Az ESG (Környezeti, Társadalmi és Irányítási) szempontok alkalmazása a céges autók flottakezelése terén a környezeti fenntarthatóság mellett kézzelfogható hasznot is hozhat – fejtette ki Németh Eszter, az Arval Hungary kereskedelmi és értékesítési igazgatója és Kalla Péter, a cég beszerzési vezetője. A két szakember AzÜzlet 2024 március 21.-i Cégautó és flottakonferenciáján elmondta: a vállalatok által ma már megkerülhetetlen ESG terén az autóflotta az egyik olyan szegmens, amellyel a pontozási rendszerben a legtöbb negatív pontot összeszedni. De az új autó beszerzése kapcsán az is fontos szempont, hogy azt ne a munkavállaló, hanem elsősorban a munkakör igényeit figyelembe véve szerint kerüljenek kiválasztásra.
A két szakember előadásában elmondta: miközben a környezeti fenntarthatóság, az ESG szempontjai, a céges flották környezetre gyakorolt hatása miatt is fontosak, a munkavállalók komfortérzetének növeléséhez is hozzájárulhatnak akkor, amennyiben azok a munkakörüknek, életkörülményeiknek megfelelő (az otthoni töltési lehetőség szempontjából is optimális) villanyautóba ülhetnek. Ezt igazolják az 1989-ben alakult, jelenleg 28 országban jelenlévő, az ESG mutatók szempontjából sem mellékesen, igen sok női vezetőt is foglalkoztató Arval globális számai is. Az összesítések azt mutatják, hogy a cégcsoport által globálisan kezelt 1,7 millió gépjárműből álló flottában, csak az elektromos átállásnak köszönhetően 35 százalékkal tudták csökkenteni a CO2 kibocsátást. Az Arval húsz éve van jelen Magyarországon, ahol ötven alkalmazottja a 7000 járműből álló itteni flottát kezeli, amelyből évente mintegy ezer kerül a piacra használt autóként, ahol a maradványérték kalkulációnál a nemzetközi trendeket követik le.
Az Arvalnál idén kezdődött meg az az ESG szerinti munka, amelynek eredményeként a pénzügyi jelentés mellett a 2024-es adatokon alapuló 2025-ös ESG riport is elkészül majd. Ennek azért is nagy a jelentősége, mivel az új pénzügyi szabályozók szerint például olcsóbban jut pénzforráshoz az a vállalat, amely kedvező ESG mutatókkal rendelkezik. Ennek szellemében a vállalat már a beszállítóit is az ESG szempontok alapján választja ki, szakítva azzal a hagyománnyal, hogy a beszállítóval kialakított kapcsolatot csak az adott termék átadása, vagy szolgáltatás elvégzésének minősége alapján kerül értékelésre.
„Az ESG bevezetésével az egyik legnagyobb változás az Arvalnál az, hogy már azt is elkezdjük követni, hogy a használat után mi történik a gumiabronccsal. Ki viszi azt el, hova viszi el és mit kezd majd azzal. Vagy, hogy végső soron mi történik az olajcsere után megmaradt fáradt olajjal. Az ESG bevezetése azért is nagy kihívás, mert 7000 autó üzemeltetése eddig is rettentően magas kockázattal járt, aminek csak az egyik eleme, hogy miként alakulnak a javítási költségek A jövőben a járművek karbantartási költség vizsgálatánáll már azt is figyelembe kell majd venni, hogy a szervízpartner az ESG szempontjainak megfelelően végzi-e a munkáját? Ehhez kötődően pedig a flottakezelés adminisztratív terhei is jelentősen megnőnek majd” – mondta el elemzésében Kalla Péter.
