Miközben az ember ösztönösen is úgy érzi, hogy az utazás a messzi kalandozást jelenti, nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos országok autóval könnyen elérhető helyein is parádés látnivalók várnak ránk. Közülük állítottunk most össze egy csokorra valót.
MONARCHIA ÉS MEDITERRÁNEUM: TRIESZT
Trieszt, az azonos nevű öböl központjában elhelyezkedőészak-olaszországi kikötőváros egy sokszínű mozaikhozhasonlítható. A bronzkorban települt várost története soránrómai, szláv és germán hatások is érték. Habsburg fennhatóságalá 1382-ben került, 1918-ban Olaszország része lett, majd aII. világháború után közel tíz évre Jugoszláviának ítélték. A több mint öt évszázados Habsburg-befolyás alapjaiban határozza meg a város jellegét. Sokan úgy írják le, mintha Budapest vagy Bécs került volna a tengerpartra. Trieszt legnagyobb terét, ahol 1850-ig kikötő is működött, a Piazza Unitad’Italiát is uralja a századfordulós paloták látványa. A vízbehosszan benyúló Molo Audace, a Tengerészeti Múzeum és aNagy Csatorna is az Adriai-tenger egykori legnagyobb kikötővárosának múltját idézi. Mivel a város püspöki székhely,épített örökségét olyan emlékek gazdagítják, mint a San Giusto katedrális. Trieszt a magyar eredetű Illy kávé hazája is,hangulatos caffeteriái és teraszai már csak ezért is érdemeseka látogatásra.
FIUME, A MAGYAR KIRÁLYSÁG EGYKOR VOLT TENGERI KIKÖTŐJE
Az Isztriai-félsziget Trieszttel átellenes, keleti oldalán fekszik Fiume, Horvátország fő kikötővárosa. A Fiume és a Rijeka (a város horvát neve) szó egyaránt folyóvizet jelent, itt ömlik a tengerbe a város folyója, a Recsina. A Fiume látképét uraló Trsatvár a folyó szurdoka felett emelkedik. A kelta és illír városmaggal egyaránt rendelkező település római, bizánci és frank uralom alatt is állt. 1776-tól 1918-ig a város a Magyar Királyság tengeri kapuja volt, fénykorát egyértelműen a Monarchia alatt élte. Az osztrák–magyar múlt érezhető az óváros főutcáján, a hangulatos korzón is. Itt áll a város jelképe, a szecessziós óratorony, homlokzatán a kétfejű Habsburg-sassal. Az óratorony alatti átjáró a Szent Vitusszékesegyházhoz vezet, a 17. században épült monumentális, barokk katedrális lenyűgöző látványt nyújt. A város reprezentatív részével kontrasztot alkot a zsúfolt és zajos, ám izgalmas kikötő. Érdemes bejárni a hullámtörő gátat, elnézni az induló-érkező hajókat, és meglátogatni a halpiacot.
ARAD, A MAGYAR GOLGOTA
A vészjósló elnevezést Kossuth Lajos használta a városra, utalva a forradalom és szabadságharc vezetőinek 1849. október 6-i kivégzésére. A Maros partján fekvő, ma Romániához tartozó Arad neve véglegesen összeforrt eme veszteség fogalmával. A vértanúk emlékműve ma a Tűztorony előttáll. A várost a történelem korábbi szakaszaiban is érték megpróbáltatások, a tatár és a török dúlást egyaránt megsínylette. A 16. század közepén teljesen el is pusztult, helyét az új Arad foglalta el. A belváros mai formáját a századforduló fejlesztései alakították, ennek az időszaknak a termékei a hangulatos, szecessziós épületek. A kultúrpalota, az ortodox zsinagóga és a vasútállomás mind különös építészeti értéket képviselnek. A zsinagóga mellett a neogótikus evangélikus templom, a barokk szerbortodox, az 1904-es minorita és a Horthy Miklós 1901-es esküvőjének is helyet adó református templom jelzik a vallási sokszínűséget. A magyar emlékek közé kívánkozik még a régi színház épülete, ahol Petőfi is fellépett egykoron.
