munkaadók 68%-a nem biztosít dolgozói számára térítésmentes fitnesz lehetőséget. A helyzet ugyanakkor másutt sem sokkal jobb: az arány Ausztriában 69%, Csehországban 72,1 %, Szlovákiában 75,4 %, míg az éllovas Németországban 65,4 %.
A magyarok a természetbe vágynak
A magyar válaszadók 51 % a szabadban végzi a sporttevékenységeket, míg 85 % szívesen sportolna többet a természetben. Az outdoor sportok kedvelői a friss levegőt szeretik. A természetben zajló outdoor sportok kedvelőinek 84 %-a azért ezt választja, mert a friss levegőn akar lenni. 59 % szerint egyszerűen szép a természetben lenni, míg 51 % szabadnak érzi magát a természetben. Arra a kérdésre, hogy a természetben hol szeret a legjobban sportolni, a magyar válaszadók 51%-ban az erdőt, 44%-ban a vizeket, 40%-ban a mezőket/parkokat, 22 %-ban a hegyeket jelölték meg.
A sportpálya a férfiak terepe
A férfiak 31 %-a, de csak a nők 17 %-a, mozog a legszívesebben a sportpályán. Vagyis majdnem kétszer annyi magyar férfi, mint nő, választja a sportpályákat. Eszerint egy magyar vegyes focicsapat négy nőből és hét férfiból állna fel.
A kempingezés még sok potenciált hordoz
A kempingezéssel kapcsolatban adott válaszokból kiderült, hogy a válaszadók 86%-a szerint a kempingezés a szabadságot és a kalandot jelenti, míg 13% szerint egyszerűen szép a természetben lenni. A válaszadók 66%-a külföldön szeret kempingezni, 42% leginkább a fesztiválokon kempingezik. A válaszadók 11%-a 2-3 évente egyszer kempingezik, 38% ritkán 38% viszont soha nem kempingezik.
Idős korban is fontos a fittség
Az időskori sportolás kapcsán a válaszadók 92 %-a gondolja úgy, hogy aki rendszeresen sportol, kiegyensúlyozottabban él, míg 69 %-uk szerint a sport a fiatalság forrásaként hat.
A havonta egy alkalomnál ritkábban, vagy sohasem sportolók válaszaiból az is kiderült, hogy egy lusta embert sem egy orvos, sem egy barát nem tud meggyőzni. 43 %-uk szerint: „Csak én magam tudnám magam több sportra rávenni.”
_
