Mediterrán hangulatban

Nincs az a magyar utazó, aki ne járt volna már Horvátországban, vagy ne tervezné a közeljövőben meglátogatni a mediterrán ország tengerpartját. Vitathatatlan előnye, hogy alig néhány száz kilométer az úti cél, ami persze attól is függ, melyik magyar városból indulunk, és persze hogy hová terveztük a nyaralást. Horvátország tengerparti része öt nagy idegenforgalmi régióba sorolható: az Isztriai-félsziget (Pula, Porec, Rovinj), Kvarner (idetartozik Cres és a Krk-sziget, Opatija, Rijeka, Losinj és Senj), Észak-Dalmácia (Pasman-, Dugi-otok-, Pag-, Iz-, Zlarin-, Olib-, Vir- és Molat-szigetek, Sibenik, Primosten, Zadar, Biograd, Vodice és Rogoznica), Közép-Dalmácia (Hvar-, Brac-, Ciovo-, Vis- és Solta-szigetek, Makarska, Omis, Split, Trogir), valamint Dél-Dalmácia (Peljesac-, Mljet-, Korcula-, Sipan- és Lastovo-szigetek, és természetesen Dubrovnik). Akárhová is érkezünk, az ország valamennyi szálláshelyén szombatra esik a váltás, de persze jöhetünk egy hosszú hétvégére is déli szomszédunkhoz, igaz, ebben az esetben szállásunk súlyosan érinti a költségvetésünket. A horvát tengerpart áprilistól egészen októberig várja az ideérkező vendégeket, bár a tavaszi tenger még igen hideg, leginkább csak búvárkodásra és vitorlázásra alkalmas, nem pedig önfeledt pancsolásra. A főszezon július–augusztusra tehető, csakúgy, mint a mediterrán országok mindegyikében, így rengeteg olasz, német, osztrák, magyar és szlovák turista utazik ide ilyenkor. A szórakozást, mozgalmas életet kedvelők számára ez az év legjobb időszaka, akik pedig csöndes elvonulásra vágynak, azoknak sem kell feltétlenül lemondaniuk a nyári nagy melegről, csak éppen Split, Rovinj vagy Pula helyett válasszanak egy aprócska kisvárost vagy szigetet valahol Közép- vagy Dél-Dalmáciában. Ami az odautazást illeti, mehetünk repülővel, Budapestről a Malév mellett a SkyEurope és a Wizzair is indít járatokat Splitbe és Dubrovnikba, vagy választhatjuk az autót is, hiszen akárhonnan is indulunk, és akárhová is megyünk napfelkeltétől napnyugtáig biztosan elérjük úti célunkat, kivéve persze, ha egy szigetre utazunk, ekkor ugyanis figyelembe kell vennünk a kompok indulását. Az étkezést tekintve alapvetően könnyű dolgunk lesz: ha apartmanban nyaralunk, főzhetünk magunknak, a boltokban – a Túró Rudin kívül – minden termék kapható, amit itthon megszoktunk, az óvárosokban pedig találunk mindennap működő piacot, ahol frissen kifogott halakat, polipot vagy kagylót is vehetünk, és saját magunk készíthetjük el mondjuk Kárpáti módra. Természetesen választhatjuk a kevésbé megterhelő „turistalétet” is, amikor mindössze annyi a dolgunk, hogy nagy duzzogva választunk valamit az étlapról. Horvátországban még a rántott húsra specializálódott gyereksereggel is könnyű dolgunk lesz: minden étteremben szolgálnak fel paradicsomos spagettit, pizzát és csevapcsicsát (darált hús olajban kisütve, sült krumplival) a fenségesen illatozó tenger gyümölcsei mellett. Egy kiadósabb reggelit tervezve mindenképp kóstoljuk meg a bureket, a húsos-sajtos lepényt, egy finom ebédhez pedig egyenesen bűn volna kihagyni egy pohárka világhírű dalmát vörösbort. És mivel a közeli olaszok voltak a példamutató cukrászok fagylaltkészítésben, esténként nyaljunk el néhány gombócot az itáliai mesterét is meghazudtolóan finom fagylaltból, egy andalító tengerparti séta közben.

