Plexiüveggel elválasztott napozóágyak. Vérvizsgálat és fertőtlenítő spray a repülések előtt, maszk a fedélzeten. Szélsőséges megoldásnak tűnhetnek, de az utazási ipar erősen keresi a legjobb megoldást arra, hogy az utazók a koronavírus vakcina felfedezése előtt is minél nagyobb biztonságban és kényelemben érezzék magukat a zárlat utáni világban.
Még korai lenne megmondani mikor indulhat újra a globális utazási piac, de a közeli határok megnyitását bejelentve a kontinens tengerparti országai már mindenképpen számítanak az európai utazókra. A kérdés ezért az, miként fog kinézni a közeli és a tengeren túli utazás amikor az újra lehetségessé válik? A BBC összeszedte, mire számíthatunk.
A repülőtéren:
Sok repülőtér, köztük a londoninak is, bevezettek már olyan, kormányzati iránymutatásokon alapuló intézkedéseket amelyek a manapság is gondoskodnak a nélkülözhetetlen utazásokra indulók biztonságáról.
Ezek magukba foglalják az 1-2 m közötti mindenkori távolságtartást (kivéve az egy háztartásban élőket), a repülőtér egész területén kihelyezett kézfertőtlenítő készülékeket és az utasok egyenletesebb szétosztását a terminálok között.
Az Egyesült Államokban a Közlekedésbiztonsági Adminisztráció (TSA) szerint az utazóknak – a hivatalos irányelvekkel összhangban – 20 másodpercig tartó kézmosást kell végezniük a biztonsági ellenőrzés előtt és után. A Hong Kong-i Nemzetközi reptéren pedig már folyamatban van egy teljes test fertőtlenítő eszköz kipróbálása is. A reptér szerint az eszköz 40 másodpercen belül lefertőtlenítheti a használót olyan spray-k felhasználásával, amelyek elpusztítják a bőrön és a ruházaton található baktériumokat és vírusokat.
A reptér olyan autonóm tisztító robotok kipróbálásán is dolgozik amelyek ultraibolya sugárzással pusztítják el az útjukba kerülő mikróbákat. Hasonló robotokat teszteltek a rögtönözve felállított kórházi szobákban is. Azok a repülőterek, amelyek elektronikus utasfelvételi, vagyis check-in kioszkokkal rendelkeznek arra ösztönzik az utasokat hogy lehetőség szerint azokat használják, ezzel is elkerülve a felesleges érintkezéseket.
A légikikötők emellett útmutatásokat és utasításokat tartalmazó plakátokkal hívják fel az utasok figyelmét a veszélyekre és az elvárt szabályok betartására. Utazási szakemberek szerint mindez azzal jár, hogy a reptereken való áthaladás valószínűleg több igényel majd az újfajta, szigorúbb ellenőrzések miatt. Hozzátéve: ahogyan a folyadékok és elektronikus eszközök kivétele a biztonsági berendezéseken való áthaladás előtt normává vált, úgy válnak normává az új társadalmi távolságtartási irányelvek is, sőt az sem kizárt, hogy még egy, a korona vírusból való felgyógyulást igazoló immunitási útlevél bevezetésének is tanúi lehetünk.
Az viszont tény, hogy már az év elején több repülőtér bejelentette, hogy bevezetik a „hőérzékelő szűrést” annak érdekében, hogy megakadályozzák a vírus további terjedését. Más kérdés, hogy a procedúra hatékonysága megosztotta a szakértőket, mondván akár a vírushordozók is tünetmentesek lehetnek és ezért sok repülőtér nem fogja bevezetni ezt a módszert. Ugyanakkor néhányan még ennél is tovább mentek, mint például az Emirates, amely gyors Covid-19 vérvizsgálatot kínál beszállás előtt az utasoknak a Dubai repülőtéri terminálokban. A légitársaság szerint a teszt 10 percen belül eredményt mutat.
A repülőn:
Amíg egy esetleges vakcina nem ígér teljes biztonságot a fedélzet képe is egészen más képet mutat, mint amit eddig megszoktunk. Legfeljebb elképzelni tudjuk az utaskísérők szokásos mosolyát, hiszen ők is maszkot viselve várják a fedélzetre lépőket. Persze visszamosolyoghatunk mi is, de ez sem fog látszani, mert nekünk is maszkot kell viselnünk a járványhelyzet miatt.
Mindeközben megnyugtató lehet az a tudat, hogy a komoly légitársaságok fokozott figyelmet fordítanak a tisztítási és fertőtlenítési eljárásokra, így az ülés, a kéztámla és a biztonsági öv fertőtlenítésére. Sőt, van ahol még ennél is tovább mennek: ha a Korean Air-rel repül valaki, semmiképpen ne ijedjen meg, ha az utaskísérők a sci-fi filmekbe illő teljes személyi védőfelszerelésben (PPE) közlekednek a sorok között, mivel a légitársaság tervezi hogy utaskísérőit ilyen ruhával kesztyűkkel és szemmaszkokkal látja el.