ÚJVIDÉK, A VAJDASÁG FŐVÁROSA
Szerbia második legnagyobb városa, egyben a Vajdaság Autonóm Tartomány központja a Duna mellett fekvő Újvidék. Aszerémségi és a bácskai régió határán található város a Vajdaság kulturális, gazdasági és oktatási centruma. Újvidék viszonylag fiatal, ahogy a neve is mutatja. Miutána Duna túlpartján álló péterváradi vár törökkézre került, a település Bács vármegyeirésze teljesen megsemmisült. A ma ismertÚjvidéket ezután alapították, 1694-ben. Váratöbbször játszott fontos szerepet a magyar történelemben. Ma is látható jellegzetességeaz a „fordított” toronyóra, amelyen a nagymutató jelzi az órák múlását – hogy aDunán haladó hajók messziről láthassák ahelyi időt. Újvidék belvárosa leképezi aváros nemzetiségi és kulturális sokszínűségét. A neogótikus katolikus templom, aszecessziós zsinagóga, az eklektikus városháza és a szerb érseki palota mind alátnivalók sorát gazdagítja. A pezsgő színházi és zenei élet is hozzájárult ahhoz,hogy 2022-ben Újvidék birtokolja az EurópaKulturális Fővárosa címet.
ACÉLVÁROSBÓL KULTURÁLIS FŐVÁROS: LINZ
Linz Felső-Ausztria tartomány keleti oldalán fekszik, a Duna két partján. A Voestalpine AG acélművek jelenléte miatt Acélvárosnak is nevezik. Ipari jellege az utóbbi időben sajátosan keveredett a város kulturális célkitűzéseivel, melyhez a (Vilniusszal közösen birtokolt) 2009-es Európa Kulturális Fővárosa cím nagyban hozzájárult. A Duna jelenléte és más előnyös természeti adottságai már a kőkorszakban kedvelt lakhellyé tették a települést. A késő középkor során jómódú kereskedővárossá fejlődött, püspökséget II. Józseftől kapott. A város főtere a 17–18. század reneszánsz és barokk emlékeit őrzi, míg a Városháza, a Weissenwolff-palota és a Szentháromság-szobor az épített örökség értékes darabjai. A barokk régi dóm a jezsuita rend 17. század végi munkája. Csaknem két évszázaddal később épült a neogótikus új székesegyház, Linz legnagyobb egyházi épülete. A várkastély és a Felső- Ausztriai Tartományi Múzeum mellett az Ars Electronica Center is megér egy látogatást, hiszen itt találkozik a művészet a tudománnyal, az innovációval.
BLED, A JÚLIAI-ALPOK GYÖNGYSZEME
A Szlovéniában, Felső-Krajna régióban fekvő Bled egy külön város és egy azonos nevű, tíz települést összefogó társulás neve. Bled természeti kincsei gondoskodnak róla, hogy a régió minden évszakban kedvelt turisztikai célpont legyen. A Júliai-Alpok fenséges hegyei a túrázókat és a téli sportok szerelmeseit vonzzák, a kristálytiszta Bledi-tó pedig csónakázásra és strandolásra is alkalmas. A tó közepén, egy szigeten áll a Nagyboldogasszony-templom. A hiedelem szerint annak, aki a harangját háromszor megkongatja, szerencséje lesz. A gleccsertó mellett a bledi vár, Szlovénia egyik legrégebbi és legjobb állapotú kastélya, a település másik szimbóluma. Első okleveles említése 1011- ben történt, és a 13. század végén került Habsburg-uralom alá. A vár történeti kiállítással, nyomdászműhellyel, saját kápolnával és borospincével várja a látogatókat. A helyi gasztronómia megízlelése nem lehet teljes bledi krémes nélkül. A vaníliás-tejszínes finomságot egy magyar származású cukrász ismertette meg a helyiekkel a 20. század közepén.
címlapfotó és fényképek: bigstock.com
szöveg: Deme Ágnes
