Kalocsa felé haladva már messziről látszanak a város ékességének számító Nagyboldogasszony Főszékesegyház égbe szökő tornyai. Kár lenne azonban ennyivel beérni, mert az ezeréves érsekség főszékesegyháza nemcsak kívülről, belülről is különlegesen szép látványosság.
Kalocsa olyan ősi templomos hely, ahol az első székesegyház építését a történetírás szerint maga I. István király támogatta. A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház, mint a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye széktemploma, a ma látható barokk stílusú katedrálisként 1774-re készült el.
A monumentális épület kalandos jól mutatja, hogy a manapság megcsodálható épület már a negyedik székesegyházként magasodik, mert miközben az első székesegyházról keveset tudni, a 13. század vége felé épült második székesegyház megépítésére azért volt szükség, mert azt követően, hogy II. (Vak) Béla az érseki székhelyet Kalocsára helyezte át, az akkor meglévő templom már kicsinek bizonyult. Az így emelt monumentális székesegyház viszont a tatárjárás áldozata lett.
A harmadik székesegyház a tatárjárás alatt elpusztult templomok és kolostorok újjáépítőjének számító Nagy Lajos uralkodásához kötődik. Ez azonban jórészt az 1795-ös júliusi villámcsapás martaléka lett és végül az 1908-1912 között végrehajtott – a templomtörténeti kutatásokra alapozott -, felújítás során nyerte el mai állapotát. Az építmény viszontagságai közé tartozik az is, hogy az első világháborúban nemcsak a harangokat, de még a torony és a templomtető rész fedését is elvitték. A székesegyház végül a 2009-től kezdődő, teljes felújítást követően nyerte vissza a maga teljességében barokk architektúráját.
Miközben kívül, az impozáns méretei mellett a túldíszítettségével is imponáló barokk főszékesegyház ablakai ritmusos tagolást adnak az építmény összképének, érdekesség, hogy a timpanon fölötti ovális szoborfülkében Patachich Gábor, a bal oldali torony ovális ablaka fölött Csáky Imre, a jobb oldali tornyon pedig Klobusiczky Ferenc érsekek címere látható. A Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt barokk főszékesegyház belseje 57 méter hosszú, 24 méter széles, úgynevezett csarnoktemplom jellegű. A hajó boltozatait azok az 1768-1770 között készült stukkók díszítik, amelyek a bejárattól a szentély felé haladva Szent Jeromost, Szent Ágostont, Szent Ambrust és Nagy Szent Leót ábrázolják. A szentély északi oldalán lévő koszorúkápolnába jutva 1988 óta az érseki kincstárat lehet megtekinteni: itt található Szent István ezüsthermája, amely a millennium idején készült, továbbá az Árpád-kori sírhelyből feltárt maradványok is megtekinthetők.
Jelenleg a Főszékesegyház barokk templomtere látogatható. Belépőjegyet az Astriceum Érseki Múzeum épületében lehet váltani. További információ: http://astriceum.hu
K.E.
Fotók:turizmuskalocsa.hu