Az óriásira nőtt kert

A Havel folyó dimbes-dombos vidékén az évezredes történelem során, sok évszázados tervezés segítségével, mesés táj keletkezett. Potsdam és környéke valójában egy óriásira nőtt park rengeteg kastéllyal, templommal és megszámlálhatatlanul sok tóval. A természeti és épített szépségeket mind egy-egy, a francia barokk építészetből ismert tengely köti össze egymással, így a park számos pontján csodás kilátás nyílik a tengelyre eső látványosságra. Egy ponton gyakran két különböző irányú tengely is találkozik, ezeket a vonalakat pedig évszázadok óta gondosan „tisztán tartják”, tehát nemcsak hogy nem lehet a kilátópont és a tengely végpontja közé építeni, de ha valami véletlenül odanőne, és zavarná a kilátást, akkor azt sürgősen eltakarítanák. Magas művészi igényességgel a mamutkertet a legnevesebb tájépítő mesterek hozták létre, így nem is csoda, hogy az egész potsdami kulturális tájegység már 1990 óta az UNESCO világörökségének része. A tengelyek pedig nem csak érdekessé teszik a környék kirándulásait, de a sok különálló műalkotást egy egységgé kovácsolják. A leghíresebb tengely a Márványpalotától a Pfaueninsel szigetén álló kastélyig tartó, valamint a Charlottenhof-palotától az Új Palotáig húzódó vonal és a Glienicker hídtól a Heilandkirche és a babelsbergi kastély irányába húzódó tengely.

Két évszázad alatt hat nagy kert keletkezett, ezekből az első és egyben a legismertebb a Sanssouci körüli park, amelyet Nagy Frigyes építtetett. A kastély minden évben rengeteg látogatót vonz, ami nem utolsósorban a híres szőlőteraszoknak és az eredeti XVIII. századi berendezéseknek is köszönhető. A kastély nevének jelentése „gond nélkül”, amely Nagy Frigyes vágyát jelképezi, hogy visszavonulhasson valahová a világ elől. Nem véletlen, hogy a nyári lak Frigyesnek egész életében kedvenc helye volt, és a nehéz időkben mindig ide menekült, olyannyira, hogy a legfelső teraszon szeretett volna végső nyugalomra lelni – ezen vágya végül 1991-ben teljesült. A park a rokokó kastély mellett bővelkedik a látnivalókban, van itt pálmaház, kínai teaház, de sárkányház és botanikus kert is. A legszembetűnőbb viszont a történelmi malom épülete közvetlenül a kastély közelében: nem elég, hogy a malom nem illik a kastély összképébe, de alig lehet Sanssouciról olyan fényképet készíteni, amelyen nincs rajta. Nem véletlen, hogy a malom köré számos legendát szőtt az utókor – a legismertebb talán az a verzió, miszerint Nagy Frigyest annyira zavarta a malom zaja, hogy le akarta bontatni az építményt, ám a molnár bírósághoz fordult, amely még az uralkodóval szemben is képes volt megvédeni őt.

Mielőtt a park felfedezésére indulnánk, üljünk le a szökőkút körüli íves kőpadokra úgy, hogy beszélgetőtársunk pont a másik végén foglaljon helyet velünk szemben. Hajoljunk hátra a támla íve felé, és játsszuk el a suttogós játék egy változatát. Partnerünk a távolság ellenére is kristálytisztán fogja érteni, hogy mit suttogtunk, míg azok, akik közvetlenül mellettünk állnak, egy hangot sem fognak hallani. A szigorú udvari etikett mellett nem nehéz kitalálni, hogy egy ilyen alkalmatosságot mire lehetett kiválóan felhasználni…

Ha jól bírja lábunk a strapát, érdemes a sétát a Klausbergen kezdeni, a Belvedere nevű körépítménynél, ahonnan csodás kilátás nyílik Sanssouci egész parkjára, és nem utolsósorban különlegesen szép fekvésű sétányon közelíthetjük meg Nagy Frigyes kedvenc lakhelyét. A kastélyra és parkjára érdemes legalább fél napot szánni, ha viszont belülről is meg szeretnénk megtekinteni az épületeket, jobb, ha egész napos kirándulást tervezünk, hiszen Sanssouci mellett található a Charlottenhof nevű palota és az Új Palota is. Ez utóbbi palota a park legnagyobb épülete is egyben, amelyet II. Frigyes építtetett, ám nem lakóhely gyanánt használta a 200 termes kastélyt, hanem pusztán vendégszállásnak és – mi tagadás – felvágásnak szánta. Az épületben majdnem 60 szoba látogatható (érdemes utánanézni a nyitva tartásnak, ugyanis a bevett gyakorlattól eltérően itt a péntek a szünnap), többek között a márványgaléria, a vendégapartmanok és a színház is, ahol még ma is élvezhetünk előadásokat. Nem szabad kihagyni a sorból az Orangerie-nek nevezett, olasz reneszánsz stílusban épített pálmaházat sem, amelyet még ma is eredeti rendeltetése szerint használnak. A palota központi termében, a Raffael-teremben majd 50 Raffael-mű másolatát tekinthetjük meg.
Lenyűgöző látvány ennyi különböző stílusú palotát és épületet látni egy kerten belül. Igaz, a kínai teaházzal ellentétben, ahol természetesen ihatunk teát, a sárkányházban nem találkozhatunk a legendás szárnyas szörnyekkel (kávéval és kamarazenével viszont annál inkább), mégis érdemes elidőzni ebben a tökéletesen megtervezett mesevilágban.

