Indul a Tavaszi Fesztivál Veszprémben, megnyílt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság legújabb attrakciója, a Bükki Csillagda, Keszthelyen pedig az első magyar kocsi replikájával bővült a különleges hintómúzeum.
Már látogatható a Bükki Csillagda
Megnyílt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság legújabb attrakciója, a Bükki Csillagda csillagászati és természetismereti látogatóközpont, ahol többek között planetárium, interaktív kiállítás, naptávcső és VR-küldetések is várják a látogatókat. Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos felidézte, hogy hosszú előkészítést követően valósult meg a beruházás, amelyre azért is szükség volt, mert mostanáig egész Kelet-Magyarországon nem működött csillagda.
Mint hozzáfűzte, a megvalósításhoz – a kormányzati támogatáson túl – szükség volt a helyi kreatív energiákra is, egy látogatóközpontban ugyanis „nem elég a Wikipédiát kivetíteni a falra”, különleges élményeket kell adni. A Bükki Csillagda a meteoritoktól a VR-küldetéseken át a látcsövekig valóban nagyon izgalmas lesz a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt. Nemcsak a látogatók nyernek azonban a beruházással, hanem a helyiek is, mert ez a turisztikai attrakció a térség megtartóerejét is növeli – hangsúlyozta Révész Máriusz.
MTI/Vajda János
A Bükki Csillagda közleménye szerint az intézményben helyet kapott egy Magyarországon páratlan meteoritgyűjtemény, köztük megérinthető darabokkal, valamint holdi és marsi eredetű meteoritokkal. A létesítmény egyedülálló lehetőségeket biztosít a csillagászati megfigyelések számára is, a Közép-Európában páratlan élményt nyújtó, 50 férőhelyes planetáriummal, a kupolában elhelyezett különleges naptávcsővel és a tudományos igényű előadásokkal, melyek révén az érdeklődők ismereteket szerezhetnek a Naprendszerről és a világegyetemről – hangsúlyozza a közlemény.
A csillagdához kapcsolódik egy 4 kilométer hosszú Bolygótúra tanösvény is, mely a környék természeti, földtani és kultúrtörténeti értékei mellett egy lejárható Naprendszer-modellt tartalmaz – közölte a Bükki Csillagda. (MTI)
Tizenötödik alkalommal rendezi meg a Pannon Várszínház a Tavaszi Fesztivált Veszprémben
Márciusban két hétvégén – 12-13-án és 19-20-án – öt előadással rendezi meg a Tavaszi Fesztivált a Pannon Várszínház Veszprémben. A két tavaszi hétvégén két vendégprodukciót – Hajdu Szabolcs és a Látókép Ensemble Kálmán-nap, valamint Venyige Sándor és a Veres 1 Színház Ne most, drágám! című darabjait -, a Pannon Várszínház repertoárjából pedig a Virágot Algernonnak, A Pál utcai fiúk és a Liliomfi című előadásokat láthatja a közönség.
Az igazgató hangsúlyozta: a színház idei évadja a 2023-as Európa kulturális fővárosa program évére való felkészülés jegyében telik, és ezt a célt szolgálja a tizenötödször megrendezendő Tavaszi Fesztivál is. Venyige Sándor, Veres 1 Színház igazgatója kiemelte: teátrumuk a Pannon Várszínházhoz hasonlóan magánszínházként működik. Azért a Ne most, drágám! című produkcióval érkeznek Veszprémbe, mert ezzel nyitott 2014-ben a Veres 1 Színház, és máig a legsikeresebb darabjuk, amelynek nyáron már a századik előadására készülnek – mondta.
Varga Richárd, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. kulturális projektmenedzsere jelezte: bár a Tavaszi Fesztivál nem a kulturális fővárosi program támogatásával valósul meg, fontosnak tartják partnerintézményük rendezvényét, amely színesíti a város és a térség kulturális életét. (MTI)
Az első magyar kocsi replikáját készítették el Keszthelyen
A Festetics-kastély hintómúzeumában látható már annak a Mátyás korabeli kocsinak a replikája, amelynek eredetije a mai közlekedés egyik alapja. Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója felidézte, hogy 1485-ben foglalta el Mátyás király Bécset, ami gyakoribbá tette a Buda és Bécs közötti közlekedést. Az ezen az úton fekvő Kocs község mesterei voltak azok, akik egy szekér alapján elkészítették az első könnyű, kényelmes és gyors szekeret, amivel lehetővé vált, hogy a két város között egy nap és egy éjszaka alatt megtegyék az utat az utazók.
A Mátyás korabeli kocsi replikája MTI/Varga György
A járműről már 1895-ben írásban is említést tettek, majd 1518-ban készült részletesebb leírás is róla, 1568-ban pedig egy augsburgi festő alkotta meg azt a ma is ismert rajzot, amely a mostani kocsireplika terveinek alapjául szolgált – mondta el az igazgató.
A keszthelyi múzeum hintójavító műhelyének mesterei gyártották le a kocsit, amelyhez Badacsonytomajban készítették el a vesszőfonatot. A megvalósítás ötlete pedig Knezsik Istvántól, az Autós Nagykoalíció elnökétől származik, aki nemcsak felvetette, de finanszírozta is a jármű elkészítését – hangsúlyozta Pálinkás Róbert. Ötletadóként Knezsik István a rendezvényen úgy vélekedett, hogy a modern mobilitás, a négykerekű közlekedés ősei mi, magyarok vagyunk, a világ számos nyelvében is a mi szavunk alapján honosodott meg a kocsi neve. Azt is hozzátette: a keszthelyi műhelyben most még egy hasonló kocsit építenek a megrendelése alapján, de ezt a szekeret már a Kocs községben lévő kocsimúzeumnak adományozza majd. (MTI)
