Egyenesbe hozták a Costa Concordiát

Hősként ünnepelték a mentés vezetőjét az olasz Giglio sziget lakói, miután közel 20 órányi munka után sikerült „visszabillenteni” a 114 ezer tonnás luxus hajót.
A Costa Concordia 2012 januárjában süllyedt el az 1500 lakosú Giglio-sziget közelében, négyezer fővel a fedélzeten. A balesetben 32 ember meghalt; két áldozat holtteste eddig nem került elő, vélhetőleg a mostani kiemelés során bukkannak elő a maradványok.

A tengerjáró kiemelése a hajózás történetének legnagyobb és egyik legnehezebb mentési műveleteként kerül be a könyvekbe. A több mint 500 ember munkáját igénylő műveletre eddig is már közel 600 millió eurót költöttek (180 milliárd forint). A munka nehézségét jelzi, hogy a kiemelés előkészítésén ötszáz fős csapat dolgozott két, erre szakosodott cég irányításával. A hétfői kiemelés háromórás csúszással kezdődött, mert vasárnapról hétfőre virradóra vihar tépázta meg a környéket. A hajó helyrebillentését tizenkét órásra tervezték, és alaposan előkészítették.

A hajó vízből kilátszó oldalára hatalmas acéltartályokat erősítettek, amelyekbe lassan vizet szivattyúztak. Ezeket a tartályokat a sziklás tengerfenékhez kellett erősíteni, csörlők segítségével. Ezzel lefelé húzták a hajót, míg a hajó víz alatti oldalára erősített acélsodronyokkal a tenger áztatta oldalt felfelé húzták. E két ellentétes hatással érték el a hajó függőleges helyzetbe való visszabillentését.

A mentőakció előkészítésén 500 fős csapat dolgozott, korábbi példákból nem tudtak kiindulni.
A hajózás történetében eddig sosem próbáltak a 114 ezer tonnás Costa Concordiához hasonló méretű, oldalára fordult hajót visszabillenteni eredeti helyzetébe.

A következő lépésben az eddig víz alatt lévő oldalra is tartályokat tettek, amelyeket szintén vízzel kelett megtölteni. Az így stabilizált hajótestből, illetve a két oldalra erősített tartályokból lassan kiszivattyúzták a vizet. (Az elmúlt hónapokban különleges vázrendszert építettek a hajó alá, amelynek átmenetileg meg kell tartania a hajótestet.)

Az eljárás egyszerűnek tűnik, de mivel eddig sosem került sor hasonló léptékű beavatkozásra, a mérnököknek minden egyes lépést alaposan meg kellett tervezniük. Pláne azért mert egy esetleges kudarc esetén több ezer tonna gáz és szennyolaj és egyéb szennyező anyagog kerülhettek volna a tengerbe, ami a helyi ökoszisztéma pusztulásához vezethetett volna, ezért ezért védőhálókkal és a vízen úszó szennyezések összegyűjtésére alkalmas eszközökkel is készültek.

A mentést irányító Nick Sloane arról számolt be, hogy a hajótest folyamatosan korrodálódik, és nem tartják valószínűnek, hogy még egy telet kibírt volna az oldalára fordulva.

Sergio Girotto mérnök hétfőn nagy megnyugvással közölte a helyszínre sereglett riporterekkel, hogy a mentés a tervek szerint halad. A 290 méter hosszú és 36 méter széles hajó – húsz méterrel hosszabb a Titanicnál – mentését nem halogathatták tovább.