Miközben a légiutasok arra számítottak, hogy a Covid után felfutó kereslet a járvány előtti szintre csökkenti a repjegyárakat, csalatkozniuk kellett.
A repjegyárakkal kapcsolatos helyzetet jól mutatja, hogy az illetékes minisztérium szerint Franciaországban mind a hosszú, mind a rövid távú útvonalak esetében 23,6 százalékkal nőttek a repjegyárak 2022-höz képest. A Kayak online utazási portál pedig azt jelezte, hogy a Nagy-Britanniából induló nemzetközi járatok esetében 2023 tavaszán 18 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2022-ben. Szakemberek szerint ennek oka a légitársaságok árazását segítő kirobbanó keresletnövekedés mellett a növekvő inflációnak és a magas üzemanyagköltségeknek van meghatározó szerepük. Utóbbi esetében erőteljesen a légi utasok érdekei ellen dolgozott az, hogy az ukrajnai háború miatti üzemanyagimport szankciók a kerozinárak spirálszerű emelkedését okozták. És mivel a kerozin ára a légitársaságainak nagyjából 30 százalékát teszi ki, az Easyjet-nél például azt mondják, hogy az olajárak 71 százalékos emelkedése miatt náluk, az előző év azonos időszakához képest 31 százalékkal nőttek az átlagos repülőjegy árak.
A repjegyárak csökkenése ellen dolgozott az is, hogy az alapanyagokhoz kötődő logisztikai láncok megszakadásával többféle alapanyag vált nehezen beszerezhetővé és jellemzően drágábbá, ami természetesen a karbantartási költségek jelentős megnövekedését vonta maga után. A dráguláshoz emellett a munkabérek jelentős emelkedése is hozzájárult, miközben a légitársaságok számára jó hír, hogy a piacon az infláció és az áremelkedések ellenére sem csökken a repülőjegyek iránti kereslet. Amihez az is hozzájárult, hogy a Covid alatt kényszerűen lemondott utazások hoz kötődő jóváírásként a légitársaságok a repülés lehetőségének elhalasztását adták kompenzációnak, aminek hatása 2024-ben mutatkozhat meg, amikor a jellemzően 2023-ben lejáró kreditek kifutnak.
Ha mindez nem lenne elég, az árak csökkenését segítő kapacitás bővítést gátolja az is, hogy a két legnagyobb repülőgépgyártó, az Airbus és a Boeing is késében van a gépek leszállításával. Ez csak a Boeing esetében, idén nyáron akár 10 ezer férőhellyel is csökkenthette a kínálatot, amiért az érintett légitársaságok a járatok és útvonalak számának csökkentésére kényszerültek.
A témához kapcsolódóan a Jens Bischof Eurowings vezérigazgatója a Funke médiacsoportnak azt mondta, hogy az üzemanyag-, a személyzeti és a repülőtéri költségek emelkedése miatt a repülőjegyárak további emelkedésére számít, hozzátéve, hogy „Taxi áron már nem lehet repülni” – mondta Bischof Funke-nak. Ami már csak azért is jó eséllyel így lesz, mert az Európai Unió által a károsanyag kibocsátás csökkentése a légitársaságok számára is további kiadásokat jelent az elkövetkező évekre.
És hogy utasként mit tehetünk egy ilyen helyzetben? Szakemberek szerint egyrészt örülni kell annak, hogy a repjegyárak összességében stabilak. Másrészt továbbra is előnyt jelent az előre foglalás és különösen a rugalmasság – ha azokon a napokon tudunk repülni, amikor az olcsóbb jegyeket kínálják a légitársaságok.
Érsek M. Zoltán
