A magyar turizmus elesett, megszűnt. Ilyen és ehhez hasonló megállapításokat hallani a hazai turizmus szereplőitől, akik számára a koronavírus okozta válságban a túlélés az elsődleges feladat – és az, hogy a talpraállás lehetőségének felvillanásakor képesek legyenek újraindulni. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója ezzel kapcsolatban egyértelművé tette: a kormány nem hagyja magára a létfontosságú ágazatot.
A koronavírus-járvány turisztikára gyakorolt drámai hatásáról először a március 12.-i sajtótájékoztatón számolt be az MTÜ vezérigazgatója, aki akkor azzal kezdte: „Elmondom az igazságot, de nem lesz jó.” A helyzet akkor még óráról órára változott – romlott. „Ilyen súlyos helyzetben emberemlékezet óta nem volt az ágazat” – tette hozzá a vezérigazgató, amit jól érzékeltetett azzal, hogy amíg egy nappal korábban még csak 32 kikötői lemondást regisztrált a Mahart, aznapra az összeset lemondták – nem is látunk turista hajót a Dunán. És ami akkor még távolinak tűnt: kifejtette, a szállodaipar a túlélésért küzd és napokon belül bezár az első budapesti hotel. Mára pedig a fővárosban, de vidéken is az a ritkaság, ha valaki vállalja a nyitvatartást.
2016-ban – az MTÜ megalakulásának évében – a 400 ezer embernek munkát adó, a devizaegyenleget javító, fontos export ágazatnak számító turizmus-vendéglátás a GDP 10,4 százalékát adta, ami 2019-ig 13,2 százalékra nőtt. Ráadásul az ágazatnak a legnagyobb a multiplikátor hatása: másutt is munkahelyet és forgalmat teremt azáltal, hogy egy turista nemcsak szálláshelyet vesz igénybe, hanem ezerféle dologra költ a hűtőmágnestől az ajándéktárgyon át a ruházatig. Mindez persze nemcsak a külföldiekre igaz, mert a hazai turizmusban a forgalom 50 százalékát a magyarok, 50 százalékát a külföldiek hozzák. Viszont a turizmusból származó bevételek kétharmadát a külföldieknek köszönheti az ágazat, miközben az is beszédes adat, hogy a nagyvilágból érkezők kétharmada Budapestre jön.
Leállt a turizmus. A Széchenyi Gyógyfürdõ és Uszoda üres kültéri medencéi MTI/Mohai Balázs
Az MTÜ vezérigazgatója azóta is több fórumon elemezte a helyzet drámaiságát és a jövő érdekében összeállított terveiket. Kiemelve, hogy a váratlan csapás azért is övön aluli, mert a magyar turizmus történetében 2020 január volt a legeredményesebb hónap, amikor 22 százalékkal nőtt az árbevétel, 17 százalékkal több turista érkezett a szálláshelyekre, miközben 18 százalékkal nőtt a vendéglátás árbevétele. Majd kevesebb, mint két hónap alatt innen jutott el az ágazat addig, hogy a szállodák 87, a panziók 79 százaléka bezárt – vagyis az adminisztratív okokból egyszerűbb megoldást választva az üzemszünet mellett döntött. Az éttermek többsége is átmenetileg lehúzta a rolót. Ami a számokat illeti, hazánkban 1070 szálloda, 1700 panzió és 46 000 magánszálláshely van. A kereskedelmi szálláshelyek 100.000 szobával rendelkeznek, a magánszálláshelyek 60-000-el.
Az MTÜ-nél pedig azóta is folyamatosan dolgoznak azokon a terveken, amelyek segítségével az ágazat túlélheti a nehéz időszakot. Időközben – amint azt Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke a lapunknak adott interjúban is jelezte –, az is egyértelművé vált: az MTÜ-re támaszkodva a turizmust a legtágabb értelemben igyekszik életben tartani a kormányzat. Ezt szolgálják azok a már bejelentett gazdasági intézkedések, amelyek elsősorban a munkahelyek megtartását célozták meg. Tágabb értelemben ide sorolható a magánszemélyek mellett a vállalkozóknak is szóló hitel- és kamatfizetési moratórium. Ennél célzottabb az, hogy a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, az utazásszervezés, a hajózás és a rendezvényszervezés is bekerült a kormány által meghatározott, veszélyeztetett tevékenységi körbe: a március 1. és június 30. közötti átmeneti időre adó- és járulékkedvezményekben részesülhetnek. Sokaknak az is komoly segítséget jelenthet, hogy a válság ideje alatt nem lehet felmondani a bérleti szerződéseket. A kormány járulékkedvezményekhez kötődő intézkedéseinek gyakorlati kérdéseiről a PWC szakembereivel készítettünk elemzést.
Dr. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója
De miközben a szálláshelyeken 50 ezer ember már csökkentett munkaidőben dolgozik, a vendéglátásban már körülbelül 100 ezren el is vesztették a munkahelyüket Nem véletlen, hogy a szakmában dolgozó más vezetőkhöz hasonlóan az MTÜ vezetője is rendre kiemeli, mennyire fontos és pozitív hatása lehet az utazási szakma által is nagy reményekkel várt, Magyarország történetének legnagyobb gazdasági akciótervének.
A vezérigazgató ugyanakkor kifejtette, azért bizakodó az ágazat közép és hosszútávú jövőjét illetően, mert miközben a turizmus hamar a padlóra kerül egy válsághelyzetben, rendkívül gyorsan vissza is tud pattanni onnan. Igaz, ez a gyorsaság számításaik szerint első körben, logikusan, a belföldi turizmus újjáéledését jelenti. Ezt követheti viszonylag hamar az európai beutazás, míg a rendkívül fontos amerikai, és különösen az ázsiai piac várhatóan csak kettő, illetve három év alatt érheti el a korábbi szintet.
A legfőbb kérdés persze az, hogy mikor kezdődhet ismét a szezon, amivel kapcsolatban az MTÜ-nél abban reménykednek, hogy 3-4 hónapnál tovább nem jelent veszélyt a vírus. Ha ez így lenne, még a nyárból is maradna valami, amikor újra minden szálloda, vendéglátóhely, és hozzájuk a közönségvonzó attrakciók, közte a fürdők, állatkertek is ki tudnának nyitni. Ha ez megtörténik, a biztató előzetes foglalások alapján – amelyek érdekessége, hogy megugrott a magánszállások, panziók iránti kereslet –, ismét magára találhat a belföldi turizmus és ősszel már Budapesten sem lesz gond a szállodai töltöttséggel. Amihez az is biztató adalék, hogy a balatoni turizmus négyötöd részét a magyar vendégek biztosítják, míg a Budapestre tervezett nagy eseményeket, konferenciákat nem lemondták, hanem későbbi időpontra átfoglalták.
Érsek M. Z.
Az MTÜ az éttermekért Guller Zoltán szerint amíg a szálláshelyeken nagyobb esély van a munkahelyek megőrzésére, a még rosszabb anyagi helyzetben lévő éttermeknél jó eséllyel speciális kormányzati intézkedésre lehet szükség. A Magyar Turisztikai Ügynökség ezért is indított egy kezdeményezést „Jót ettem, jót tettem" szlogennel, amiben arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ha éttermekből rendelünk ételt, akkor a hazai vállalkozásokat és ezáltal a gazdaságot támogatjuk.
