Irány a természet

Alcsúti Arborétum
Budapesttől 40 kilométerre található a 70 hold terjedelmű Alcsúti Arborétum, melynek egyik legfőbb vonzereje a park hóvirágmezeje. Kéthektárnyi területen a hóvirágfaj huszonnégy fajtája köszönti a tavaszt február közepétől több mint egy hónapon keresztül.
Az arborétum fenyőgyűjteménye szintén sok ritkaságot kínál, a hazai fajokon kívül megcsodálhatjuk például a virginai borókafenyőt, amelynek másik neve a ceruzafenyő (ebből készül a ceruza), vagy a duglászfenyőt, melyet amint megdörzsölünk, kellemes narancsillatot áraszt. Az arborétum szigetén magasodik a mocsárciprus, amely a fajtára jellemzően úgynevezett „légzőgyökereket” fejlesztett ki. Ezek a gyökerek a talajból kifelé állva, a fatörzstől akár 15 méter távolra is felbukkanhatnak, és lenyűgöző látványt nyújtanak.
Az arborétum alapját József nádor egykori kastélyának kertje képezi. A park gazdái, József nádor és később József főherceg lelkes növényhonosítók voltak, az ő kezdeményezéseiknek köszönhető, hogy ma a parkban több mint 540-féle fa és cserje ismerhető meg. A park melletti csaplári erdőben magasodik hazánk legidősebb libanoni cédrusa, az etyeki úton pedig a cédrussal egyidős platánsor.
Nyitva: egész évben (nem viharos kirándulóidőben) 10 órától naplementéig. Karácsonykor, szilveszterkor zárva tart, a többi ünnepnapokon azonban látogatható.
Szarvasi Arborétum
Az ország egyik legjelentősebb élőfa-gyűjteményének számít a Körös–Maros Nemzeti Parkban található Szarvasi Arborétum. A botanikus kert büszkeségei a mocsárciprusok és a mamutfenyők. 42 hektáron három gyűjtemény látogatható: a legidősebb, a Pepi-kert, a Mitrowssky-kert és a hajókikötőhöz vezető út melletti, úgynevezett „Konyhakerti” rész.
Az arborétum és a Pepi-kert története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok a XVIII. század legvégén vásárolt Szarvason földbirtokot, fia, Bolza József – akit Pepinek becéztek – feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását, és számos növényritkaságot hozatott a világ minden tájáról.
Az arborétum kikötőjéből sétahajó indul, a kellemes hajóút során meg lehet ismerkedni a régi Nagy-Magyarország közepét megjelölő emlékművel, a Bolza család kastélyával, valamint a Tiszántúl legnagyobb holtágával. A teljes hajóút mintegy 45 percet vesz igénybe.
Nyitva: mindennap 8 órától sötétedésig.
Gödöllői Arborétum
Magyarország legjelentősebb növénykertje volt a húszas-harmincas években a Gödöllői Arborétum, azonban a II. világháború alatt jelentős károkat szenvedett. A hatvanas években ugyan az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, igazi presztízsét mostanra kezdi igazán visszanyerni, és így remek főváros közeli, hétvégi kikapcsolódási lehetőséget nyújt. Érdemes ellátogatni ide a kisemlősök, a madarak látványa, valamint a csodaszép tanösvények bejárása miatt. 354 hektáron 110 nyitvatermő és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt. A terület legnagyobb része erdészeti kutatási célokat szolgál, csekélyebb része park jellegű.
Nyitva: naponta 8–16 óráig. (Decemberben a nyitva tartás szünetel.)

Füvészkert
A budapesti Füvészkert vitathatatlanul a „Pál utcai fiúk”-nak köszönheti széles körű népszerűségét, bár a természetes forrással táplált tóval, szigettel, műromokkal beépített terület mindig is a fővárosiak kedvelt pihenőhelye volt. Múltja kezdetektől szorosan összekapcsolódott az orvosi egyetem történetével, és egészen a XVIII. századig nyúlik vissza. Számos költözés után 1847-ben került a mai helyére. A város lakossága a századfordulóra azonban körülnőtte a kertet, ezután a regényes hangulatú liget elveszítette területének kétharmadát, helyére klinikai épületeket húztak fel. 2006-ban került kulturálisörökség-védelem alá. A több mint 230 éves szellemi örökség megőrzésével, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelően, ma fontos szerepet tölt be több egyetem gyógyszerészi, agrár-, kertészeti karainak oktatásában, szolgálja a tudományos kutatást és a széles körű ismeretterjesztést.