Hozzátette: cégük ennek tükrében kezdte el a saját országos, úgynevezett preferált beszállítói hálózatának auditálását. Ez a szervízhálózat azért jött létre, hogy a flottakezelő magas szintű szolgáltatást tudjon garantálni a flotta járműveinek karbantartása, többek között a karosszéria javítás és a gumiabroncs ellenőrzés és csere kapcsán. Ennek érdekében pedig az Arval, az ügyfelek jó minőségű kiszolgálása mellett a szolgáltató partnereiért is felelősséget vállal, támogatva őket a fenntartható üzemelés biztosításában.
„Miért érdekes az, hogy 2025-ben fogjuk az első ESG beszámolónkat elkészíteni a 2024-es adatbázis alapján? Egyrészt azért, mert a nagyvállalatoknak ezt ekkor kell először kötelezően megtenniük. Másrészt azért, mert az ESG szerinti megfelelést ők is levetítik majd a beszállítóikra. De a különféle terhek mellett az ESG megfelelés egyben lehetőségekkel is együtt jár: például ha egy cég elektromosra állítja át a flottáját, akkor ezzel kapcsolatban adó-visszaigénylést is kérhet vagy akár támogatási forrásokat is igényelhet” – érvelt Németh Eszter. Aki elmondta: az Arvalnál ezért még abban hisznek, hogy bizonyos futásteljesítmény felett, továbbra is jó megoldás lehet egy mai euronormát megütő, vagyis minimális károsanyag kibocsátású, új dízelautó.
„A legfontosabb mindig az, hogy valójában hogyan használom az autót – ahhoz kell az optimális megoldást megtalálni a hajtáslánc terén. Természetesen nálunk is új, ESG alapú cégautó szabályzat lép életbe, ahol a munkatársak elektromos autót is választhatnak. De a legfontosabb üzenet mégis az, hogy azt érdemes megnézni, mire akarom használni az autót, és ehhez képest mi az optimális megoldás. A 7000 saját autónknál végzett méréseink szerint az átlagos magyarországi flottafelhasználók éves szinten 36 ezer kilométert tesznek meg. Ha ezt nézzük, mindenki joggal mondhatja, hogy benzinüzemű autót, vagy esetleg hibridet, netán elektromosat kell venni mindenkinek. De például nálunk is, a mai napig vannak olyan sales-es kollégák, akik évente ötvenezer kilométert is elmennek, sőt van olyan ügyfelünk, aki százezer kilométer fölött fut egy évben. Nekik mindenképpen továbbra is a dízelüzemű gépjármű használatát tudom javasolni” – folytatta Kalla Péter.
Hozzátette: a benzinüzemű autót évi 42 ezer kilométeres futásteljesítmény alatt javasolják és ez is csak akkor optimális, ha a legtöbbet autópályán fut az autó, mert a benzinüzemű kocsi is azt szereti, ha sokat megyünk vele egyszerre. A hibrid meghajtást pedig legfeljebb éves 25 ezer kilométer alatti futásteljesítmény esetén ajánlják.
„Itt van egy trükk. A plug-in hibrideket sok helyen azért veszik, mert akár ötven kilométert, vagy valamivel többet is képesek elmenni elektromos üzemben, ráadásul ehhez zöld rendszám is jár; vagyis az ügyfél úgy érzi, mindent megtett a környezetéért is. A baj csak az, hogy a felmérések szerint a felhasználók több, mint 90 százaléka sosem tette még töltőre az autót. Ezért az ESG és a gazdaságosság miatt is érdemes foglalkozni azzal, hogy ezek az autók töltőre kerüljenek” – nyomatékosította Kalla Péter. Aki arról is beszélt, hogy az optimális flottakialakítást tovább megnehezíti, hogy aki már a 2025-ös ESG jelentésében kedvező 2024-es adatokat szeretne felmutatni, annak azzal is számolnia kell, hogy egy most megrendelt autóra 6-8 hónapot kell várni – hacsak nem vásárol valaki a készleten lévő autók közül.