Ami a szabadidős programokat illeti, ha már ráuntunk a nyaralás szokásos „velejáróira”, mint a napfürdőzés, lubickolás a tengerben, az éppen aktuális bestseller olvasása egy árnyékos helyen felállított függőágyban, vagy mondjuk a banánozás, a strandröplabda, a vízisí, a naplemente fotózása és az esti séták a butiksoron, nos, akkor itt az ideje egy kis kulturális feltöltődésnek. Horvátország bármely részén is nyaralunk éppen, egyórás kocsikázással biztosan belebotlunk egy híres-neves történelmi látványosságba, mint például Dubrovnik óvárosa, Rovinj gyönyörű épületei, a spliti Diocletianus-palota vagy a pulai amfiteátrum, melyek mind a világörökség részét képezik. Ha pedig még ez sem lenne elég, és esetleg túrázni támad kedvünk, látogassunk el a híresen szép nemzeti parkok valamelyikébe, a Plitvicei-tavakhoz vagy a Krka-vízeséshez; mindenhol feledhetetlenül szép látvány tárul elénk.

Honnan származik a nyakkendő?

Az indoeurópai nyelvek többségében a nyakkendőt egy „croata” vagy ahhoz hasonló tövű szóval jelölik, vagyis ugyanazzal a hangsorral, mely ezen nyelvekben Horvátországot is jelenti. (Angolul a nyakkendő jelentése a tie mellett cravat is lehet, Horvátország pedig Croatia.) A férfiak eleganciáját kifejező viselet, a nyakkendő őshazája ugyanis Horvátország, és neve szó szerint is összeforrt a világszerte alapruhadarabként viselt kiegészítővel. A legenda szerint a térség lányai úgy búcsúztak el hadba induló kedveseiktől, hogy keskeny kendőt kötöttek a férfiúk nyakába, melyet azok távollétük alatt viseltek. A kendőcske viselőjéről mindenki tudta, hogy gyengéd szálak fűzik a kendő ajándékozójához, így a kis ruhadarab az idők folyamán egyre inkább a férfi nő iránti hűségének jelképe lett. Később, a harmincéves háború idején, a horvátok fiai egész Európában elterjesztették a nyakkendő használatát, mára pedig a férfiak alkalmi és hivatalos viseletében a nyugati civilizáció szinte elmaradhatatlan kellékévé vált.

Horvátország a víz alatt

A magyar búvártársadalom legkedveltebb célállomása Horvátország, köszönhetően az igen rövid távolságnak hazánktól és nem utolsósorban a felfedezésre váró kincseinek: láthatunk itt gyönyörű korallerdőket, lélegzetelállító gorgóniamezőket, lenyűgöző barlangjáratokat és misztikus hajómaradványokat is. A roncsmerülés szinte adja magát a dalmát partoknál – számtalan, a háborúk idején elsüllyedt roncsot fedezhetünk fel ezeken a helyeken. A horvát tengerparton és a szigetek körül mintegy 85 hivatalosan jegyzett búvárterep létezik, ahol szakképzett vezetőkkel merülhetünk alá az Adria vizébe. A legkedveltebb búvárcélpontok közé tartoznak a Baron Gautsch utasszállító komp maradványai Rovinjtól néhány méterre, a Peltastis hajó roncsa Krk szigetén, a Katedrala víz alatti barlangrendszer a Premuda-szigeten található Siroka-öbölben, a Taranto kereskedőhajó roncsai Dubrovnikban és a Pakleni-szigetcsoport egyik kisebb tagjának víz alatti sziklafala Hvar-sziget közelében, ahol szinte egész erdőt alkotnak a vörös és lila gorgóniák. Búvárkodni csak a Horvát Búvárszövetség által kiállított érvényes búvárigazolvány birtokában lehet, melyet a saját búvárigazolványunk bemutatása után bármelyik bázison kiállítanak 100 kunáért, egy évre érvényesítve.