A botanikusok legfőbb törekvése, hogy megőrizzék a veszélyeztetett növényeket, például úgy, hogy a védett fajokat mesterségesen visszatelepítik a természetbe. A Füvészkert 85 hazai veszélyeztetett fajt gondoz és mutat be az érdeklődőknek.
2007-től a természetkedvelők jelképesen vagy mindenkorra örökbe fogadhatják a kert „lakóit”. Tavasztól őszig tematikus programok, kiállítások is várják az érdeklődőket.
Nyitva: április 1.–október 31-ig mindennap 9–17 óráig (üvegházak: 9–12 és 13–16 óráig), november 1.–március 30.: mindennap 9–16 óráig (üvegházak: 9–12 és 13–15 óráig).
Vácrátóti Botanikus Kert
Az ország legnagyobb botanikus kertje, s egyben a leggazdagabb hazai növénygyűjteménye fogadja Vácrátóton a látogatókat. A botanikus kert növényanyagának fő gyűjteményei: a 100 fajt felsorakoztató gyógy- és fűszernövény-gyűjtemény; a ritka különlegességekkel büszkélkedő évelő, sziklakerti és hagymás gyűjtemény; az ananászféléket gazdagon bemutató üvegházi gyűjtemény; a botanikus kert legnagyobb részét elfoglaló dendrológiai (fás növények) gyűjtemény és a több ezer növényt számláló növényrendszertani gyűjtemény.
A séta során változatosabbnál változatosabb növények tárulnak a bámészkodók szeme elé, szigetek, műromok, zuhogók, patakok, tavak látványa élénkíti, teszi még színesebbé a kert képét.
2007 szeptemberében megnyílt a Botanikai Tanséta, amelynek nyolc állomása néhány növénytani alapfogalmat és egy-egy növényt, illetve botanikai tevékenységét mutat be. Az állomásokon sok más mellett kiderül, hogy az örökzöldek váltják-e a levelüket, s vannak-e fenyők, melyek télire lehullatják lombjukat, hogy fa-e a „banánfa”, mik azok a rácscserjék, és miért különc növény a borostyán.
Nyitva: április 1.–október 31-ig naponta 8–18 óráig, november 1.–március 31-ig naponta 8–16 óráig.
Budakeszi Vadaspark
A fővárostól húsz percre található vadaspark harminc éve nyitotta meg kapuit, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt a hazánkban és Európában őshonos vadfajokat eredeti erdei környezetükben tekinthessék meg. A természetes élőhelyükön ritkán megfigyelhető őzek, szarvasok, vaddisznók, bölények, madarak, farkasok, kisragadozók, rágcsálók életét közel huszonhat hektáros területen lehet tanulmányozni. A vadbemutató mellett pihenőpark, tűzrakó helyek teszik örömtelibbé a parkban eltöltött időt. Rövid sétával el lehet jutni a park legmagasabb pontján található kilátóhoz, ahonnan körpanoráma nyújt csodálatos látványt a Hárs-, a Hármashatár-, a Csiki-, a Kakukk-, a Pozsonyi-, a János- és a Fekete-hegyek felé. Innen ugyancsak láthatóvá válnak az erdei vadlesek, vadetetők is. Ha időnk engedi, érdemes a helyszínt a Széchenyi-hegyi gyermekvasúttal megközelíteni.
Nyitva hétköznap: 9.00–15.30, hétvégén: 9–16 óra között. Az állatsimogató nyitva tartása keddtől vasárnapig: 10–12 óra és 13–15 óra között. Hétfő: szünnap. (Karácsonykor és szilveszterkor ünnepi nyitva tartás!)
Veresegyházi Medvepark
Döme, Brumi, Bodza, Morgó és még sok másik – különböző helyekről származó – barnamedve otthona a Veresegyházi Medvepark. A parkot még mindig sokan nem ismerik, pedig már tizenkét éve megnyílt, és üzemel Közép-Európa egyetlen medvemenhelyeként.
3,5 hektár egybefüggő területen kedvére játszhat 39 medve, sőt a parkot a mackók mellett elkülönítve farkasok is lakják. A hely érdekessége, hogy az állatokat nem ketrecben, hanem természetes körülmények között, korlátozás nélkül tartják, így azok teljes területüket bejárhatják. A park büféjében az állatok számára csemegét (répát, mézet) lehet vásárolni, a mézhez hosszú nyelű fakanalat adnak. A gyermekek számára óriási élményt jelent, hogy a macikat a kerítésen keresztül könnyen meg lehet etetni.
Kiegészítő programokat is kínál a park: pónilovaglás, ugrálóvár, kézműves foglalkozások egészítik ki a látogatást.
Nyitva: március 1-jétől szeptember 30-ig 8–19 óráig, október 1-jétől február 29-ig 8 órától sötétedésig.
