Budapest, Budapest, te csodás!

Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy egy különleges városnézésre invitáljam Önöket! Az elkövetkező pár percben néhány olyan épületről szeretnék mesélni Önöknek, melyek mellett nap mint nap elmennek, mégsem tudnak róluk túl sokat. Budapest nevezetességei nemcsak a turisták számára rejtenek titkokat, hanem bizony néhány tőzsgyökeres Belváros-lakónak is. Tudták Önök például, hogy a Margitszigetet az 1200-as évek elején még Nyulak szigetének hívták? Vagy hogy a Mátyás-templom hivatalos neve Nagyboldogasszony-templom? Biztosak benne, hogy a Lánchíd oroszlánjainak nincs nyelvük? És azt gondolták volna, hogy 40 éve még nem fürödhetett együtt egyetlen házaspár sem a Széchenyi fürdőben?
 

Citadella

A legenda szerint Imre herceg tanítóját, Gellért püspököt az akkor még Kelen-hegyként emlegetett Duna-parti hegyről vetették a mélybe a pogány lázadók, és az ő emlékére kapta később a Gellért-hegy elnevezést. A budai belvárosban magasodó hegytetőre a szabadságharc után épült fel a Citadella, hadi célokra. Később ugyan teljesen elvesztette katonai szerepét, ám a déli csúcsán magasodó Felszabadulási Emlékmű és a Budapest szinte minden pontjáról jól látható nőalak az idegenforgalom egyik legértékesebb nevezetessége lett az elmúlt években, köszönhetően a Citadelláról elénk táruló lélegzetelállító látványnak.

Budai Vár

A tatárjárás után, az 1240-es évek elején épült meg a fennsík peremén a tornyokkal megerősített első védfal, majd a királyi palota. A XV. században Zsigmond király gótikus, majd Mátyás király reneszánsz stílusban építette át az épületet, mely a török uralom idején többször is véres ostromnak esett áldozatul, így a XVIII–XIX. században teljes rekonstrukcióra szorult. Az újjáépült palota sem pompázhatott sokáig, a második világháború alatt súlyosan megsérült, és sajnos később is csak a külső falakat tudták helyreállítani, a belső berendezést teljesen ki kellett cserélni. A budai Vár kiállításokkal is várja az idelátogatókat: a legdélebbi palotaszárnyban kapott helyet a Budapesti Történeti Múzeum, a keleti szárnyban pedig a Magyar Nemzeti Galéria művészeti gyűjteményét tekinthetjük meg.

Mátyás-templom

A Várhegy első templomaként az 1450-es években kezdték meg a hivatalos nevén Nagyboldogasszony-templom építését. A háromhajós gótikus csarnok később Mátyás király jóvoltából királyi oratóriummal és a templom déli tornyaival bővült ki, ekkor helyezték el rajta a hollós címert is. 1541-től a törökök főmecsetként használták, majd a ferencesek, később pedig a jezsuiták birtokába került. Pusztította tűzvész, villám, háború és az enyészet, mígnem a XIX. századra szinte csak romok maradtak. Ekkor azonban kinevezték Buda fő plébániatemplomának, és Schulek Frigyes tervei alapján megkezdődhetett a teljes felújítás. A déli fal üvegablakait Székely Bertalan és Lotz Károly rajzai díszítik, míg a templom tetejét a pécsi Zsolnay-gyárban készült majolikacserepek fedik.

Halászbástya

Budapest egyik legigézőbb helye a Várnegyed legcsodálatosabb panorámáját nyújtja az innen szemlélődőknek. Különös nevét a középkorban kapta, amikor a Duna állandó áradása miatt a halpiacot a bástya egyik falába költöztették. A XIX. században még vörös tégla falként pompázó építményt Schulek Frigyes merész és igen költséges tervei alapján építették újjá a millenniumi ünnepségsorozat tiszteletére.

Lánchíd

Két klasszicista stílusú mederpillér tartja a vasláncokat, melyeken a híd pályateste függeszkedik. Ez adta tehát a Lánchíd nevét, melynek építésébe gróf Széchenyi István kezdeményezésére fogtak bele 1839-ben. A Buda és Pest közötti első állandó kőhíd tervezője az angol Tierney W. Clark, kivitelezője pedig a skót Adam Clark volt, akinek nevét tovább viseli a híd előtti tér. Közismert legenda, hogy a Lánchíd oroszlánjainak hiányzik a nyelvük, ami természetesen nem igaz, bár az tény, hogy a vadállatok szájában megbúvó kődarab valóban csak felülnézetből figyelhető meg.

