A Fiumei úti sírkertben a pandémia ellenére is folytatódnak a tematikus séták, amelyek ezúttal az angyalszobrok és Mária-ábrázolások felkeresésével idézik fel a karácsony hagyományos motívumait. A Fiumei úti sírkert 170 éves történelmével mára olyan kultuszhellyé vált, mint a párizsi Père-Lachaise. De míg a francia fővárosban Molière, Balzac, Bizet, Chopin és Edith Piaf sírja látható, addig a hajdani Kerepesi úti temetőben Jókai, Arany, Kossuth, Erkel, Faludy és Kertész Imre sírja előtt lehet tisztelegni.
A sírkert Pest köztemetőjeként nyílt meg, de a század végére hazánk egyedülálló kegyeleti helyévé vált. Itt áll Kossuth Lajos mauzóleuma, amely hazánk legnagyobb síremléke. Az 1909. november 25-én felszentelt, hét emelet magas mauzóleumot Gerster Kálmán építész tervezte, a síremléken elhelyezett két szobor Stróbl Alajos szobrászművész alkotása. Kossuth Lajos mellett itt nyugszik felesége, két fia és lánya, valamint menye.
A Batthyány Lajos porhüvelyét őrző mauzóleumot 1872 és 1874 között építették Schikedanz Albert tervei alapján. A neoreneszánsz épület homlokzata teraszos felépítésű, az alsó teraszról nyílik a kripta, ahová az első független és felelős magyar kormány miniszterelnökét helyezték örök nyugalomra. Deák Ferenc mauzóleuma szintén monumentális. Belső terét Róth Miksa mozaikjai és Székely Bertalan festményei díszítik. Kupolája Zsolnay kerámiával ékesített. A magyar történelem és kultúra nagyjait őrző síremlékek jelentős része művészettörténeti érték, híres építészek, szobrászok alkotása.
Deák Ferenc mauzóleuma
A sírkertben külön parcellát kaptak a művészek, az 1848-as és 1956-os forradalmak hősei, sportolók és sportvezetők, írók és költők. Az arborétumnak is beillő temetőkert 56 hektáron terül el, amely 2016 óta áll a Nemzeti Örökség Intézete kezelésében, és fogadja méltó körülmények között látogatóit. A Fiumei úti sírkert tematikus vezetéseivel kirándulások célpontja, kihelyezett tanórák helyszíne, teret ad a kegyeleti kultúrának, a Nemzeti Pantheon bemutatásának.
Kossuth Lajos mauzóleuma
A rekonstrukció után változatlanul folytatódnak a költséges helyreállítási munkálatok a sírkertben és a közvetlen szomszédságában található Salgótarjáni utcai zsidó temetőben, amely Magyarország egyik legkülönlegesebb sírkertje. A temető 1874-ben nyílt meg, s 1892-ig ez volt Pest egyetlen működő izraelita temetője. A pesti zsidóság elitjének végső nyughelyéül szolgáló mauzóleumok közül a legtöbbet Fellner Sándor és Quittner Zsigmond tervezte. A temetőben több síremlék, valamint a szertartási és kapuépület a szecesszió hazai mesterét, Lajta Béla munkásságát dicséri. Néhány mauzóleum kiemelkedik a többi közül, mint például Wodianer Fülöp könyvkiadó, Kaufmann Dávid vallásfilozófus, Weiss Manfréd gyáriparos és Fényes Adolf festőművész nyughelye.
Dunay Csilla