Királyrét
Királyrét neve gyerekkorunk óta ismerősen cseng: a kirándulók paradicsoma, a legszebb börzsönyi túrák kiindulópontja, a hegység legmagasabban fekvő és legkisebb medencéje. Tavasztól őszig családok, baráti társaságok veszik birtokukba a területet, piknikeznek, és élvezik a zöldellő rét hangulatát. Völgyek és emelkedők, romok, barlangok, tiszta vizű patakok, az egyedülálló flóra és fauna turisták ezreit csábítják ide. Könnyed, kb. kétórás túra (zöld sáv kék L [rom] jelzésű útvonal) Királyréttől a nógrádi várig ajánlható a rövid és laza túrát kedvelőknek; útközben a Csurgó-forrás vizében frissíthetjük fel magunkat. A célpontot elérve gyönyörű látvány fogadja a túrázókat, és a legmagasabb hegyek is láthatók innen. A Királyrét–Csóványos–Királyrét (piros sáv, kék sáv, kék négyzet) csúcstúra meredek szakaszokkal már inkább csak a felkészültebbeknek ajánlott. Menetideje: 7 óra.
Magyarország legrégebbi erdei vasútjainak egyike a Királyréti Erdei Vasút. A Börzsöny akár világhírnévre is szert tehetett volna kisvasútjai révén, amelyek egykor szinte az egész hegységet behálózták. Hossza 1910 és 1930 között meghaladta a 200 kilométert (kirándulásaink során sokszor fedezhetünk fel kisvasútpályára emlékeztető nyomokat).
A Királyréti Hajtánypályát a gyerekekkel feltétlenül érdemes kipróbálni.

Börzsöny
Hazánk egyik legszebb hegysége, legnagyobb egybefüggő erdeje. A természetjárók paradicsoma a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban. A hegység központi részén, a „Magas-Börzsönyben” találhatók a legmagasabb csúcsok, és itt emelkedik a hegyvidék legmagasabb pontja, a Csóványos (938 m) is, ahonnan a legszebb dunakanyari panoráma élvezhető. A hozzá közel eső „Magasfa” pontról tiszta időben a Magas-Tátráig is el lehet látni. A változatos táj festői túraútvonalakat kínál, a legösszetettebb közülük a Börzsönyi Kék Túra, amely 60 kilométeren át kanyarog. Túrázás közben vagy után számos egyéb program nyújt kellemes kikapcsolódást: Szobon a Börzsönyi Múzeum miatt érdemes megállni, Nagybörzsöny nevezetessége az Árpád-kori Szent István-templom, Zebegényben Szőnyi István Emlékmúzeuma és a trianoni emlékmű tekinthető meg, Márianosztrát pedig a Magyarok Nagyasszonya búcsújáróhely miatt keresik fel a zarándokok legfőképpen július és december első hétvégéjén, valamint szeptember elején. A vidéket felfedezhetjük a börzsönyi kisvasutak bármelyikével: a Kemencei Erdei Múzeumvasút, a Királyréti Erdei Vasút és a Nagybörzsönyi Erdei Vasút mind jó kiegészítői a természetjárásnak. A vidék természeti értékei mellett kiemelendő a térség gazdag történelmi és kulturális öröksége. A drégelyi vár romjainál Arany János balladája elevenedik meg, Mikszáth Kálmán egykori otthonában, a horpácsi kúriában pedig ma az író életpályáját bemutató kiállítással ismerkedhetnek meg a látogatók.
Aggtelek
Az országhatár két részre osztja a földrajzilag összetartozó Aggteleki- és Szlovák-karsztot, ahol jelenleg több mint 1200 változatos képződésű barlang ismert, amelyek közül 273 nyílik hazánk területén. Aggtelek kapcsán mégis mindenki először a Baradla-barlangra gondol, mely a felszín alatti világ legcsodálatosabb alakzatait tárja fel az évente körülbelül 150 000 látogatónak. A Baradlát cseppkőgazdagsága tette ismertté. A csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színű és alakú cseppkőoszlopok, függő és álló cseppkövek, cseppkőlefolyások, cseppkőzászlók egy varázslatos meseország látványát keltik. A barlang leglátogatottabb része a nevezetes aggteleki sziklafalnál induló aggteleki túra útvonala, ahol az 1 km hosszú, járdával, lépcsőkkel, hidakkal kiépített, világítással ellátott szakaszon az érdeklődők 1 órás vezetett sétát tehetnek a föld alatt. A Baradlát – az Aggteleki-karszt, valamint a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt – az UNESCO 1995-ben a világörökség részévé nyilvánította.