Kecskemétnek azért jó, mert az ország közepén található, és azért is, mert sztráda (M5) köti össze a világgal. Számos útvonal és vasútvonal kereszttüzében útba esik jövet-menet, nem is beszélve a légi támaszpontról, bár használatához az utazónak persze illendő – baráti – vadászgéppel rendelkeznie. Ám akárhogyan is jutunk el ebbe a dinamikusan fejlődő városba, az biztos, hogy unatkozni nem fogunk.
Dzsessz a szőlőhegyen, dödölle a tóparton, kőkori kiállítás a múzeumban, évszázados bérházak a központban, várkapu a nem létező várnál és egy láthatatlan kereszteződés a belvárosban – egyebek mellett ezeket a programokat, látványosságokat hagyjuk ki, ha az Adriához utazva megállás nélkül áthúzunk Zala megye második legnagyobb városán, Nagykanizsán.
Szekszárd több annál, mint amit az országban ritkán utazó emberek gondolnak róla. Az apró város kifejezetten mutatós épületekkel, míves nedűket előállító borászatokkal, minőségi múzeummal és tisztasággal várja az ideérkezőt. Ráadásul Szekszárdban az a jó, hogy egy utazás egyszerre többel ér fel.
Szentendre mindig is kedvelt kirándulóhely volt, és bár a boltosok szerint mostanában alábbhagyott az érdeklődés, és a turistacsoportok is csak végigrohannak a városon, szerintünk mégis érdemes itt megállni és nézelődni. Induljuk el, és töltsünk egy napot vagy egy hétvégét a városban, hiszen a Duna-parti kisváros igazi kikapcsolódást nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt!
Annak, aki mediterrán hangulatra vágyik, nem feltétlenül kell magához vennie útlevelét. A magyar Mediterráneum városában, Pécsett járva maga is megbizonyosodhat arról, hogy az éghajlat olyan kultúrateremtő erő, amit az azonos szélességi övben kialakult kultúrák hasonlóságai is ékesen bizonyítanak. Ezért sem véletlen, hogy 2010-re Pécset választotta meg az Európai Unió Európa Kulturális Fővárosának („EKF”).
Hazánk változatos felszíni formáinak köszönhetően bővelkedik hegyes-völgyes vidékekben. A mészkőhegységekben számos föld alatti járat, barlang húzódik, melyek kiváló kikapcsolódási és túrázási lehetőségeket nyújtanak a természetjáróknak, természetkedvelőknek. Ám azt kevesen tudják, hogy klímájuk miatt barlangjaink nem csupán a szabadidő kellemes eltöltésére alkalmasak, de gyógyító hatással bírnak a légúti megbetegedéseknél, és a szervezet ellenálló képességét is javítják.
Lehet annak már 20-22 ezer éve is, hogy vulkáni utóműködések hatására, a földkéreg mozgása, beszakadása folytán két árokrendszer keletkezett, melyekben összegyűlt a csapadék, azaz: kialakult a Balaton. Nyugati csücskétől hat kilométerre, a Keszthelyi-hegység nyugati lejtője mentén, a mai Hévízi-völgyben pedig ekkortájt kezdődött a Hévízi-tó története is.
Sopron 86 évvel ezelőtt amellett tette le a voksát, hogy Magyarország része maradhasson – ezért kapta „a leghűségesebb város” címet. Ám múltjához, hagyományaihoz, legendáihoz is hűséges. Ismerői pedig talán éppen ezért ragaszkodnak hozzá: aligha kétséges, hogy aki csak egyszer is meglátogatta, mielőbb szeretné viszontlátni.
Ez mindennek a teteje! – legalábbis Magyarországé, hiszen itt található hazánk legmagasabban fekvő pontja. Ám nem csupán emiatt érdemes idelátogatni – a táj mind az aktív kikapcsolódást kedvelőknek, mind a pihenni és gyógyulni vágyóknak emlékezetes élményeket ígér.
Az idegenforgalmi szakemberek szerencsésnek tartják azokat a városokat, melyek egyetlen képkockával beazonosíthatók a turisták számára, ezért sok helyen rengeteg pénzt költenek arra, hogy egy erre alkalmas látnivalót eszkábáljanak maguknak. Sümeg nem szorul rá az ilyen praktikákra, a horizontból látványosan kiemelkedő vára évszázadok óta jelzi: valami izgalmas hely felé közeledik az arra járó.