Bazilika, Prímás-sziget, Macskaút – Esztergom legfőbb ismertetőjegyei

 

A Dunakanyar kapuja; a magyar katolikus egyház központja; Szent István szülő- és koronázási városa – sokféleképpen híres Esztergom. De a lényeg: olyan úti cél, ahol van mit nézni és van miért a pihenést választani.

Esztergomban a múzeumjárók éppúgy megtalálják a számításukat, mint a történelemrajongók vagy épp az élményfürdők szerelmesei – és akkor még nem is szóltunk arról, hogy a legjobb helyen járnak errefelé a tradicionális sztrapacska kedvelői is.

Lehet persze Esztergomba látogatni a nélkül is, hogy előtte felidéznénk a múltját, ám nem érdemes: a Dunakanyar kapuja azon kevés településünk egyike, amely csak évezredes történelmével együtt válik igazán érthetővé, átélhetővé. Történelmi „gyorstalpalónkat” kezdjük talán azzal: az őskor óta folyamatosan lakott települést a honfoglalása után Géza nagyfejedelem választotta székhelyül. Így már itt született meg a fia, a későbbi államalapító, István, akit aztán itt koronáztak királlyá 1001. január 1-jén. És Szent István király volt az is, aki megalapította az esztergomi érsekséget, amely a mai napig a magyar katolikus egyház központja. Itt érdemes megjegyezni: évszázadokon át az esztergomi érsek gyakorolta a pénzverés feletti felügyeletet, hiszen itt működött az ország első pénzverdéje.

Esztergom két és fél évszázadon át királyi székhely volt, és ezer éve egyházi központ. Így természetes, hogy a vár alatt az Árpád-kori Magyarország egyik legjelentősebb városa alakult ki, gazdag kereskedő- és iparos polgársággal. A térség fejlődését a tatárjárás törte meg: noha a várat nem tudták elfoglalni, a hódítók óriási pusztítást vittek véghez, és IV. Béla a királyi székhelyet Budára helyezte át. A királyi udvar költözése és a gazdasági élet visszaesése ellenére a város korántsem jelentéktelenedett el az egyháznak köszönhetően.

Mindezek ismeretében nem túlzás azt állítani: a város legfőbb ismertetőjegyének számító bazilika, az ország legnagyobb temploma nem csak vizuálisan határozza meg a várost. A monumentális épület sziluettje – bármelyik irányból közelítsük is meg Esztergomot – már messziről feltűnik: a száz méter magas, közel százhúsz méter hosszú és majd ötven méter széles templomot négy prímás építtette (1822–1869 között) Kühnel Pál, Packh János és Hild József tervei alapján.

A bazilika átadására Liszt Ferenc megírta az „Esztergomi misé”-t, amit 1856-ban – tehát még az épület teljes befejezése előtt – maga vezényelt. A bazilikában a kriptától a páratlan panorámát nyújtó kupolateraszig megannyi csoda tárul a látogató elé – hogy mást ne említsünk, itt látható a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett, tizenhárom méter hosszú, hat és fél méter széles oltárképe, amely Mária mennybemenetelét ábrázolja.

A város és az egyház elválaszthatatlanságának jelképeként, a Várhegy északi rondelláján áll 2001 óta Melocco Miklós szobrászművész István király megkoronázását ábrázoló, monumentális millenniumi emlékműve.

A bazilika és az emlékmű után a szintén közeli Vármúzeum legyen a következő állomásunk: az állandó és időszaki tárlatok megtekintése mellett ajánlott vártúrán is részt venni. Az, akinek a lába és a kíváncsisága bírja – idegenvezető kíséretében –, a leghosszabb vártúra során útba ejtheti a Ciszternás Termet, a Török Udvart, a Királyi Kápolnát, a Fehér Tornyot, a Szent István-termet, a fürdőt, a konyhát, a Saroktermet, a Várnai Termet, a Börtöntermet, az Őrszobatermet, a Nagytermet, a Gerevich-termet és a Szent Adalbert-termet. Itt érdemes feleleveníteni: majdnem tíz éve annak, hogy felvetődött: az esztergomi királyi vár első emeletén, Vitéz János dolgozószobájában talált, „Mértékletesség” című freskót Sandro Botticelli festhette.