„Ebben az esetben is kulcskérdés, hogy az adott futásteljesítményt alapul véve, az adott kolléga munkakörének megfelelően válasszunk járművet. Mert a legtöbb pozícióban nem a kollégának, hanem a munkakörnek vesszük az autót” – nyomatékosította a szakember. „Azt is fontos figyelembe venni, hogy az az autó amit ma megvesztek, a mai tudásunk szerint legalább 2036-ig a magyar piacon fog futni, ahol a jelenlegi használt gépkocsipark átlagos életkor 15 és fél év körül alakul.”
Ennek szellemében az Arval által kezelt flottában még viszonylag kevés a tisztán elektromos autó, miközben a hibrid és plug-in hibrid meghajtás már egyre nagyobb arányban képviselteti magát. A megrendeléseket tekintve ugyanakkor az is látszik, hogy mára egyrészt megcserélődött a benzin-dízel arány, mivel nagyon sokan váltottak át a benzinmotorokra, másrészt a hibridek kárára megnőtt az elektromos járművek aránya is.
„Tehát abszolút látszik az elektromos átállásra való törekvés: akinél már fontos a zöld szemlélet, ott most első körben a hibrid autókat állítják át elektromos meghajtásra. A jelenlegi flottaarányok kialakulását az is nagyban befolyásolja, hogy miközben a gyártóknak egyre inkább csökkenteniük kell az autóik CO2 kibocsátását, ami a hibrid és az elektromos autók irányába viszi a kínálatot, a másik oldalon a mi ügyfeleinknek nagyon nagy részének van már 2025-re kitűzött károsanyag-kibocsátás csökkentési célja, ami a felhasználói oldalról is az elektrifikáció irányába hajtja a piacot. Tovább erősíti ezt a trendet, hogy az elektromos autók cégautó adója nulla, miközben egy erősebb motor, a hagyományos hajtással 41 ezer forintos havi cégautó adóvonzattal is járhat, ami azért szépen felnyomja az üzemeltetési költségeket. Ráadásul az elektromos autók karbantartási költségei is alacsonyabbak. Ehhez jön a díjmentes parkolás lehetősége, különösen Budapesten, ahol az Arval ügyfelek autóinak durván 70 százaléka fut. Más kérdés, hogy elég bizonytalan a jövő, hogy ez az ingyenes parkolási lehetőség meddig marad fenn. Ugyanakkor a publikus töltési lehetőségek bővülése tagadhatatlan, miközben egyre többen fejlesztenek telephelyi töltési lehetőségeket, valamint már az otthoni fali töltés is rendelkezésére áll azoknál, akiknél ennek a lehetőségei adottak. Emellett azt is látjuk, hogy mivel az ESG-hez kötődően, a munkavállalói jólét is gyakran szerepet játszik az elektromos autók bevezetése kapcsán, egy vagy akár két kategóriával magasabb kategóriájú autót is kaphat az, aki a hagyományos meghajtás helyett villanyautóba ül” – összegzett Németh Eszter. Aki hozzátette: miközben az elektromos autók magasabb casco költségeit mindenki rizikóként éli meg az Arvalnál előny, hogy a cég biztosítást is integrálja a havidíjban, ezért abban ennek kapcsán nem tesznek különbséget.
Ennek kapcsán azt is elmondta, hogy miközben az Arvalnál egy átlagos, hagyományos meghajtású autó bérleti díja havi 204 ezer forint/hó és az átlagos havi üzemanyagköltség 66 ezer forint, az elektromos autók esetében ugyan átlagosan 262 ezer forint a havidíj, de az üzemanyag (amivel kapcsolatban még nem rendelkeznek reális adatokkal, hiszen az sem mindegy, hol és milyen forrásból történik a töltés) egyértelműen olcsóbb. És ha emellett az is figyelembe vesszük, hogy az elektromos autók kevesebb karbantartást igényelnek és nincs cégautó adó, akkor elmondható, hogy a bérlet esetén az elektromos és a hagyományos meghajtású autók fenntartási költsége gyakorlatilag összeér.
Érsek M. Zoltán