A napfény városa

Kecskemét a dél-alföldi régió napfényes nagyvárosaként Budapesttől és Szegedtől egyenlő távolságra található (86 km). Aki tehát autóval közlekedik, annak csupán egy szűk órára van szüksége ahhoz, hogy megcsodálhassa az egykori mezőváros hamisítatlan szecessziós hangulatát. A legjobb persze, ha néhány napig el tudunk időzni a városban, de még akkor is megéri körbesétálni a történelmi belvárost, a legfőbb attrakciót, ha csak fél óra áll rendelkezésünkre. Olyan épületeket láthatunk, mint a Városháza, a Nagytemplom, a Kodály Intézet, a Cifrapalota, az Újkollégium, a Katona József Színház vagy a Tudomány és Technika Háza. Kevés az olyan város, ahol több – katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, zsidó – vallás temploma lenne megtalálható egy háromszáz méteres sugarú körön belül. Tavasszal, nyáron és ősszel – meg persze karácsony előtt – a főtéren gyakran tartanak előadásokkal tarkított vásárokat.

A séta végén – vagy közben – térjünk be egy kávéra a Túróczyba. Étterem és kávéház – igazi polgári miliő, frissen őrölt babkávé, figyelmes kiszolgálás. A vásárlás szerelmeseinek a vadonatúj Malom Center ajánlott: bár építését politikai viták övezték, átadása óta naponta bizonyítja népszerűségét.

KULTURÁLIS ATTITŰD

Kecskemét a múzeumok városa is, így mindenki talál olyasmit, ami miatt érdemes idelátogatnia. Aki gyerekekkel érkezik, annak megéri hétvégére időzíteni a kirándulást: a Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum (Gáspár András utca, www.szorakatenusz.hu) egyrészt régi játékokat mutat be, másrészt pompás foglalkozásokkal várja a kisebbeket, olyan érdekességekkel, mint a farsangiálarc-készítés vagy a jeles napok (Katalin, Dorottya) időjósló szerepének közösségi megbeszélése.

A nagyobbak szórakoztatására a Népi Iparművészeti Múzeum ajánlott (Serfőző utca 9., www.museum.hu/kecskemet/nepiiparmuveszeti) csodálatos állandó kiállításokkal és kézműves foglalkozásokkal, vagy a Cifrapalota (Rákóczi út 1.), amely a Kecskeméti Képtárnak ad otthont, ahol Egry József, Czóbel Béla, Mednyánszky László és más magyar mesterek klasszikus munkáit mutatják be, illetve mindig van egy kortárs tárlat is. Feltétlenül meg kell nézni a Bozsó Gyűjteményt is (Klapka u. 34.), melynek megalapítója Bozsó János (1922–1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hivatalos honlap szerint az 1940-es évek végén kezdett el festészettel foglalkozni, művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. Bozsó János az 1950-es évek közepén első és egyetlen műtermét a kecskeméti Klapka-házban rendezte be. A XVIII. század végén épült barokk lakóházban Klapka György, az 1848–49-es szabadságharc tábornoka a diákéveit töltötte 1832 és 1834 között. Bozsó János kezdetben csendéleteihez keresett a gyermekkorából ismerős, régi használati tárgyakat, ezért végigbarangolta szűkebb és tágabb hazája vidékeit, és egyre nagyobb szerelemmel gyűjtötte össze a magyar néprajz kallódó tárgyi emlékeit, majd később az európai iparművészet jeles kincseit is. Műgyűjteményét évtizedeken át nagy elhivatottsággal gyarapította, és ezzel megalapította a régió legnagyobb látogatható magángyűjteményét, amelyet szeretett szülővárosának, Kecskemétnek ajánlott fel. A gyűjtemény ma alapítványi formában működik, a gyűjtő eredeti elrendezését megőrizve tekinthetik meg a látogatók a több száz négyzetméteres kiállítást. A magyar néprajz tárgyi emlékei mellett egy újabb épületszárnyban főúri paloták, nemesi udvarházak, módos polgári otthonok XVI–XIX. század közötti világát idézik meg korhűen berendezett enteriőrökkel.

Aki pedig még ezek után is kiállításra vágyik, annak íme néhány programötlet címszavakban: Planetárium, Hangszergyűjtemény, Magyar Naiv Művészek Múzeuma, Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma, Nemzetközi Kerámia Stúdió, Katona József Emlékház, Fotográfiai Múzeum…

HEDONISTÁK FIGYELMÉBE

Kecskemétben az is nagyon jó, hogy – a városban és közvetlen környékén – vannak olyan helyek, ahol tényleg jókat lehet enni. A leghíresebb – igazából Kecskemét előtt (de nem sokkal) – a Tanyacsárda, a régi 5-ös úton. 1973-ban nyílt meg, mára – túlzás nélkül – világhírű lett: a The New York Times gasztronómiai szakírója éppúgy hiperlatívuszokban számolt be tapasztalatairól, mint bármely éhes utazó, aki errefelé járva ide tért be. A Tanyacsárda – kihallatszik a nevéből is – a magyaros ételek kincsesbányája: az adagok óriásiak, a szakácsok kitűnőek, az árak megfizethetők.

Aki pedig már beért a városba, annak érdemes felkeresnie a Szabadság téren – a város szívében – a Túróczy Étterem és Kávéházat, vagy a Batthyány utcán a Három Gúnár Fogadót, amely a szárnyasételek specialistája. Aki pikánsabb házi ízekre vágyik, térjen be a belvárostól másfél percre a Kisbugaci Csárdába, az olasz ételek kedvelői a piac mellett található olasz étteremben lakhatnak jól, a halételek kedvelőinek pedig irány a Sugovica Halászcsárda az Izsáki úton, ahol bajai módra (értsd: tésztával) főzik a halászlét, fantasztikusan.

Másfajta kényeztetésért vagy akár gyógyulásért májustól szeptemberig érdemes felkeresni a Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdaparkot, melynek gyógyvize nemcsak mozgásszervi megbetegedések gyógyítására, hanem nőgyógyászati problémák, valamint sportsérülések kezelésére is alkalmas. A víziparkban 3 különböző hőmérsékletű termálmedence, élménymedence és csúszdapark várja a látogatókat, a közelben pedig masszázzsal, szaunával vagy akár iszapkezeléssel is kényeztethetjük magunkat (www.csuszdapark.hu).