A kormány által eddig, a vállalkozások számára biztosított kedvezmények kapcsán számolt be AzÜzlet.hu a gyakorlati megvalósításról a PWC Magyarország Kft. szakértőinek segítségével. Mivel a kedvezmények a turizmus területét is érintik, a szakma számára sem közömbösek, ki és miként élhet a meghirdetett könnyítésekkel.
Az eligazodásban dr. Kőmíves Krisztina, dr. Koncz Barbara, valamint Farkas Gábor igazgatók segítettek. Álláspontjuk szerint az első rendelkezésekkel a kormányzat elsősorban a járványügyi intézkedések hatásait a legsúlyosabban elszenvedő vállalkozások számára kíván gyors segítséget nyújtani. Így feltételezhető, hogy – ami a kormányzati kommunikációban is megjelent már –, további széleskörű intézkedéscsomag bejelentése várható a közeljövőben, hiszen a magyar gazdaság majd minden szegmensét komolyan érinti a válság. Ezt előreláthatóan az április 6-án vagy 7-én bejelentendő gazdaságvédelmi mentőcsomag fogja tartalmazni.
A szakértők kifejtették: a már bejelentett adó- és járulékkedvezmények tekintetében külön kell választani kifejezetten a KATA-s vállalkozókra vonatkozó intézkedéseket és az egyéb ágazatspecifikusan, a TEÁOR és TESZOR számok alapján meghatározott munkáltatói és munkavállalói kedvezményeket. A Pénzügyminisztérium államtitkárának közlése alapján hozzátették: a kormányzat szándéka az, hogy a lehető legszélesebb körben biztosítson lehetőséget a bajba jutott vállalkozásoknak a kedvezmények kihasználására. Így bár a kormányrendelet eddig nem tisztázta, de az adó- és járulék-kedvezmények igénybevételéhez az a szükséges feltétel, hogy az adott vállalkozás bevételének többsége, de legalább a bevétel 30 százaléka valamelyik a hivatkozott kormányrendeletek meghatározott TEÁOR (és TESZOR) számú tevékenységből származzon, de az nem követelmény, hogy a meghatározott TEÁOR szám cégjegyzékben feltüntetésre kerüljön, akár főtevékenységként, akár egyéb tevékenységként. Kizárólag tehát annak kell igazoltnak lennie, hogy a meghatározott ágazati tevékenységek valamelyikéből származott a társaság bevételének többsége, de legalább 30 százaléka a rendelet hatálybalépését megelőző félév során (2019. szeptember 24. és 2020. március 23. között). Ugyanakkor fontos az is, hogy az ideiglenes (négy hónapot érintő) járulékfizetési mentesség a munkáltatókat a bevallási kötelezettségük alól nem mentesíti, így az ezekről szóló bevallásokat be kell nyújtani.
A koronavírus-járvány miatt üres egri Dobó István tér
MTI/Komka Péter
A NAV által közzétett tájékoztató alapján március 31-től a NAV honlapján elérhetőek az új nyomtatványok, amelyeket onnan közvetlenül is letölthetnek az adózók. A nyomtatványokat folyamatosan töltik fel a honlapra. Fontos szem előtt tartani továbbá, hogy ezen vállalkozások munkavállalóinak bérét terhelő járulékok esetében is kedvezményeket ad a kormány a márciustól júniusig tartó időszakra. A kormányrendelet szerint az érintett vállalkozások tekintetében a kedvezmények a kormányrendelet kihirdetését követő naptól, tehát 2020. március 24-től alkalmazhatóak, így március, április, május és június hónapokra nem kell megfizetniük a megjelölt közterheket.
Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök által bejelentett adókedvezmények véglegesek, vagy egyfajta fizetési moratóriumot jelentenek, amit később be kell majd fizetni, a PWC szakemberi kifejtették: a legtöbb bejelentett adózási rendelkezés nem haladékot, hanem mentességet biztosít a legjobban érintett szektorok vállalkozásainak, azaz a most nem rendezett adót később sem kell majd az állam felé megfizetni. Hozzátették: a piaci szereplők éljenek a kormányzat nyújtotta mentességekkel, kedvezményekkel, vegyék igénybe az eddig is rendelkezésre álló fizetési könnyítéseket.
Nagyon fontos, hogy folyamatosan monitorozzák, nyomon kövessék a napról-napra változó kormányzati, hatósági bejelentéseket, mind hazai, mind nemzetközi szinten. Különösen igaz ez a nemzetközi kapcsolatokkal (beszállítói, vevői körrel) rendelkező vállalatokra. A jelenlegi helyzet, bármilyen mélyreható intézkedéseket is tesz szükségessé, átmeneti. Amikor a válságnak vége lesz, az a piaci szereplő fog tudni a piac élvonalába kerülni, aki a válság alatt megőrzi, esetleg javítja vállalatának képességeit és folyamatosan tájékozódik a vevői, beszállítói igényekről, és a változásokhoz a leggyorsabban adaptálódik. Így őt a megváltozott kereslet nem érheti felkészületlenül.
