Szlovákia legrégebbi városa, Nagyszombat, történelmi emlékeivel és szakrális örökségével már régóta rászolgált a „Kis Róma” elnevezésre. Ám a templomtornyokkal szegélyezett óváros nemcsak vallási központ, hanem pezsgő kulturális élet színtere is, ahol a történelem és a mai élmények szorosan összefonódnak.
Az év vége különösen vonzó időszak Nagyszombatban. A főtéren adventi vásár kínál kézműves portékákat, a kürtös kalácshoz hasonló trdelníket – a kürtőskalács szlovák rokonát –, forró puncsot és mézborokat. Esténként koncertek és gyerekprogramok színesítik a hangulatot, keddenként és szerdánként pedig lámpás vezetés várja a látogatókat a városi toronyban, amely visszarepít a 16. század világába. A Szent Miklós téren a középkor elevenedik meg: több száz éves kemencében sül a karácsonyi ostya, miközben utca zenészek és mutatványosok szórakoztatják a közönséget – fejtette ki Alexander Prostinák, a Nagyszombati Turisztikai Régió ügyvezető-igazgatója a budapesti Szlovák Intézetben tartott tájékoztatón.
Mézzel és borral
A közeli Dolná Krupában a Medovníčkovo mézeskalács-birodalom meseszerű világot teremt fénylő figurákkal, házikókkal és mézeskalács-toronnyal. Szomolány várkastélyának parkja pedig decemberben fénykertté alakul, ahol a történelmi miliő, a gasztronómia és a karácsonyi hangulat találkozik. A térség különleges itala, a mézbor – a medovina – nélkül elképzelhetetlen az ünnep, és maga Nagyszombat is így válik az év végén igazi ünnepi úti céllá, ahol a múlt és a jelen kéz a kézben vezet be a karácsony varázslatos világába.
A múlt varázsa
1238-ban IV. Béla adományozott szabad királyi városi rangot Nagyszombatnak, ezzel az egész Magyar Királyság egyik meghatározó központjává vált. A középkorban a bor kereskedelmének köszönhette gazdagságát, piacterein a fontos kereskedelmi utak találkoztak, falai között pedig gyakran megfordultak királyok és politikai vezetők. A várost ma is körbeölelő, 13. századi városfal Szlovákia egyik legszebben fennmaradt középkori erődítménye. Az óváros felett több templomtorony magasodik, közülük a legimpozánsabb a Keresztelő Szent János-székesegyház, amely egy ideig az Esztergomból ideköltöztetett püspökség központja volt.
A városi toronyból, amelybe 143 lépcső vezet fel, tiszta időben a Kis-Kárpátokig is ellátni. A kilátás mellett legendák is színesítik Nagyszombat (Trnava) múltját: a 17. században például Bethlen Gábor uralkodása alatt ide menekítették a magyar koronaékszereket, amelyeket egy padláson rejtettek el. Egy falba vésett latin felirat őrzi az emléket: „Én itt voltam a ház teteje alatt.” A város szorosan kötődik a Kis-Kárpátok borrégióhoz, amely Szlovákia egyik legrégebbi borvidéke. A szőlőmotívum gyakran tűnik fel a város címereiben, a helyi pincékben pedig ma is élénk a borkultúra.
Szöveg és fotó: Urbán Györgyi