Ennyi zöldterület és romantikus kastély mellett muszáj felvenni a nyúlcipőt, és mindennap tenni egy nagy kört valamelyik parkban, ám ha szaporán szedjük a lábunkat, egy hét alatt akkor is csak alig tudunk a végére érni a látnivalóknak.

Sanssouci után a második legszebb park és palota Babelsberg, amely több mint 50 évig szolgált I. Vilmos császár nyári lakhelyéül. A park középpontja természetesen a neogótikus kastély, amelyből csodás kilátás nyílik két tóra (Tiefer See, Jungfernsee), a Havel folyóra és a híres Glienicker hídra is. Az „ügynökhídként” is emlegetett híd Berlint és Potsdamot köti össze, a második világháború után pedig – a híd újjáépítését követően – a határvonal Kelet- és Nyugat-Németország között pontosan a híd közepén halad keresztül. 1962 és 1986 között a hídon 3 olyan csereakciót bonyolítottak le, amelyben összesen 38 személy volt érintett – ügynökök és politikai foglyok. A babelsbergi parkban tett séta állomása lehet még a kis kastély, a gőzgépház a folyóparton, a Flatow-torony vagy a matrózház. A 46 méter magas neogótikus kilátótornyot a panoráma mellett már csak azért is érdemes megmászni, hogy megtudjuk, miként szállásolták el anno az uralkodók vendégeiket – az építmény ugyanis vendégszálló gyanánt épült.

Ezzel azonban még mindig nincs vége a sétának, hiszen látnunk kell az Új Kertet (Neuer Garten) is, hogy felfrissíthessük történelemtudásunkat a Cecilienhof-kastélyban, ahol 1945-ben a győztes nagyhatalmak megtartották a Potsdami Konferenciát. Szintén ebben a parkban található a Szent-tó partján álló Márványpalota, amelyet II. Frigyes Vilmos építtetett magánlakhelyéül, hogy ne csak helyileg, de építészeti stílusban is elhatárolja magát nem éppen szeretett nagybátyjától, Nagy Frigyestől. A piros téglaépület tetejére a kilátás végett tornyot is építettek. A 76 hektáros Páva-szigetet (Pfaueninsel) csak komppal lehet elérni, romantikus kis palotájával és a szabadon szaladgáló páváival viszont mindenképpen megér egy sétát.

A porosz uralkodók mindig híresek voltak liberalizmusukról, legyen szó akár vallásról, akár építészetről, és találékonyak is voltak, ha arról volt szó, miként induljon növekedésnek a népességi ráta egy-egy háború után. Így Potsdam városképe meglehetősen színes negyedekből tevődik össze, amelyek közül a Szövők negyede és az orosz negyed, az Alexandrowka tűnnek ki. A Szövők negyedét (Weberviertel) Nagy Frigyes építtette a közepén álló templommal együtt cseh protestáns vallási üldözöttek számára, akik persze szaktudásukkal gazdagították a várost. Csodás színfolt az orosz kolónia a város északi csücskében, amelyet egy kórus utolsó tizenkét orosz énekesének hoztak létre. A Hohenzollern- és a Romanov-ház között fennálló baráti viszony miatt a kolónia az 1825-ben elhunyt I. András cár után kapta a nevét, és 13 favázas házból áll. A beköltözött újoncok számára orosz ortodox templomot is építettek a közeli dombon.

Potsdam belvárosában egy séta felér egy időutazással: a régi piactér, az itteni kétarcú kis Brandenburgi Kapu, a városi kastély mind egy letűnt kort idéznek, és nagyon kellemes hangulatot árasztanak. Legyen szó akár kulturális programokról, kulináris élvezetekről, bevásárlásról, Potsdamban könnyen megtalálható minden, ami egy városlátogatásnál örömet okozhat. A belváros legszínesebb negyede azonban a Holland negyed, amelyet I. Frigyes Vilmos hozott létre, mivel egyrészt tetszett neki a kevés kiadással és időráfordítással járó holland polgári házak építésmódja, másrészt viszont így akarta a holland kézműveseket Potsdamba csalogatni. Ez a központi negyed 134 jellegzetes piros téglaházból áll, és mára kis butikjairól és hangulatos kávézóiról híres. Minden ház aljában kedves ajándék- vagy designerbolt található: egyedi vásárfiáért, eredeti német sajttortáért és egy kellemes kávézásért bármikor érdemes a Holland negyedet felkeresni.

Utazási tippek

Potsdamba legegyszerűbben Berlinen keresztül repülővel juthatunk el. Az easyJet a hét minden napján indít járatot Budapestről Berlinbe. A www.easyJet.com honlapon nemcsak az ülőhelyünket, de szállásunkat és bérelt autónkat is lefoglalhatjuk kedvező áron. Az easyJet berlini járataira jegyek már 8750 forinttól kaphatók egy útra, az adókat és az illetéket is beleértve. A Berlin Schönefeld repülőtérről könnyedén eljuthatunk Berlin központjába, amely mindössze 18 km-re helyezkedik el. De egy óra alatt akár Potsdam is elérhető vonattal. Az easyJet az idén tavasszal kettős évfordulót ünnepel: három évvel ezelőtt indították meg a magyarországi járatokat, valamint tíz éve lesz annak, hogy létrehozták az easyJet.com honlapot. Az easyJet azóta is számos szolgáltatással igyekszik megkönnyíteni az utasok életét, mint például az on-line chek-in szolgáltatás, amelynél az utasoknak elég mindössze 25 perccel a hivatalos indulási időpont előtt megérkezniük az indulási kapuhoz. Érdemes kihasználni a gyors beszállás szolgáltatást is, amely lehetővé teszi, hogy csekély pluszköltség ellenében az utas az első húsz személy között szálljon be a gépbe.