Öröm lehet az ürümben, hogy úgy fest, a mellettünk ülővel egyhamar nem kell osztoznunk a karfán, mert több légitársaság is bejelentette már, hogy a középső üléssort üresen hagyják – legalábbis egy darabig.
Ezzel kapcsolatban szakemberek már a fenntartásaikat is megfogalmazták, mondván: habár az utasok távolságtartási iránymutatások szerinti eloszlatása a gépen észszerű, ugyanakkor nagyban korlátozónak és költségesnek bizonyulhat. A székek egyharmadának elvesztése vagy azt jelenti hogy a légitársaságok veszteséggel repülnek, vagy visszatérünk a régi szép időkbe amikor egy Párizs-Nizza jegy – mai értékét tekintve -, több, mint ezer euróba került.”
Azt viszont látni, hogy az országok, amelyek döntően a turizmusból élnek, már felvették a kapcsolatot a nagy touroperatorokkal és légitársaságokkal, hogy a határok megnyitása után a légiforgalom is beinduljon.
Az úticélnál:
Az azurkék tenger és az aranysárga homok romantikája úgy tűnik egy ideig a múlté lehet. Előfordulhat ugyanis, hogy a tengerparton a napozóágyakat elválasztó magas plexiüvegeket kerülgetve kell majd árnyékos helyet keresnünk a homokban. „Láttam terveket” – mondja Ulf Sonntahg az Észak-Európai Turisztikai Kutatóintézet munkatársa, „Olaszországban komolyan fontolóra vették ezt az ötletet”.
Hozzátette:egyes tengerparti nyaralóhelyeken már azt is fontolóra vették, hogy miként lehetne biztonságosan elszállásolni a vendégeket úgy, hogy csak minden második hotel üzemelne, vagy úgy, hogy egy hotelben csak minden második szoba lenne kiadva az épületen belül. „Ha a központi cél a társadalmi távolságtartás akkor ezzel kell dolgozniuk. Nem úgy néz ki hogy a mediterrán üdülőhelyek medencéi kinyithatnak” – fejezte be a gondolatmenetet.
Miközben az éttermek az asztalok ritkább elrendezésén dolgoznak, az egyik portugál szállodalánc a Vila Gale elmondása szerint „beraktároztak kézfertőtlenítőből” és „a la carte menüt készítenek a svédasztalos étkeztetés helyett” Nikolaos Sipsas athéni orvosprofesszor egyetért azzal hogy a svédasztalos étkeztetés – a medencék, bárok és strandok mellett – nagy kockázatot jelentenek. „Úgy látom hogy a görög strandok gyéren lakottak,más szóval itt így lehet fürdeni, hogy a nyaralók nem lesznek közel egymáshoz. Az viszont biztos, hogy másutt sem találkozunk majd az egymás melletti törölközővel fedett szervezett strandok látványával”-mondja.
Más európai országok „idegenforgalmi folyosók” kidolgozását vitatták meg hogy összekössék a Covid-19 által legkevésbé sújtott területeket és Európai Uniós tagállamokat. Horvátország például már említette hogy a nyáron különleges közúti kapcsolatot akar biztosítani a strandjaihoz a Cseh Köztársaságból és Szlovákiából, valamint Magyarországról érkező turisták számára.
Mindenütt a belföld lesz a nyertes
A fentieket olvasva nem élvezi annyira egy korábban elképzelt tengerentúli nyaralás ötletét? Valószínűleg nincs ezzel egyedül. Tény, hogy a jövőben a vakációk jó részét valószínűleg otthon fogják eltölteni az emberek.
„Az emberek valószínűleg kevesebbet fognak külföldre utazni, miközben a belföldi vakáció átalakulhat és egyben irányadóvá is válhat”-mondja Andy Rutherford az Egyesült Királyságban működő utazásszervező, a Fresh Eyes alapítója.
A globális világjárvány hatására az óceánjárós kirándulások, síüdülések és hosszabb repülőutak elveszíthetik vonzerejüket, kiváltképp azért is, mert a hangsúly ismét a zöld technológia alkalmazására és az éghajlati válság kezelésének módjaira is irányul- mondja Rutherford, aki szerint „az utazás iránti elkötelezettségünknek kölcsönös tiszteleten, szolidaritáson és felelősségvállaláson kell alapulnia.”
Ulf Sonntag is azon a véleményen van, hogy, hogy a világjárvány utazási szokásaink megváltozását eredményezheti: „A belföldi utazás ráébresztheti az embereket arra, hogy nem mindig szükséges messzire utazniuk.”
Egy biztos: a Nemzetközi Légitársasági Szövetség (IATA) felmérése szerint a megkérdezettek 60% -a két hónappal a koronavírus megfékezése után váltana repülőjegyet, míg 40% -uk legalább hat hónapot várna. A Boeing repülőgépgyártó, amely globálisan 10 százalékos munkaerő-csökkentést hajtott végre a Covid-19-re adott válaszként, kijelentette, hogy legalább 2023-ig nem számít arra, hogy a légi közlekedés visszatér a 2019-es szintre, míg az IAG, a British Airways anyavállalata is azon a véleményen van, hogy mindez még „több évig is tarthat”.
Majoros-Boros Bea
