Miközben a háborúk és különösen a II. világháború szörnyű pusztítást végzett történelmi épületeinkben, az állami felújításoknak köszönhetően az elmúlt két évben több olyan egykori csodás kastély épülete nyerte vissza régi fényét, amelybe ellátogatva a látvány szépsége mellett a magyar történelem emlékeinek feltárulása is gazdagítja az utazót.
Hazánk északkeleti régiójában utazva, a szlovák határ előtt áll Füzérradvány büszkesége, a Károlyi-kastély, ahová egy mesebeli fenyősoron áthaladva jutunk el. Miután a különleges szépségű épületegyüttest szemügyre vettük, a kastély történetét tanulmányozva az is hamar kiderül, hogy még egy gróf is védtelen a rosszindulatú megjegyzésektől, ha a környezete – természetesen a háta mögött – kigúnyolja a munkája miatt.
Károlyi Ede gróf, a radványi birtok örököse ugyanis 1846 tájától 1877-ig a historizmus európai jelentőségű képviselőjét, Ybl Miklóst kérte fel a radványi épület historizáló stílusú átépítésére. A bökkenő csak az volt, hogy amatőr tervezőként ő maga is belefolyt a tervezésbe. Ennek eredményeként született meg a reprezentatív, U alaprajzú kastély az észak felől hozzácsatlakozó két gazdasági szárnnyal. A kastély különleges, nyolcszög alaprajzú tornyának koncepciója biztosan a gróf nevéhez kötődik, ami a neves építész rokona, Ybl Ervin feljegyzése szerint később a család tagjainak körében állandó gúnyolás tárgyává vált, mert magas, keskeny, meglehetősen aránytalan volta miatt egyszerűen piszkavasnak tituláltak.
Ugyanakkor a kastély európai viszonylatban is figyelemre méltó különlegessége a másodlagosan beépített itáliai épületszerkezeti elemek nagy száma. Ede fia, gróf Károlyi László, és felesége, Apponyi Franciska grófnő 1898 és 1913 között ugyanis komplett reneszánsz kandallókat, ajtókereteket, faragványokat vásárolt elsősorban Firenzében és Párizsban, ahol olyan reneszánsz és késő reneszánsz bútorokat, műtárgyakat is vettek, hogy valóságos múzeumszerű enteriőrök jöttek létre a kastélyban.
Gróf Károlyi István és felesége, Windischgrätz Mária Magdolna, 1936–1938-ban, Lehoczky György tervei alapján luxuskastélyszállóvá alakította át az épületet és a kastélyparkban álló pavilonokat. A lenyűgöző park által körülölelt kastély 1948-ig működött a család üzemeltetésében. Az 1949-es államosítást követően a füzérradványi kastélyban kórházat rendeztek be, később szanatórium volt falai között. A különleges élményközpontú, háromdimenziós épület ma az 1930-as évek kastélyszállói hangulatát idéző kiállítás szereplőjeként várja a látogatót.
Kocsis Erika