Németország natúr szépsége

Azt, hogy az elmúlt évtizedekben teljesen megújult, átalakult Németország messze több már, mint a szürke falú házak és a nagy korsó sörök hazája, mindenki tudja, aki a német egyesülés óta járt az északi országban – vagy beszélt olyannal, aki mesélt a változásról. De kevesebb szó hangzik el az örök értékről, a természet csodáiról, amelyek önmagukban is megérnek egy utazást.

A Fekete-erdő

Aki járt már arra, promóció nélkül is beleszeretett a Németország egyik legszebb vidékének tartott Fekete-erdőbe, amely a minden napfényt elnyelő, sűrű fenyvesei után, a rómaiaktól kapta nevét. Aki még nem, annak egykoron a nyugatnémet luxust is felvillantó híres tévésorozat, a „Die Schwarzwaldklinik” – A klinika – bizonyította, milyen fantasztikus tájakat rejt a Duna forráshelyének számító – Donaueschingen – baden-württembergi hegyvidék, amit nyugatról és délről a Rajna-völgy határol. A festői tájon járva olyan csodákat láthatunk, mint amilyen Németország legnagyobb vízesése, a Triberg-vízesés, és a tavasztól zöldellő vidék hegyei, völgyei, csillogó folyói, szépen művelt szőlőültetvényei, jellegzetes német falvai.

A domboldalra felpillantva a jószágaikat terelő pásztorokat is láthatunk, a Vogtsbauernhöfe szabadtéri múzeumban pedig a vidék paraszti életébe nyerhetünk történeti bepillantást. Ha pedig a túra, a természetjárás után mégiscsak városi miliőre vágyunk, Freiburg és Baden-Baden szívében a német történelmi kisvárosok hangulatát élhetjük át.

A Berchtesgadeni-Alpok vidéke

Az alpesi táj és a házak romantikája, az üde hegyi tó látványa, a hangulatos templomtorony kontúrja, a kristálytiszta levegő, a forró napsütésben is hófödte hegycsúcsok, a hajókürtre válaszoló ekhó – egytől egyik különleges élményforrások. A Berchtesgadeni-Alpok és a Königssee varázslatos látványa persze nem csak a mai utazót nyűgözi le. Egykor a sziklamagaslaton állt a diktátor, Adolf Hitler nyaralója, a Kehlsteinhaus, vagyis a híres Sasfészek, ahonnan páratlan panoráma nyílt az elbűvölő vidékre. A természet örökérvényűségét hirdetve, a Bajor-Alpok gyöngyszemének tartott Berchtesgadeni Nemzeti Park közepén ma is égre törő sziklafalak ölelésében kékeszölden ragyog a Watzmann, a Steinernem Meer és a Hagengebirge csúcsai közé fjordszerűen beékelődött Königssee, amelynek mélysége a 200 métert is eléri. Németország legtisztább, 8 kilométer hosszú, 1,3 kilométer széles tavának vizéből nyugodtan ihat a megfáradt utazó, hiszen azt ivóvíznek minősítették.

Elektromos hajók azonban így is közlekednek rajta, a fedélzetéről még inkább megismerhetjük a feledhetetlen élményt nyújtó tájat, amelynek egyik legfőbb ékessége a hagymakupolás St. Bartholomä katolikus zarándoktemplom, ami az alpesi gazdálkodók és tehenészek védőszentjeként tisztelt Szent Bertalan apostolról kapta nevét. Mellette áll a félszigeten a bajor király udvari vadászkastélyaként és nyári rezidenciájaként szolgáló épület, amely tavasztól sörkerttel is várja az utazókat.

Watt-tenger

Németország északi részén található a föld legnagyobb árapálysíksága, az Északi-tengerhez tartozó Watt-tenger (Wattenmee). Az UNESCO természeti világörökségének részét képező ökológiai rendszer Földünk kialakulásába, az állat- és növényvilág kifejlődésébe is bepillantást enged. A fokozatosan mélyülő, homokos-iszapos tengerfenék azon részét mondhatja magáénak, amely az apályok idején szárazra kerül, miközben a visszahúzódó víz homokpadokat, kagylóágyakat, homokzátonyokat, sós mocsarakat, homokos dűnéket hagy maga után.

A partra vetett halak, kagylók, csigák, növények kiváló éléstárat jelentenek a környék tengeri madarainak, miközben a páratlanul érdekes táj olyan ritka állatfajok otthonául is szolgál, mint a kúpos fóka, a barna delfin és a borjúfóka, akik azt is tudják, hogy hat óra múlva, a dagály és vele a tengervíz megérkezésével, mintegy varázsütésre, teljesen másik, élettel teli arcát mutatja a valódi tengervidékké alakuló vidék. A ritka jelenséget leginkább a hamburgi Watt-tenger Nemzeti Park 12 000 hektáros árapályterületén járva ismerhetjük meg, amely közvetlenül a Cuxhaven előtti Elba-torkolatban egy kisebb szigetcsoportot is körbeölel.

Érsek M. Zoltán

Ez a cikkünk Az Utazó magazin 2016/1. számában található!