A mindössze 65 km hosszú és 45 km széles Mauritius nemcsak egy álomsziget, hanem mostanra egy geológiai szenzáció színhelye is lett. A potsdami Német Földtani Kutatóközpont nemzetközi tudósokból álló kutatócsoportja egészen biztos abban, hogy az Indiai-óceánban a sziget alatt egy elsüllyedt kontinens darabjait fedezték fel, amelynek életkorán még a tudósok is csodálkoznak.
Mielőtt nyilvánosságra hozták felfedezésüket, a geológus csoport évekig vizsgálta a vonatkozó kőmintákat, és az elsüllyedt földrészt „Mauritia”-nak nevezték el. Az Indiai-óceán Atlantiszának úgy sikerült a nyomára bukkanni, hogy Mauritius tengerpartjairól származó homokszemcséket vizsgáltak, és megállapították, hogy földtani életkoruk jóval magasabb, mint magáé a szigeté.
Mauritius szigete kb. 9 millió éves, amely vulkáni tevékenység eredményeként jött létre. A vizsgált láva-részecskékben viszont olyan cirkon féldrágaköveket találtak, amelyek legalább 3 milliárd évesek. Ezután újabb próbákat vettek a vulkáni kőzetből, és ez adta meg a döntő bizonyosságot: a fiatalabb lávaréteg alatt olyan – egy egykori földrészhez tartozó – vastag réteget találtak, amely korábban Mauritius szigetét borította.
MINDEZ EGY VALAHA LÉTEZETT SZUPERKONTINENS RÉSZE LENNE?
Eszerint „Mauritia” a Godwana nevű egykori szuperkontinens része volt, amely kerek 90 millió évvel ezelőtt több részre szakadt szét, ebből keletkezett Afrika, az Antarktisz, Ausztrália és India. Maga „Mauritia” pedig – mondják a kutatók – összekötő kapocsként szolgált India és Madagaszkár között. Kettejük között terülnek el ma a Seychelle-szigetek és Mauritius is.
Hogy miért nem fedezték fel korábban ezt a bizonyos alámerült szuperkontinenst? Mert Mauritius maga is vulkáni tevékenység eredményeként keletkezett, ezért az ősi földkéregre mindig újabb és fiatalabb lávarétegek kerültek.
Mauritus hétszínű talaja is eme vulkáni tevékenység következménye. Miután a bazaltláva oldható és a víz által kimosott elemei eltűntek, láthatóvá váltak a lávában lévő különféle színes ásványok – ez adja a különleges tarka színvilágot.
Mauritius szigetének összesen 330 km hosszú tengerpartja van, amely mindenki számára nyilvános, ingyenesen használható. Fehér homok és türkizkék színű tenger mindenütt.
Egy alvó vulkán, amely a jövőben bármikor feléledhet: Trou aux Cerf kráter Curepipe-ben
Ilyen lehetett valaha a bibliai Éden kertje. Növényzete és állatvilága mesésen gazdag, pedig egyetlen veszélyes állat sem él rajta. Az itt élő kígyók sem „mérgesek”, a korallok pedig védik a parti strandokat a cápáktól és medúzáktól.
A RUMOS TEA HAZÁJA
A sziget széltében-hosszában cukornád- és tea ültetvényeket találunk. A teafélék és a cukornádból nyert rum Mauritius legfontosabb exportcikke, amelyet a világ minden tájára szállít.
ÓRIÁS TEKNŐSBÉKÁK LAKÓHELYE
A gyarmatosítás éveiben még Charles Darwin javaslatára hozták át a Seychelle-szigetekről ezeket az óriási teknősbékákat Mauritiusra. Ma rezervátumban élnek 23.000 rovarfajtával, majmokkal, szarvasokkal és kb. 2.000 nílusi krokodillal egyetemben (mely utóbbiakból némi „túltermelés” mutatkozik). A krokodilokat – a teknősbékákkal ellentétben – ugyan nem lehet megsimogatni, viszont meg lehet őket enni, mivel a Hungry Crocodile étterem étlapján szerepelnek, sőt abban is válogathatunk, hogy inkább vaníliaszósszal, hamburgerként vagy curry szósszal kívánjuk őket fogyasztani.
Videó:
Legyél az első hozzászóló "Elsüllyedt kontinens Mauritius szigete alatt" című cikkhez