A várból a régi kaputornyokon át sétálhatunk le a Víziváros felé, ahol – többek között – a prímási palotát csodálhatjuk meg. A neoreneszánsz palota Esztergom egyik meghatározó épülete. Itt található az érseki lakosztály és több fogadóterem, itt működik az Érseki Könyvtár, a felbecsülhetetlen értékű könyveket, kéziratokat, okleveleket őrző Prímási Levéltár, valamint a Keresztény Múzeum is. A palotán túl, Mindszenty hercegprímás teréről kis híd ível át a Kis-Dunán a szigetre.

A Prímás-szigetről pedig az 1945-ben felrobbantott és 2001-ben újjáépített – I. Ferenc József lányáról elnevezett – Mária Valéria híd a szlovákiai Párkányba vezet, ahová szintén érdemes átsétálni (lásd keretes írásunkat.)

Esztergomban járva érdemes kitérőt tenni a vízügyi múzeumhoz, amely a város egyik legszebb barokk épületében kapott otthont, ahol a vízműépítéssel kapcsolatos eszközök, tervrajzok, fotók, szobrok láthatók. A Balassa Bálint Múzeumban a képzőművészeti, régészeti, néprajzi tárgyak, illetve egy egyedülálló hajómakett, illetve a fegyvergyűjtemény ígér érdekességeket, a Babits-villában pedig a költő Esztergomban töltött éveit ismerhetik meg a látogatók. Számukra jó hír, hogy nyár óta már egy vadonatúj négycsillagos szálloda, a Portobello Yacht és Wellness Hotel is az utazók kényelmét szolgálja.

A felhőtlen családi pihenés egyik zálogaként, az Esztergom belvárosában, a Prímás-szigeten, a Kis-Duna partján található hotel közvetlen, zárt folyosós összeköttetésben áll az Aquasziget Élményfürdővel.

Aquasziget a Prímás-szigeten.

A Prímás-szigeten található az Aquasziget Esztergom, amely a törökfürdőtől kezdve a gyermekmedencén át a wellnessrészlegig számtalan vízi élménnyel várja a családokat. Az Egészség Központ pedig különféle terápiákkal, kezelésekkel enyhíti a mozgásszervi panaszokat. Az Aquasziget Esztergom ugyan hivatalosan nem gyógy-, hanem élményfürdőként működik, azonban gyógyvízminősítéssel is rendelkezik a létesítmény.

Párkányi séta

Szlovákia legdélebben fekvő városa a Kovácspataki-hegyek ölelésében fekvő Párkány (Šturovo). Noha tréfásan sokan úgy mondják, Párkány legnagyobb kincse az esztergomi bazilika, pontosabban annak látványa, valójában önmagáért a kisvárosért, hangulatos központjáért, főutcájáért – amelyek éttermeibe betérhetünk egy jó sztrapacskára – is érdemes, immáron útlevél nélkül, átruccanni a Duna túlpartjára. Nem árt tudni azt is: itt működik Szlovákia egyik legnagyobb termálfürdője, a 24 hektáron elterülő Vadas termálfürdő.

Ha pedig a természetet járva különleges élményre vágyunk, irány a felső, szűk sikátorával egykoron a szerelmesek találkahelyéül szolgáló, középkori Macskalépcső vagy Macskaút, amely a bazilikát és a várat köti össze a bájos, vízivárosi Berényi Zsigmond utcával, ahonnan felfelé igazi erőpróba a domboldalon futó gyalogos egérút megmászása. De bármerről is indulunk, a szomszédos Párkány és a Mária Valéria híd panorámájának látványa minden fáradságért kárpótolva ad felejthetetlen emléket Esztergomról.

kocsis.e