Margitsziget

A parkkal borított Duna-sziget, melyet három kisebb sziget mesterséges összeépítésével hoztak létre, Budapest azon pontja, ahol minden valószínűség szerint a legtöbb izgatott igen hangzott el egy-egy leánykérés eredményeként. A főváros legromantikusabb pontján szökőkutak, ösvények, virágágyások, hatalmas fák és vadregényes kolostorromok teremtenek ellenállhatatlan hangulatot egy-egy szerelmes sétához. A sziget és az egyik idevezető híd is IV. Béla lányának, Szent Margitnak a nevét viseli. A legenda szerint a király megfogadta, hogy ha az ország sikeresen túléli a tatárok ostromát, apácakolostort állíttat az akkor még Nyulak szigetének nevezett területen, és lányát az Isten szolgálatába engedi. A kolostor romjai és a Margit emlékére épült kápolna ma is megtekinthetők a sziget felső harmadánál.

Parlament

Nincs még egy épület Magyarországon, amit ilyen gyakran felújítottak volna, ugyanakkor (vagy éppen azért) szinte folyamatosan állványok éktelenkednek a 265 méter hosszú épület valamely részén. Tervezője, Steindl Imre a londoni Parlament épületének mintájára, úgynevezett parlamenti stílusban tervezte meg az épületegyüttest, ahol nem csak a magyar országgyűlés, de a köztársasági elnök és a miniszterelnöki hivatal is sokáig helyet kapott. 2000. január 1-je óta itt tekinthetők meg a magyar állam jelképei: a Szent Korona, a koronázási ékszerek, a jogar és az országalma.

Szent István-bazilika

Budapest legnagyobb templomának építése nem volt éppen zökkenőmentes: Hild József klasszicista tervei alapján kezdődött meg az építkezés, ám a rossz alapozás miatt a kupola összedőlt. Ezután Ybl Miklós neoreneszánsz stílusban folytatta, és végül több mint 50 év után, 1905-ben fejeződtek be a munkálatok Kauser József vezetésével. A Bazilika impozáns méretei a kápolna alatt állva ejtik igazán rabul a hívőket, a 96 méteres magasságba feltekintve a mozaikon megörökített Jézus és az angyalok alakja még a pogány lelkekben is tiszteletet ébreszt. A magyar vallástörténet szerint Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot jelképező koronát, ezért látható annyi ábrázoláson Mária koronával a fején, és ezért emlegetik Magyarországot „Mária országaként” is.

Operaház

A főváros legszebb sugárútján, az Andrássy úton áll a Magyar Állami Operaház neoreneszánsz stílusú épülete, amely 1884-re nyerte el végleges formáját Ybl Miklós tervei alapján. Főhomlokzatát a színművészet négy múzsája és a színpadi zene nagy alakjainak szobrai díszítik, az emeleti páholyokhoz vezető márvány díszlépcső pedig Ybl egyik legzseniálisabb munkája. A belső falakon a XIX. századi magyar festészet legnagyobbjainak művei sorakoznak, a tökéletes akusztikájú nézőtér felett pedig Lotz Károly Olümposzt ábrázoló freskója teszi tökéletessé a pompás épület megjelenését.

Hősök tere

Az Andrássy út végállomása egy impozáns tér, hivatalos nevén a Millenniumi Emlékmű, melyet a honfoglalás ezeréves jubileumán, 1896-ban kezdtek építeni. Középen Gábor arkangyal szobra áll egy magas oszlopon, talapzatán pedig Árpád és a honfoglaló hat vezér alakja sorakozik. A díszes oszlopsor és rajta álló szobrok félkör alakban ölelik körül a márvánnyal burkolt teret, a magyar történelem legjelentősebb uralkodóit, meghatározó személyiségeit ábrázolva. A sorrend balról jobbra: I. István, I. László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Róbert Károly, I. Lajos, Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos.

Széchenyi fürdő

A Hősök tere mögött található a Városliget, amely több mint egy évszázadon át szolgált a főváros „búcsújaként” minden héten vasárnap. Ha jól fülelünk, a város mai napig legnyüzsgőbb pontján előbb-utóbb biztosan meghalljuk az említett ismert sanzon néhány kósza dallamát. Budapest valóban a ligetben a legcsodásabb – itt található a Vajdahunyad vára, az Állatkert, a Vidámpark és az ország több száz fürdője közül a legeslegszebb: a Széchenyi fürdő. Pest első gyógyfürdője egyben Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma is, ahol a szabadtéri medence egész évben, még a legnagyobb hóesésben is várja a kikapcsolódni vagy éppen gyógyulni érkezőket. Az 1913-ban elkészült épület 15 évvel később férfi és női népfürdőosztállyal és standfürdővel bővült, majd az 1960-as években, egy nagyobb átalakítás után, társas fürdőruhás termálosztály és nappali, fizikoterápiás kórház is létesült benne. Hét évvel ezelőtt a teljes Széchenyi fürdőt felújították, így ma már élménymedence, sodrófolyosó, jakuzzik, nyakzuhanyok és ülőpadok is bővítik a kínálatot.